141318. lajstromszámú szabadalom • Eljárás épületek készítésére, kész építőelemek felhasználásával és az eljáráshoz való építőelemek

Megjelent 1952. évi május, hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141318. SZÁM. 37 a, 4—5. OSZTÁLY. — A-5083. ALAPSZÁM. Eljárási épületek készítésére, .kész építőelemek felhasználásával és az eljáráshoz való építő­elemek. / Antosch Eugen építész, Bécs. A bejelentés napja: 1947. november 32. Ausztriai elsőbbségé: 1945. szeptember 29. (A 620—1940. M. E. sz. és ezt kiegészítő rendeletek alapján.) Az úgynevezett gyorsépítő eljárásokat főleg olyan célból fejlesztették ki, hogy* épületeket lehetőleg kevés számú olyan egészen kész épí­tőelemekből lehessen összeállítani, amelyeket összekötőszervekkel alakítanak ki. Minthogy ennek következtében az, építőelemek megfele­lően nagyok és esetleg bépített ajtókkal és ab­lakokkal egész felületeket ölelnek fel, ilyen mó­don csak könnyű épületeket lehet, emelni, ame­lyek típusa a részletekben is szabatosan meg van határozva. Azonban éppen az építészetben kell annak a lehetőségét biztosítani, hogy az épületet a mindenkori célnak megfelelően vá­laszthassák meg, beleértve a kívánt alaprajzot, emeletmágasságot, stb., amit viszont csak ak­kor lehet elérni, ha a szerkezetei, nevezetesen a felmenő falazatot, idomdarabokból állítják össze. Igen nagy számban ismeretesek idom­­darabok, melyeknek mind az a célja, hogy segédmunkaerőkkel, gyors előrehaladást érje? nek el és hogy olyan falazatot állítsanak elő, amelynek kielégítő hordképessége, valamint hő- és hangszigetelése van; a nagyszámú megol­dás okát nyilván abban kell keresni, hogy egyik kifejlesztett rendszer sem felelt meg hiánytala­nul a kitűzött célnak. A találmány abból a megfontolásból indul ki, hogy a régen ismert vázas szerkezet, amely szerint valamilyen állványzatba lehetőleg nagy felületű faelemeket helyeznek, az építkezés gyors előrehaladását lehetővé teszi ugyan, de ennek a követelménynek fenntartásakor, általá­ban, túlságosan kötött. A találmány olyan épí­tési módot ölel fel, amely megengedi azt, hogy különlegesen kialakított építőelemekkel ne csak a vázas szerkezeti elvet hasznosítsuk, hanem falakat, ismert téglakötéssel, szabadon húzhas­sunk fel. adott esetben a vázas szerkezettel kombinálva; emellett minden előnyt megtar­tunk. amely ezen felül gyors építést biztosít. Tehát kevés szakmunkásra van szükség, az építőelemeknek mérsékelt súlya és térfogata van, kis mennyiségben használunk kötőszere­ket, a falazatnak jó a hordképessége és szigete­lése, az építési mód a legkülönbözőbb célokhoz igazodhatik, végül az ajtó- és ablaktokokat, ' valamint a hordozógerendákat könnyen tudjuk beépíteni. * A kitűzött célokat, a -találmány szerint, min­denek előtt azzal érjük el, hogy a felmenő fala­zat minden rétegében, felváltva, kétféle építő­elemet alkalmazunk, melyek úgy a fekvőhéza­gokban, mint az állóhézagokban orr és horony, vagy lépcsőzet segítségével kapcsolódnak egy­másba. Az építőelemek közül az egyik fajta az egész falszélességre kiterjedő, függélyesen át­menő ürterekkel kialakított gerendákból, a má­sik pedig a falazat külső szintjében fekvő táb­lákból áll. Vázas szerkezetben az ürtömböket az egymásra követő rétegekben egymás fölött rendezhetjük el és azokat, ha az árterüket ki­töltjük, oszlopok képzésére használhatjuk fel, míg ha téglakötésnek megfelelően készítünk fa­lazatot, akkor az ürtömbüket az egymásra kö­vetkező rétegekben egymáshoz képest eltol tan rendezhetjük el. Az ürtömböt, a találmány szerint, részint olyan hasábos ürmagból készítjük, amely a kö­vetkező felsőbb réteg építőelemeinek orra vagy lépcsői számára ágyat alkot, részint a maghoz mélyebben illesztett, a falszintben elrendezett lapokból áll. A mag és a lapok együttesen al­kotják a hornyokat ill. a lépcsőket a rákövet­kező mélyebb réteg építőelemeinek és az oldalsó faltábláknak kapcsolódásához. A táblák a fal­­szintben fekvő részből és ezen az álló oldalak­nál túlnyúló, magassági irányban az előbbi részhez képest eltolt részből állnak, mely utóbbi rész adott esetben az első résszel össze­függő keretet alkothat. A találmány szerint továbbá az ürtömb kialakítható mint sarok­­elem, csatlakozó elem vagy mint kiegyenlítő elem ; ez utóbbi mint a faltáblák rövidebb kivi­teli alakja kerül felhasználásra, ha a téglákötés szerint készült falazatot vázas szerkezettel kombináljuk.' A találmány további kiviteli salakja az ürtömbök segítségével az ajtó- és ablak­

Next

/
Oldalképek
Tartalom