141318. lajstromszámú szabadalom • Eljárás épületek készítésére, kész építőelemek felhasználásával és az eljáráshoz való építőelemek

141318. 3 közönséges ürtömbök lapjainak felelnek meg. A lemezalakú kiegyenlítő elem (15. ábra) pon­tos mása a faltáblának, (4.—6. ábrák), csak ennél lényegesen keskenyebb. Az alkalmazási lehetőségeket mutató távlati képben (16. ábra) egy épületsarkot, valamint egy falazatelágazást mutatunk be. Az egymás fölött elrendezett 11 csatlakozó elemektől balra a falazatot mint téglakötést készítettük el, ettől jobbra és' az elágazófalat vázas szerkezetként építettük meg, amikoris jobboldalt a 12 oszlop keletkezett, mely egyúttal az ajtónyílás 7 ká­vája. Hogy a téglakötésbőt az -oszlopra átme­­hessünk, az ürtömbök és a sarokelemek, vala­mint a csatlakozó elemek közt lemezalakú 13 kiegyenlítő elemek (15. ábra) vannak. Ugyan­erre a célra a tömbalakú kiegyenlítő elemeket (11.—14. ábrák) két ürtömb közé építhetjük. Az 1.—3. ábrák szerinti ürtömbökből készített és vasbetonnal kitöltött oszlopokat mint gerendá­kat (17. ábra) használhatjuk. Noha az építőelemek egyesítve sok teret igé­nyelnek, az 1.—3. ábrák szerinti ürtömb súlya, 250- mm oldalhossznál, a 4.-6. ábrák szerinti faltábláé pedig, 560 mm hossznál, a legnehe­zebb építőanyag alkalmazása mellett is, 10 kg alatt marad. Kézenfekvőek azok az előnyök, amelyek ebből munkaanyag felhasználásban, gyártásban, tároláskor, szállításkor és magá­nál az építkezésnél adódnak. Az építőelemeket adott esetben habarcs nélkül csatlakoztathatjuk egymáshoz. Ha habarcskötést használunk, ak­kor a habarcs-szükséglet összehasonlíthatatla­nul kisebb, mint a szokásos falazatnál, a fala­zat szilárdsága ellenben, rendkívül nagy, ami az építőelemek kölcsönös hossz- és harántirányú kapcsolódásában leli magyarázatát. A vázas szerkezet alkalmazásakor az oszlopok számára nehéz építőanyagú ürtömböket, a faltáblák ré­szére pedig könnyebb*'építőanyagokat használ­hatunk. Az oszlopok átmenő ürtereit víz, gáz és villamosáram felszálló vezetékeinek elhelyezé­séire hasznosíthatjuk úgy, hogy hornyok utóla­gos kialakítása fölöslegessé válik. Az építőelemeket kisebbített kiadásban mode­­lek építéséhez vagy megfelelő összeállításban játékszerként (építődobozok, építőszekrények) használhatjuk fel. Ilymódon a kivitelezendő építkezések modeljeit készíthetjük el és a meg­történt kiválasztás után rendelhetjük meg az építmény kivitelezéséhez szükséges üzemi építő­elemeket. Az építőszekrény elemei, az elemek egymásközti kényszerfelhasználásának ellenére, elegendő lehetőséget nyújtanak arra, hogy ve­lük a legkülönbözőbb építményeket állítsuk elő; ekként részint biztosítottuk a műszaki célszerű­séget, részint pedig elegendő teret hagytunk a képzeletnek. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás épületek készítésére, kész építő­elemek felhasználásával, azzal jellemezve, hogy a felmenő falazat minden rétegében, felváltva, kétféle építőelemet használunk, amelyeket úgy a fekvő hézagokban, mint pedig az álló héza­gokban orr és horony segítségével ill. lépcső ­zetesen kapcsolunk egymással, mely építőele­mek közül az egyik fajta az egész falvastag­ságra kiterjedő, függélyesen átmenő ártereket létrehozó tömbökből, a másik fajta pedig a fal­szintben fekvő táblákból áll. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganato­sítás! módja, azzal jellemezve, hogy az ürtöm­böket egymásra következő rétegekben, egymás fölött rendezzük el, amelyekben — adott eset­ben — az ürterek kitöltésével oszlopokat állí­­utnk elő. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganato­­sítási módja, azzal jellemezve, hogy az ürtöm­böket, az egymásra következő rétegekben, kö­tés 'képzésére, egymáshoz képest eltoltan ren­dezzük el. 4. Ürtömb az 1., 2. vagy 3. igényppont sze­rinti eljáráshoz, azzal jellemezve, hogy az ür­tömb hasábos (1) magból és a falszintben fekvő (2) lapokból áll, mimellett az (1) mag. a követ­kező magasabb réteg építőelemeinek ágyazásá­ra, orrot, ill^g/e lépcsőt alkot, a mélyebben a maghoz illesztett (2) lapok pedig, a maggal együtt, a következő, mélyebben fekvő réteg építőelemeinek, valamint az oldalirányban illesz­tett faltábláknak (4—6. ábrák) kapcsolásához, hornyokat, illetve lépcsőket alkotnak-5. 'Faltábla az 1. igénypont szerinti eljárás­hoz, azzal jellemezve, hogy a falszintben fekvő (5) részből és olyan (6) részből (4—6. ábrák) áll, mely az előbbi részen — az álló oldalakon — túlnyúl, magassági irányban pedig, az előb­bihez viszonyítva, eltoltan fekszik. 6. Az 5. igénypont szerinti 'faltábla kiviteli alakaja, azzal jellemezve, hogy a (6) rész kere­tet alkot. 7. ’ A 4. igénypont szerinti ürtömb kiviteli alakja, mint sarok- vagy mint csatlakozó elem, azzal jellemezve, hogy a belső falszintben fekvő (2) lapot derékszögű keresztmetszetű, egy vagy (2") léc helyettesíti, amelyeknek szárai, az (1) maggal együtt, a hornyokat, illetve lépcsőket alkotják (7—10. ábrák). 8. A 4. igénypont szerinti ürtömb kiviteli alakja, mint kiegyenlítő elem, azzal jellemezve, hogy a (8) mag az egyik álló oldalon kinyúl és orrot alkot, melynek homlokoldala a közönsé­ges ürtömb kapcsolódási ellenfelületét adja (11—14. ábrák). 9. Az 1. és a 2. igénypont szerinti eljárás fo­­ganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az ajtó- vagy ablakkávákat ürtömböktől fölépített oszlopokból alakítjuk ki és az ajtó- vagy ablak­tokokat ezek profiljában rendezzük el (16. ábra). 10. Az 1. és a 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az oszlopokon nyugvó gerendákat fekvő helyzetű, vasalt ürtömbökből építjük (17. ábra). 11. A 4—8. igénypontok bármelyike szerinti építőelemek kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy kisebb méretben építődoboz, illetve építő­­szekrény elemeit vagy játékszert alkotnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom