141304. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás rögzített fenékkel bíró cellában lévő olvasztott sóban oldott anyag elektrolizálási feltételeinek ellenőrzésére és önműködő vezérlésére
2 141304. ‘ ’ fölé emelkedik, mely esetekben a motor működésbe jön és az anódokat emeli vagy süllyeszti olykép, hogy a feszültség ismét a megállapított határok közötti értéket vegye fel. A másik relé pedig a feszültség rendkívüli emelkedése esetén működik olykép, hogy az anódokat lengő mozgásba hozza és az előbb említett relé működését meggátolja, tehát nem teszi lehetővé azt, hogy a motor az anódokat emelje vagy süllyessze. A találmány egyik jellemzője abban áll, hogy mindegyik anóddal különleges eszközöket hozunk kapcsolatba, amelyek akkor lépnek működésbe, amikor az anód a vízszintestől eltérő helyzetet vesz fel. Ekkor a motor megindul, hogy az anód mélyebb végét megemelje, hogy az ismét lényegileg vízszintes helyzetbe kerüljön. Ezek az eszközök higanykápcsolót tartalmaznak, amelynek higanytartalma a kapcsoló egyik végétől másik végéhez folyhat,' amikor az anód a nem-vízszintes helyzetbe kerül és ezáltal kapcsolódik be a motor. A higanykapcsoló késleltető feloldó reléket is működtethet éspedig az anód mindkét vége számára egyet, mely; relék az emelő motort működtetik. A találmány további jellemzője abban áll, hogy az áram hatására működő reléket alkalmazunk éspedig minden anód számára egyet, amelyek túláram esetén működnek, a megfelelő anódon keresztül, hogy az anód mindkét végét egyszerre emeljék. Mindegyik ilyen áramrelé gerjesztése esetén a két késleltető feloldórelét egyszerre működteti, mely utóbbi reléket az illető anódhoz tartozó higanykapcsoló hozza működésbe. Az első1 feszültségrelé egy kisegítő emelőrelét működtethet az anódok emelése céljából és ez a kisegítőrelé kontaktussal van ellátva saját maga rögzítése céljából, továbbá késleltető feloldója is van, amelynek révén áz összes anódok bizonyos meghatározott időn keresztül, vagyis lényegileg egy és ugyanazon meghatározott távolsággal emelkednek, ha a cella végei közötti feszültség az e célra meghatározott rendes működési feszültség alsó határa alá esett. A második kisegítő süllyesztő relé olykép alkalmazható, hogy azt az első feszültségrelé' működteti egy adalékos késleltető relén át és a sülylyesztő relé érintkezőt tartalmaz saját maga rögzítésére, továbbá egy késleltetőfeloldót, olykép, hogy az összes anódok süllyednek a motor működésének hatására meghatározott időn keresztül, tehát lényegileg egy és ugyanazon meghatározott távolsággal, ha a cella végei közötti feszültség az e célra meghatározott, működési feszültség felső határa fölé emelkedett. Ha az anódhatás létrejön, a cella végei közé kapcsolt második feszültségrelé kisegítőrelét hozhat működésbe, amely motort indít meg és ez egyenletesen forgat egy .bütykös tengelyt Ez a bütykös tengely oly alkatrészeket hoz egyenlőtlen mozgásba, amelyek az anódokat lassan és állandóan lengő mozgásban tartják. Az említett kisegítőrelé az első feszültségrelé kisegítőreléit tápláló áramkört meg is szakíthatja, sőt megszakíthatja a feszültségrelék áramkörét is, amiáltal meggátolja az anódok emelését vagy süllyesztését, miközben azok lengő mozgást végeznek. Alkalmazhatunk végül a kisegítőreléket rögzítő eszközöket is olykép, .hogy azok nem mozoghatnak mindaddig, amíg a bütykös tengely legalább egy teljes fordulatot el nem végzett, vagyis kiindulási helyzetét ismét el nem érte. A találmány igen hasznos alumínium termelése szempontjából és ezt az alábbiakban mint kiviteli példát ismertetjük. Hagy a találmányt jobban lehessen megérteni, a csatolt rajzokra hivatkozunk, amelyek példaképpen! kiviteli változatok, vázlatos ábrázolásai. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés kapcsolási rajza, amelyen a különböző relékhez tartozó áramkapcsolók nem működő helyzetben vannak feltüntetve. A 2. ábra az anódtartó rudakat és a hozzájuk tartozó villamos csatlakozásokat mutatja. A 3. ábra az elektródok lengetésére való bütykös tengelyt és a hozzátartozó' részeket'szemlélteti, a 4. ábra pedig az egyik bütyök nézete nagyobb léptékben. Végül az 5. ábra egy részlet. A hőmérséklet állandóan tartására vonatkozó feltétel kielégítése: Mint bevezető és emellett alapvető megjegyzést felemlítjük, hogy amennyiben az elektrolizálónak adott nagysága van és az gyakorlatilag véve állandó hőmérsékleten dolgozik,, a felületi sugárzás következtében a fürdő felszínén előálló hőveszteség, továbbá a cella falán át vezetés révén keletkező hőveszteség lényegileg állandó értékű, tehát csak csekély, vagyis szűk határok között változhat a környező hőmérséklet ingadozásának megfelelően. Az ilyen készülékeknél a „hőmérséklet-kiegyenlítéses működésmód“ kifejezést szokták használni, ami azt jelenti, hogy az I áramerősségnál a hőveszteségek teljesen ki vannak egyenlítve a fejlődő meleg BP által, amely az I áramnak a fürdőn való áthaladása révén keletkezik; a fürdő ellenállása R. Ha ezt a hőmérséklet-kiegyenlítéses működésmódot fenntartani kívánjuk egy bizonyos meghatározott külső hőmérséklet mellett, akkor csak az elektrolizálóban mutatkozó feszültséget kell állandó U értéken tartani, amelyről tapasztalati úton állapítjuk meg legkedvezőbb nagyságát, amelynél az áramnak az elektrolizálási művelet szempontjából leg jobb, a kihasználása oly-, kép, hogy a cella valamennyi anódjánál azonos^ legyen az áramsűrűség. Hivatkozással a rajz 1. ábrájára, az elektrolizálóban mérhető feszültség állandó értéken tartása különböző eszközökkel történik aszerint, hogy az elektrolizáló rendes feltételek között működik-e vagy sem. Rendes működésű feltételek mellett az elektrolizálóban a feszültséget lényegileg állandó értéken tartjuk egy első RVP feszültségrelével, amely egy kisegítő mu relével együttműködve működtető motorokat vezérel, amelyek feladata
