141305. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fűtéseknél a tüzelés időtartamának csökkentése mellett tüzelőanyagmegtakarítás biztosítására
141305. 3 tőén embermagasságban keveredjék a fűlendő helyiség levegőjével, — a 2. ábrán látható megoldásnál a kályha fölött a -21- terelőfelület van elrendezve. A -21- terelőfelület a 2. ábrán látható megoldásnál vízszintes sík és a padlótól mért magassága megközelítően 2 m vagy 2,5 m. A 2. ábrán látható megoldásnála -7, 10- csőcsonkok é» a. -8- füstcső elmaradnak, helyettük a -3- füstcsatornához csatlakozó vízszintes -22- csőcsonk kerül alkalmazásba, amelynek függélyes tengely körül lengethető, középáttöréssel ellátott -23- zárólapja van. Ennél a megoldásnál a -12- légtér felső, szintje a -4- légfér felső szintjével egy magasságban van és a kályhán belül, a -12- légtér fölött, a -39- ajtó vízszintes tengely körül lengethetően ágyazott. Ez az ajtó a 2. ábrán látható függélyes záróhelyzetében a füstgázokat a -2, 3- füstcsatornákon vaíó átáramlásra kényszeríti. Ha azonban a -39- ajtót a -40- fogantyú segítségével;'a vízszintes -39- helyzetébe elforgatjuk, úgy a begyújtáshoz szükséges nagyobb léghuzatot biztosítjuk, úgy a begyújtáshoz szükséges nagyobb léghuzatot biztosítjuk. A -23- zárólapot, a tüzelőanyag teljes leégése után,'mikor már csak parázs izzik, a záróhelyzetébe forgatjuk, nehogy a kürtőn át a huzat a meleget a kályhából kiszívja. Parázs izzásakor a -18, 19- ajtók zártak. A -21- terelőfelületet a fűtőberendezés felső lapjában alakított függélyes furatokba helyezett -24- hüvelyekbe illesztett függélyes -25- rudak felső végei hordják. A -21- terelőfelület alsó oldalán a -26- hüvelyek vannak rögzítve, amelyekbe á -25- rudak felső szabad végei hatolnak. A -21- terelőfelület zománcozott bádoglap vagy jó hőtároló- vagy hőszigetelő-anyagból való lap lehet, készülhet azonban két lapból, zárt belső légtérrel is. Mivel a -21- terelőfelület minden irányban a fűtőberendezés felső lapján túlnyúlik és a -22- csőcsonk feletti részén célszerűen a függélyes falfelületig ér, a kályha felső lap'járól, továbbá a kályha oldalfalai mentén felszálló, az oldalfalakat valósággal öblítő meleg levegő, függélyes felfelé haladásában gátolva van és így köröskörül irányváltozást szenvedve a helyiség alsó részében lévő, a kályhától távolabbi hidegebb levegőrétegekkel rendkívül hatásosan keveredik. Ez az örvénylő keveredés kölcsönös hőkicserélődést létesít, a lehűlő, de még mindig eléggé meleg levegő az örvénylés után aránytalanul kisebb sebességgel tovább emelkedik, a 2 m-nél magasabb hidegebb légrétegekkel érintkezve tovább hűl és ekkor a további emelkedése megszűnik. Ezáltal elérjük azt, hogy a helyiség alsó, kb. 2 m magasságú részében a begyújtástól számított 10—14 percen belül már az a hőmérséklet uralkodik, amelyre szükségünk ván, úgy hogy a továbbiakban most már a fűtés mértékét csak anynyira kell fenntartani, hogy a meleg a helyiség falainak alsó részében tárolódjék és az ajtónyitogatásokból, továbbá az ajtó és ablakréseknél beáramló hideg levegő felmelegítése okozta hőveszteséget pótoljuk. Azáltal; hogy a melég levegőt a padlótól kb. 2 m magasságban tartjuk, elérjük azt a rendkívül fontos előnyt is, hogy a mennyizet és a falaknak a mennyezet közelében lévő része számottevően nem melegszik fel, tehát erre fűtőanyagot nem kell pocsékolnunk. Ezzl szemben a falaknak a padlótól számított 2—2,5 m-ig terjedő része a begyújtást követő időben a termelt melegnek jelentős részét tárolja és később a fűtés csökkentése Vagy teljes megszüntetése után a fütendő helyiség alsó részének visszaadja. A találmány lényegének érintése nélkül egyetlen sík -21- terelőfelület helyett egynél több, egymással párhuzamos sík -21- terelőfelület kerülhet alkalmazásba, amelyek alulról felfelé fokozatosan szélesebbek és hosszabbak. A 3. ábrán látható megoldásnál a -21- sík .terelőfelület a sarokba állított -27- kályha, pl. cserépkályha felső lapja fölött, a falakon rögzített két párhuzamos -28- léc között van oldhatóan rögzítve. A találmány lényegének érintése nélkül a -21- terelőfelület, vízszintes helyett, a fűtendő tér közepe felé felfelé emelkedhet és ezáltal az áramló meleg .levegőnek, veszteglés kiküszöbölésével, irányt szab. A 4. ábrán látható megoldásnál a fűtőberendezés fölött a -21- terelőfelület a falra, erősített vízszintes -29- csapok körül lengethetően van ágyazva. A -21- terelőfelület a -30- fülhöz erősített -31- zsinór segítségével, amely a falra szerelt -32- görgőn van átvezetve, a szakadozott vonallal jelölt helyzetbe vagy tetszés szerinti más lejtős közbenső helyzetbe vagy pedig teljesen függélyes helyzetbe emelhető és a -31- zsinór ebben a helyzetben a -33- kampón vagy más szerven rögzíthető. A -21- terelőfelülethajlásszögének beállításával, a fűtendő helyiség magasságától függően, a padlótól mért meleg légréteg magassága változtatható. Az 5. ábrán látható -21- terelőfelület -26- hüvelyén a -25- rúd áthatol és a -21- terelőfelület a -34- csavar segítségével, mindenkori beállított magassági helyzetében rögzíthető. A -21- terelőfelület szabad széle ennél a megoldásnál fölfelé ívelt, a levegő áramlási irányát lejtősen fölfelé megszabja és ezáltal a meleg és hideg levegőrétegek találkozási keresztmetszetét növeli. A 6. ábrán látható megoldásnál a -21- terelőfelület fölött a vízszintes -35- csapok körül lengethető -36- pót-terelőfelület kerül alkalmazásba, amely kihajtott használati helyzetében, a -21- terelőfelületen túlnyúlva, a felszálló meleg levegő útját nagyob felületen zárja és ilymódon a meleg levegő áramlását hosszabb úton a helyiség közepe felé, illetve a fűtőberendezéstől' kétoldalt tereli. Egynél több -36- pót-terelőfelület kerülhet alkalmazásba, melyek a -21- terelőfeiületet különböző irányokban meghosszabbítják. Ott, ahol megfelelő felfüggesztési lehetőségek, pl. nagyobb helyiségekben függélyes oszlopok vagy vízszintes rudak, pl. tetővázaknál vagy más szerkezeti elemeknél vonórüdak vannak, — a terejőfeíületek ezeken a szerkeezeti elemeken rendezhetők el, melegebb időszakban
