141321. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyi érzéstelenítő szerek előállíítására
2 141321. ganatosítható, hogy egy legalább háromszor ■ helyettesített (II) képletü fenilamint, vagy e fenilamin hidrokloridját alifás halogén-karboxilsavval, vagy e sav anhidridjével, halidjával vagy amidjával hozzuk reakcióba és a képződött halogén-kairboxilsavat primér vagy szekunder aminnal kezeljük. Ha a halogén-karboxilsav anilidet úgy állít-' juk elő, hogy íenilamint (II) halogén-karboxilsavval, pl. klórecetsavval vagy klórpropionsavval hozzuk reakcióba, akkor a reakció kondenzálószer nélkül is foganatosítható, a reakciót azonban célszerűen kondenzálószer, pl. foszforsavpentoxid, tionilklorid vagy foszfarhalid, pl. foszforpentaklorid, foszfortriklorid vagy foszforoxiklorid jelenlétében folytatjuk le. A fenil - amin (II) helyett annak sóját, pl. hidrokloridját hozhatjuk a halogén-karboxiísavval reakcióba, célszerűen a fentemlített fajtájú kondenzálószer jelenlétében. A fenilamin (II) vagy sója és a halogén-karboxilsav közötti reakciót célszerűen a komponensek közötti közvetlen reakcióként visszük véghez, oldószer alkalmazása nélkül Ha a fenilamint (II) halogénkarboxilsav-anhidriddel, pl. którecetsav-anhidriddel hozzuk reakcióba, a reakciót oldószer jelenlétében folytatjuk le. Ha a halogén-karboxilsavanilidet úgy állítjuk elő, hogy fenilamint (II) halogén- aciíhaliddal, pl. klóracetilkloriddal, a-brómpropionil-bromiddal, ^-klórpiropionil-kloriddal, a,1 * ß-dibrómpropionil kloriddal, Orómfénilecetsav-bromiddal stb. hozunk reakcióba, akkor a reakciót jégecet, aceton, dioxán, éter, kloroform, benzol stb. jelenlétében folytatjuk le. Ha a halogén-kabboxilsavanilid előállítására, sőt, . főleg legalább háromszor helyettesített fenilamint (II) halogén-acil amiddel, pl. klórecetsav amiddel hozunk reakcióba, ez célszerűen a reakciókomponensek összeolvasztásával történik. 1. példa. 2,4,6-trimetil-(N-dietilaminoaeetil)-cmilid előállítása. 1 mól mezidint (2,4,6-trimetil-anilmt) 800 cm3 jégecetben feloldunk. Az oldatot 10 C°-ig lehűtjük, majd egyszerre 1.1 mól klóracetiEkloridet adunk hozzá; Az elegyet néhány pillanatig erőteljesen kavarjuk, majd 1000 cm3 félig telíA halogén-karboxilsavaniM az (I) vegyületté átalakítására használható primer- és szekunder-aminek közül a következők említendők meg: alifás aminek, pl. metílamin, dimetilamin, diietilamin, butilamin. alilamin, aliciklusos aminek, pl. benzilamin, továbbá heterociklusos aminek, pl. piperidin, 1,2,3,4-tetrahidroizokinolin. Az átalakítást célszerűen vízmentes szerves oldószerben, pl. benzolban foganatosítjuk. A találmány szerinti vegyületeket célszerűen helyi érzéstelenítőkként szerves vagy szervetlen savakkal, pl. borkősavval, citromsavval, vagy sósavval képzett sóik alakjában használják. A hidrokloridek különösen alkalmasak. A találmány szerinti helyi érzéstelenítő szerek előállítására alkalmas, találmány szerinti eljárást az alábbi példák nyomán ismertetjük. E példákra azonban a találmány nincs korlátozva. tett nátriumacetátoldatot, vagy más pufferhatású vagy lugosító anyagot, egyszerre, hozzáadunk. A reakciós, keveréket félóráig rázzuk. A képződött klórecetsavas mezididet leszűrjük, vízzel kimossuk és megszárítjuk. A tennék, a további kezelés számára, elég tiszta. A kitermelés az elméletinek 70—80 % -a. x . Az ilymódoh előállított klórecetsaviamidid 1 mol-ját és 2.5—3 mól dietilamint kOÖO cm3 száraz benzolban feloldunk. Az elegyet 4—5 óráig visszafolyatós hűtőben forraljuk. A kivált dietiiamino-hidrokloridet leszűrjük. A benzololdatot 3-n sósavval kétszer kirázzuk, első ízben 800, másodízben 400 cm3 savval. Az egyesített savkivonatokhoz kb. 30 % -os nátriumhidroxid " oldatot adunk mindaddig, míg a csapadék mennyisége nem növekszik. A csapadékot éterben felvesszük. Az éteroldatot vízmentes1 ka-, liumkarbonáttal megszárítjuk, majd az étert kiűzzük. A visszamaradt anyagot vákuum-desztillációval tisztítjuk. A desztilláció alatt, az anyagnak gyakorlatilag egész mennyisége, 1—2 C°-os hőmérsékleti . intervallumban! átmegy. A kitermelés megközelíti az elméletit. 2. példa. 2,4,6-trimetil-lß-(l,l-dietilamino)-propwml]-anilid előállítása. , 1 mól mezidint ötszörös mennyiségű, vízben oldható szerves oldószerben, pl. acetonban, dioxánban feloldunk. Az oldatot 10 C°-ra lehűtjük és 1,1 mól ^-klórpropionil kloridet adunk hozzá. Azután, mint az 1. példában, náítriumacetát oldatot, vagy más pufferhatású vagy lugosító anyagot adunk hozzá. Az utánakövetkéző kezelés megfelel az 1. példa szerintinek. A-kapott ^klórpropionilsavmezididet lényegében az ( 1. példában megadott módon kezeljük tovább. ^-klórpropioníl-klorid helyett a-bróimpropiónil bromidet is használhatunk, amikor is 2,4,6-trimetil [a-(N-dietilam>ino)-propionil]-anilidet kapunk. A kitermelés, mindkét esetben, az elméletinek 10—80 %-a. 3. példa. 2,4-dmetil-6-etü-(N-dletUaminoacetil)-anilid előállítása. 1000 cm3 száraz éterben, kloroformban, benzolban, vagy más szerves oldószerben feloldott 2 mól 2,4-dimetíl-6-etiI-anilinhez, óvatosan, hűtés, közben, kétszeres mennyiségű, fenti szerves oldószerekben feloldott 1 mól klóracetil kloridet adunk. A képződött 2,4-dimetil-6-etiEanilin csapadékot leszűrjük, majd az oldószert a szűrlétből kiűzzük. A kapott 2,4-dimetil-6-etil-(klór'acétil)-anili d a további kezelési számára elég tiszta. Azután az anyagot az 1. példa szerint kezeljük tovább. A kitermelés megközelíti az elméletit. 4 . példa. 2,6-dietil-4-metil-( N-dietüamino-acetil)-anüid előállítása, 1 mól 2,6-dietil-4-metil-anilint 1.5 mól klórecetsavval összekeverünk. Tetemes hőfejlődés
