141318. lajstromszámú szabadalom • Eljárás épületek készítésére, kész építőelemek felhasználásával és az eljáráshoz való építőelemek
141318. 3 közönséges ürtömbök lapjainak felelnek meg. A lemezalakú kiegyenlítő elem (15. ábra) pontos mása a faltáblának, (4.—6. ábrák), csak ennél lényegesen keskenyebb. Az alkalmazási lehetőségeket mutató távlati képben (16. ábra) egy épületsarkot, valamint egy falazatelágazást mutatunk be. Az egymás fölött elrendezett 11 csatlakozó elemektől balra a falazatot mint téglakötést készítettük el, ettől jobbra és' az elágazófalat vázas szerkezetként építettük meg, amikoris jobboldalt a 12 oszlop keletkezett, mely egyúttal az ajtónyílás 7 kávája. Hogy a téglakötésbőt az -oszlopra átmehessünk, az ürtömbök és a sarokelemek, valamint a csatlakozó elemek közt lemezalakú 13 kiegyenlítő elemek (15. ábra) vannak. Ugyanerre a célra a tömbalakú kiegyenlítő elemeket (11.—14. ábrák) két ürtömb közé építhetjük. Az 1.—3. ábrák szerinti ürtömbökből készített és vasbetonnal kitöltött oszlopokat mint gerendákat (17. ábra) használhatjuk. Noha az építőelemek egyesítve sok teret igényelnek, az 1.—3. ábrák szerinti ürtömb súlya, 250- mm oldalhossznál, a 4.-6. ábrák szerinti faltábláé pedig, 560 mm hossznál, a legnehezebb építőanyag alkalmazása mellett is, 10 kg alatt marad. Kézenfekvőek azok az előnyök, amelyek ebből munkaanyag felhasználásban, gyártásban, tároláskor, szállításkor és magánál az építkezésnél adódnak. Az építőelemeket adott esetben habarcs nélkül csatlakoztathatjuk egymáshoz. Ha habarcskötést használunk, akkor a habarcs-szükséglet összehasonlíthatatlanul kisebb, mint a szokásos falazatnál, a falazat szilárdsága ellenben, rendkívül nagy, ami az építőelemek kölcsönös hossz- és harántirányú kapcsolódásában leli magyarázatát. A vázas szerkezet alkalmazásakor az oszlopok számára nehéz építőanyagú ürtömböket, a faltáblák részére pedig könnyebb*'építőanyagokat használhatunk. Az oszlopok átmenő ürtereit víz, gáz és villamosáram felszálló vezetékeinek elhelyezéséire hasznosíthatjuk úgy, hogy hornyok utólagos kialakítása fölöslegessé válik. Az építőelemeket kisebbített kiadásban modelek építéséhez vagy megfelelő összeállításban játékszerként (építődobozok, építőszekrények) használhatjuk fel. Ilymódon a kivitelezendő építkezések modeljeit készíthetjük el és a megtörtént kiválasztás után rendelhetjük meg az építmény kivitelezéséhez szükséges üzemi építőelemeket. Az építőszekrény elemei, az elemek egymásközti kényszerfelhasználásának ellenére, elegendő lehetőséget nyújtanak arra, hogy velük a legkülönbözőbb építményeket állítsuk elő; ekként részint biztosítottuk a műszaki célszerűséget, részint pedig elegendő teret hagytunk a képzeletnek. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás épületek készítésére, kész építőelemek felhasználásával, azzal jellemezve, hogy a felmenő falazat minden rétegében, felváltva, kétféle építőelemet használunk, amelyeket úgy a fekvő hézagokban, mint pedig az álló hézagokban orr és horony segítségével ill. lépcső zetesen kapcsolunk egymással, mely építőelemek közül az egyik fajta az egész falvastagságra kiterjedő, függélyesen átmenő ártereket létrehozó tömbökből, a másik fajta pedig a falszintben fekvő táblákból áll. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítás! módja, azzal jellemezve, hogy az ürtömböket egymásra következő rétegekben, egymás fölött rendezzük el, amelyekben — adott esetben — az ürterek kitöltésével oszlopokat állíutnk elő. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az ürtömböket, az egymásra következő rétegekben, kötés 'képzésére, egymáshoz képest eltoltan rendezzük el. 4. Ürtömb az 1., 2. vagy 3. igényppont szerinti eljáráshoz, azzal jellemezve, hogy az ürtömb hasábos (1) magból és a falszintben fekvő (2) lapokból áll, mimellett az (1) mag. a következő magasabb réteg építőelemeinek ágyazására, orrot, ill^g/e lépcsőt alkot, a mélyebben a maghoz illesztett (2) lapok pedig, a maggal együtt, a következő, mélyebben fekvő réteg építőelemeinek, valamint az oldalirányban illesztett faltábláknak (4—6. ábrák) kapcsolásához, hornyokat, illetve lépcsőket alkotnak-5. 'Faltábla az 1. igénypont szerinti eljáráshoz, azzal jellemezve, hogy a falszintben fekvő (5) részből és olyan (6) részből (4—6. ábrák) áll, mely az előbbi részen — az álló oldalakon — túlnyúl, magassági irányban pedig, az előbbihez viszonyítva, eltoltan fekszik. 6. Az 5. igénypont szerinti 'faltábla kiviteli alakaja, azzal jellemezve, hogy a (6) rész keretet alkot. 7. ’ A 4. igénypont szerinti ürtömb kiviteli alakja, mint sarok- vagy mint csatlakozó elem, azzal jellemezve, hogy a belső falszintben fekvő (2) lapot derékszögű keresztmetszetű, egy vagy (2") léc helyettesíti, amelyeknek szárai, az (1) maggal együtt, a hornyokat, illetve lépcsőket alkotják (7—10. ábrák). 8. A 4. igénypont szerinti ürtömb kiviteli alakja, mint kiegyenlítő elem, azzal jellemezve, hogy a (8) mag az egyik álló oldalon kinyúl és orrot alkot, melynek homlokoldala a közönséges ürtömb kapcsolódási ellenfelületét adja (11—14. ábrák). 9. Az 1. és a 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az ajtó- vagy ablakkávákat ürtömböktől fölépített oszlopokból alakítjuk ki és az ajtó- vagy ablaktokokat ezek profiljában rendezzük el (16. ábra). 10. Az 1. és a 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az oszlopokon nyugvó gerendákat fekvő helyzetű, vasalt ürtömbökből építjük (17. ábra). 11. A 4—8. igénypontok bármelyike szerinti építőelemek kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy kisebb méretben építődoboz, illetve építőszekrény elemeit vagy játékszert alkotnak.
