141324. lajstromszámú szabadalom • Berendezés repülőgépeknek a futópályára való leszállásának megkönnyítésére
2 141324. állandó mezőerősségű pályát a 2. ábrában teljes vonallal és azt a pályát, amelyet a repülőgép követ, szakadozott vonallal ábrázoltuk. Hiperbolaalakú pálya elérésének előnyös módját a 3. ábrában ábrázoltuk. Két energianyaláb kisugárzása esetén, amint azt ebben az ábrában ábrázoltuk, azok egyenlő jelerősségű metszési pontjai lényegileg egyenes vonalat alkotnak és minthogy az .energianyalábok úgy alakíthatók, ogy keresztmetszetük minden merőleges síkban egyenlő, az egyenlő jelerősségű pályák egyenes körkúpot alkotnak, amint azt eredményvonallal ábrázoltuk. Ez a kúp ugyanolyan módon hasznosítható, mint az 1. ábrában ábrázolt kúp. A találmány szerinti berendezés előnyös kiviteli alakjánál a 3. ábrában ábrázolt kúphoz hasonló egyenlőjelű kúp két vízszintes 6, 7 keretantennával állítható elő. A 6, 7 antennákat a 4. ábra szerint egymás fölött .és a leszállási futópályától bizonyos távolságban rendezzük el. Az említett antennákat a közös 8 forrás energiája gerjeszti, amelyet a 9 és 10 módosító készülékek ismeretes módon, például morse je lekkel vagy különböző frekvenciákkal módosítanak. Az egyenlő jelű kúp és a föld alkotta ' szög az egyik vagy mindkét antennához vezetett energia változtatásával a kívánt értékre könnyen beállítható. Az előzőkben ismertetett elrendezésnek az 1. ábra szerinti megoldással szemben két különböző plőnye van. A repülőgép vevőkészüléke ugyanis úgy állítható be, hogy egyenlő jelt vagy ,.pályában“ jelzést kapunk, amikor ez egyik jel magasabb, mint a másik, akkor a látszólagos pálya a valós pálya alatt jelentkezik, amint azt a 2. ábrában szakadozott vonalakkal ábrázoltuk. Ilymódon a repülőgép közvetlenül a földre kozható' és az ilyen pálya állandósága sokkal nagyobb, mint állandó jelű pálya állandósága, minthogy a vevőkészülék érzékenységének változása rendszerint mindkét energianyaláb jeleit egyenlően befolyásolja. Ha egyenlő jelű pályát kívánunk követni és a vevőkészülék érzékenységét nem akarjuk változtatni, akkor a pálya az egyik vagy mindkét sugárzó antenna gerjesztésének vagy sugárzási ábráinak változtatásával úgy állítható be, hogy közvetlenül a földet éri, ezzel olyan kúpok alakíthatók, amelyek nem egyenes körkúpok, hanem szabálytalan alakú kúpfelületek, aminők akkor keletkeznek, amikor helyben maradó függélyesen átmenő egyenes vonal zárt pálya mentén forog. Vizsgáljunk két hasonló A és B sugárzó alkatelemet, amelyeknek a földtől való távolsága H, illetve h. Ha az A alkatelem árama h és a B alkatelem árama la, akkor a mezőerősséget a P pontban a vízszinteshez 0 szögben a .következő kifejezés adja: az A alkatelemtől eredő mezőerősség- Ia sin ( —- H sin 0)_________a), r 2 . . a B alkatelemtől eredő mezőerősség K , 2 n- 1b sin ( - - h sin 0) _________ b). r á Ha a repülőgép nagy távolságban van, ezek a mezők legyenek egyenlők vagy lényegileg egyenlők bizonyos megfelelő leszállási szögnél, például 0 = 0O = 3.2°-nál, ami 5 km-re 300’ méter emelkedésnek, illetve meredekségnek felel meg. Ebből következik, hogy az Ia : Ib antennaáram-viszonynak a következőnek kell lenni : Ia sin (^- H sin 0O) = r a = - Ib sin h sin 0O) _________ I“ vagy ha 0O = 3.2°, ( 2 7T A , —— H sin 3.2 'a' • V J- Sül,- ---------------------. Iß ( 2 71 h qyl I , rí sin 0.2 I V z J Az érintkezés pontjában a két mezőnek a 0 szög sokkal kisebb értékeinél kellene egyenlőknek lenni, mert a repülőgép antennája kis magasságban van a föld fölött és így az 1a ’• Is viszonynak a következőnek kellene lenni: ■ / V sin —- H sin 0 1a V * / JR ~= Í2n A ——— e)’ B sin — h sin 0 I z 1 minthogy lim 0-------> O Az Ia Is viszonynak a d). egyenlettel megadott értéke természetesen különbözik az f). egyenlettel megadott értéktől, minthogy azonban a lesiklási pálya antennnája az 1. ábra szerint a futópályától bizonyos távolságban fekszik, nyilvánvaló, hogy a repülőgépnek a leszállás kezdetén az antenna felől látott helyzete különbözik annak az érintkezési pontban elfoglalt helyzetétől. Minthogy az a), és b). egyenletekben az Ia és Is értékeknek a különböző irányú sugárzás viszonyával való szorzata látható, ennélfogva a sugárzó antennák vízszintes irányú jelleggörbéit úgy szabályozhatjuk és az Ia • Is viszonyt úgy választhatjuk, hogy mindkét d). és f). egyenlet feltételei kielégíthetők. Az 5. és 5a. ábra mezőerősségi ábrák egyik kombinációja, amely az előzőkben ismertetett eredmény elérésére használható. Az 5b. ábra ezeknek az ábráknak előállítására való berendezés vázlatos rajza. Az 5. ábrában a teljes vonallá! megrajzolt kör a 6 antennától eredő, megközelítőleg állandó' nagyságú sugárzás ábrájának alaprajza. A szakadozott vonalakkal
