141318. lajstromszámú szabadalom • Eljárás épületek készítésére, kész építőelemek felhasználásával és az eljáráshoz való építőelemek
Megjelent 1952. évi május, hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141318. SZÁM. 37 a, 4—5. OSZTÁLY. — A-5083. ALAPSZÁM. Eljárási épületek készítésére, .kész építőelemek felhasználásával és az eljáráshoz való építőelemek. / Antosch Eugen építész, Bécs. A bejelentés napja: 1947. november 32. Ausztriai elsőbbségé: 1945. szeptember 29. (A 620—1940. M. E. sz. és ezt kiegészítő rendeletek alapján.) Az úgynevezett gyorsépítő eljárásokat főleg olyan célból fejlesztették ki, hogy* épületeket lehetőleg kevés számú olyan egészen kész építőelemekből lehessen összeállítani, amelyeket összekötőszervekkel alakítanak ki. Minthogy ennek következtében az, építőelemek megfelelően nagyok és esetleg bépített ajtókkal és ablakokkal egész felületeket ölelnek fel, ilyen módon csak könnyű épületeket lehet, emelni, amelyek típusa a részletekben is szabatosan meg van határozva. Azonban éppen az építészetben kell annak a lehetőségét biztosítani, hogy az épületet a mindenkori célnak megfelelően választhassák meg, beleértve a kívánt alaprajzot, emeletmágasságot, stb., amit viszont csak akkor lehet elérni, ha a szerkezetei, nevezetesen a felmenő falazatot, idomdarabokból állítják össze. Igen nagy számban ismeretesek idomdarabok, melyeknek mind az a célja, hogy segédmunkaerőkkel, gyors előrehaladást érje? nek el és hogy olyan falazatot állítsanak elő, amelynek kielégítő hordképessége, valamint hő- és hangszigetelése van; a nagyszámú megoldás okát nyilván abban kell keresni, hogy egyik kifejlesztett rendszer sem felelt meg hiánytalanul a kitűzött célnak. A találmány abból a megfontolásból indul ki, hogy a régen ismert vázas szerkezet, amely szerint valamilyen állványzatba lehetőleg nagy felületű faelemeket helyeznek, az építkezés gyors előrehaladását lehetővé teszi ugyan, de ennek a követelménynek fenntartásakor, általában, túlságosan kötött. A találmány olyan építési módot ölel fel, amely megengedi azt, hogy különlegesen kialakított építőelemekkel ne csak a vázas szerkezeti elvet hasznosítsuk, hanem falakat, ismert téglakötéssel, szabadon húzhassunk fel. adott esetben a vázas szerkezettel kombinálva; emellett minden előnyt megtartunk. amely ezen felül gyors építést biztosít. Tehát kevés szakmunkásra van szükség, az építőelemeknek mérsékelt súlya és térfogata van, kis mennyiségben használunk kötőszereket, a falazatnak jó a hordképessége és szigetelése, az építési mód a legkülönbözőbb célokhoz igazodhatik, végül az ajtó- és ablaktokokat, ' valamint a hordozógerendákat könnyen tudjuk beépíteni. * A kitűzött célokat, a -találmány szerint, mindenek előtt azzal érjük el, hogy a felmenő falazat minden rétegében, felváltva, kétféle építőelemet alkalmazunk, melyek úgy a fekvőhézagokban, mint az állóhézagokban orr és horony, vagy lépcsőzet segítségével kapcsolódnak egymásba. Az építőelemek közül az egyik fajta az egész falszélességre kiterjedő, függélyesen átmenő ürterekkel kialakított gerendákból, a másik pedig a falazat külső szintjében fekvő táblákból áll. Vázas szerkezetben az ürtömböket az egymásra követő rétegekben egymás fölött rendezhetjük el és azokat, ha az árterüket kitöltjük, oszlopok képzésére használhatjuk fel, míg ha téglakötésnek megfelelően készítünk falazatot, akkor az ürtömbüket az egymásra következő rétegekben egymáshoz képest eltol tan rendezhetjük el. Az ürtömböt, a találmány szerint, részint olyan hasábos ürmagból készítjük, amely a következő felsőbb réteg építőelemeinek orra vagy lépcsői számára ágyat alkot, részint a maghoz mélyebben illesztett, a falszintben elrendezett lapokból áll. A mag és a lapok együttesen alkotják a hornyokat ill. a lépcsőket a rákövetkező mélyebb réteg építőelemeinek és az oldalsó faltábláknak kapcsolódásához. A táblák a falszintben fekvő részből és ezen az álló oldalaknál túlnyúló, magassági irányban az előbbi részhez képest eltolt részből állnak, mely utóbbi rész adott esetben az első résszel összefüggő keretet alkothat. A találmány szerint továbbá az ürtömb kialakítható mint sarokelem, csatlakozó elem vagy mint kiegyenlítő elem ; ez utóbbi mint a faltáblák rövidebb kiviteli alakja kerül felhasználásra, ha a téglákötés szerint készült falazatot vázas szerkezettel kombináljuk.' A találmány további kiviteli salakja az ürtömbök segítségével az ajtó- és ablak