141342. lajstromszámú szabadalom • Eljárás krómérc kezelésére
Megjelent 1952. évi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141342. SZÁM. * 40 a, /—2. OSZTÁLY. — BE-170. ALAPSZÁM. Eljárás krómérc kezelésére. Beers Howard George mérnök, Fair Oaks, California, U. S. A. A bejelentés-napja: 1950. június 17. A találmány általánosságban fémeknek érceikből való szelektív elklórosítására vonatkozik. Különösen pedig új eljárást ismertet a találmány krómvasérc feljavítására, az eredeti króm vasércekben levő vas egy részének kiküszöbölésével. A krómvasércben, amint az a természetben található, a vasoxid változó mennyiségben magnézium- és alumíniumoxxiddal van helyettesítve, úgyhogy^bcnne a vas- és krómvegyületeknek aránya nagyon különböző lehet. Azoknak, akik a krómvasércet leginkább használják és ferrokrómot, rozsdamentes acélt és hasonló vegyi termékeket állítandó elő, olyan krómvasércre van szükségünk, melynél a fémes krómnak a fémes vas tartalomhoz való részaránya 3 az 1-hez. A nagy amerikai krómvasérc lelőhelyeken, valamint más államok néhány nagy lelőhelyein nincs meg ez a kedvező arány. Sok lelőhelynek olyan a vastartalma, hogy a fémes krómnak a fémes vashoz való aránya 1:1. A találmánynak egyik fontos tárgya tehát oly eljárás létesítése, mely alkalmas arra, hogy magas vastartalmú krómvasérceikben a vastartalmat 3:1 fémarányra redukálja. A találmány vonatkozik továbbá egy gazdaságos és mégis rendkívül hatásos redukáló eljárásra, mely lehetővé teszi ilyen ércek vastartalmúnak csökkentését anélkül, hogy lényegileg a krómoxidot változtatná. Egy ilyen eljárás, mely szintén a találmány tárgyához tartozik, az, hogy porított krómsavércet egymásután előre meghatározott körzetű hőmérsékletnél oly gázok hatásának tesszük ki, melyek klórnak és gázalakú szénhidrogénnek katalizátor segélyével létesített keverékéből jönnek létre. A találmány tartalmaz még oly gyakorlati eljárást is, mely lehetővé teszi krómvasérceknek folytonos kezelését vastartalmúknak csökkentése céljából. A^aíálmány vonatkozik továbbá oly eljárásra, mely lehetővé teszi az égési (elhasznált) gázok visszanyerését, átalakítását és újbóli felhasználását. Továbbá oly eljárást is tartalmaz a""találmány,'mely e célra rendkívül hatásos és megbízhatóan végezhető. A találmány szerinti eljárás keresztülvitelére, alkalmas eszközök szolgálnak, amelyeket részleteiben ^z alanti leírás ismertet. A rajzon az eljárás keresztülvitelére alkalmas készülék vázlatosan van feltüntetve. Azt találtuk, hogy ha klórgázt és gázalakú redukálószert, pl. széntetrakloridot összekeverünk és katalitikus hatásnak vetjük alá, és a keletkezett gázokat azután 324 C° fölötti' hőmérsékletnél porított krómvasérccel érintkezésbe hozzuk, a gázok megtámadják a krómvasércet és klórvasvegyüléket alkotnak. Ha a klór fölös mennyiségben van jelen, akkor vasklorid képződik. , ' ; Ha a hőmérsékletet 700 C° alatt tartjuk, gyakorlatilag semmit sem támadnak meg a gázok a krómvasérc krómpxidjából, úgyhogy 324 és 70Q C° határok között a vasat illetően a gázok szelektíven hatnak, amennyiben a krómoxidot lényegileg változatlanul hagyják. Más gázalakú redukálószereket is találtak, melyek klórral kombinálva (pl. klórral és/vagy klórhidrogén gázzal keverten) ugyanúgy viselkednek, mint a klórnak és széntetrakloridnak fent említett keveréke. Ha pl. szénmonoxidot klórral keverünk össze, akkor karbonil-klorid képződik, ha a keverék meghatározott katalitikusán hűtő szerekkel jut érintkezésbe, vagy pedig ha katalitikus sugárbehatás van. jelén. Az ilyfajta keverék a krómvasércben a vasnak szelektív elklórosítását hozza létre és lehetővé teszi azt, hogy vízgázt szénmonoxid termelésére használjunk (vízgáz szénmonoxidnak és hidrogénnek, a keveréke). Ha tehát vízgázt használunk és érintkezésbe hozzuk klórral és alkalmas katalitikus. szerrel, yvagy pedig utóbbinak behatása alatt hozzuk azzal érintkezésbe, akkor karbonil-klorid (CO CU) és klórhidrogéngáz képződik és ezek a gázok
