141324. lajstromszámú szabadalom • Berendezés repülőgépeknek a futópályára való leszállásának megkönnyítésére

2 141324. állandó mezőerősségű pályát a 2. ábrában tel­jes vonallal és azt a pályát, amelyet a repülő­gép követ, szakadozott vonallal ábrázoltuk. Hiperbolaalakú pálya elérésének előnyös módját a 3. ábrában ábrázoltuk. Két energia­nyaláb kisugárzása esetén, amint azt ebben az ábrában ábrázoltuk, azok egyenlő jelerősségű metszési pontjai lényegileg egyenes vonalat al­kotnak és minthogy az .energianyalábok úgy alakíthatók, ogy keresztmetszetük minden me­rőleges síkban egyenlő, az egyenlő jelerősségű pályák egyenes körkúpot alkotnak, amint azt eredményvonallal ábrázoltuk. Ez a kúp ugyan­olyan módon hasznosítható, mint az 1. ábrában ábrázolt kúp. A találmány szerinti berendezés előnyös ki­viteli alakjánál a 3. ábrában ábrázolt kúphoz hasonló egyenlőjelű kúp két vízszintes 6, 7 keretantennával állítható elő. A 6, 7 antenná­kat a 4. ábra szerint egymás fölött .és a leszál­lási futópályától bizonyos távolságban rendez­zük el. Az említett antennákat a közös 8 forrás energiája gerjeszti, amelyet a 9 és 10 módosító készülékek ismeretes módon, például morse je ­lekkel vagy különböző frekvenciákkal módosí­tanak. Az egyenlő jelű kúp és a föld alkotta ' szög az egyik vagy mindkét antennához veze­tett energia változtatásával a kívánt értékre könnyen beállítható. Az előzőkben ismertetett elrendezésnek az 1. ábra szerinti megoldással szemben két külön­böző plőnye van. A repülőgép vevőkészüléke ugyanis úgy állítható be, hogy egyenlő jelt vagy ,.pályában“ jelzést kapunk, amikor ez egyik jel magasabb, mint a másik, akkor a lát­szólagos pálya a valós pálya alatt jelentkezik, amint azt a 2. ábrában szakadozott vonalakkal ábrázoltuk. Ilymódon a repülőgép közvetlenül a földre kozható' és az ilyen pálya állandósága sokkal nagyobb, mint állandó jelű pálya állan­dósága, minthogy a vevőkészülék érzékenysé­gének változása rendszerint mindkét energia­nyaláb jeleit egyenlően befolyásolja. Ha egyenlő jelű pályát kívánunk követni és a vevőkészülék érzékenységét nem akarjuk vál­toztatni, akkor a pálya az egyik vagy mindkét sugárzó antenna gerjesztésének vagy sugár­zási ábráinak változtatásával úgy állítható be, hogy közvetlenül a földet éri, ezzel olyan kú­pok alakíthatók, amelyek nem egyenes kör­kúpok, hanem szabálytalan alakú kúpfelületek, aminők akkor keletkeznek, amikor helyben ma­radó függélyesen átmenő egyenes vonal zárt pálya mentén forog. Vizsgáljunk két hasonló A és B sugárzó alkatelemet, amelyeknek a föld­től való távolsága H, illetve h. Ha az A alkat­elem árama h és a B alkatelem árama la, akkor a mezőerősséget a P pontban a vízszin­teshez 0 szögben a .következő kifejezés adja: az A alkatelemtől eredő mezőerősség- Ia sin ( —- H sin 0)_________a), r 2 . . a B alkatelemtől eredő mezőerősség K , 2 n- 1b sin ( - - h sin 0) _________ b). r á Ha a repülőgép nagy távolságban van, ezek a mezők legyenek egyenlők vagy lényegileg egyenlők bizonyos megfelelő leszállási szögnél, például 0 = 0O = 3.2°-nál, ami 5 km-re 300’ méter emelkedésnek, illetve meredekségnek felel meg. Ebből következik, hogy az Ia : Ib antennaáram-viszonynak a következőnek kell lenni : Ia sin (^- H sin 0O) = r a = - Ib sin h sin 0O) _________ I“ vagy ha 0O = 3.2°, ( 2 7T A , —— H sin 3.2 'a' • V J- Sül,- ---------------------. Iß ( 2 71 h qyl I , rí sin 0.2 I V z J Az érintkezés pontjában a két mezőnek a 0 szög sokkal kisebb értékeinél kellene egyenlők­nek lenni, mert a repülőgép antennája kis ma­gasságban van a föld fölött és így az 1a ’• Is viszonynak a következőnek kellene lenni: ■ / V sin —- H sin 0 1a V * / JR ~= Í2n A ——— e)’ B sin — h sin 0 I z 1 minthogy lim 0-------> O Az Ia Is viszonynak a d). egyenlettel meg­adott értéke természetesen különbözik az f). egyenlettel megadott értéktől, minthogy azon­ban a lesiklási pálya antennnája az 1. ábra sze­rint a futópályától bizonyos távolságban fek­szik, nyilvánvaló, hogy a repülőgépnek a leszál­lás kezdetén az antenna felől látott helyzete különbözik annak az érintkezési pontban elfog­lalt helyzetétől. Minthogy az a), és b). egyen­letekben az Ia és Is értékeknek a különböző irá­nyú sugárzás viszonyával való szorzata látható, ennélfogva a sugárzó antennák vízszintes irá­nyú jelleggörbéit úgy szabályozhatjuk és az Ia • Is viszonyt úgy választhatjuk, hogy mind­két d). és f). egyenlet feltételei kielégíthetők. Az 5. és 5a. ábra mezőerősségi ábrák egyik kombinációja, amely az előzőkben ismertetett eredmény elérésére használható. Az 5b. ábra ezeknek az ábráknak előállítására való beren­dezés vázlatos rajza. Az 5. ábrában a teljes vo­nallá! megrajzolt kör a 6 antennától eredő, megközelítőleg állandó' nagyságú sugárzás áb­rájának alaprajza. A szakadozott vonalakkal

Next

/
Oldalképek
Tartalom