141298. lajstromszámú szabadalom • Gépi hajtású számológép
141298. 3 ábra szerinti -1- sínre s egyúttal a -6, 7- kilincspár kioldása is. A második számfeletti mínuszelfordítás után a -16, 17- kilincspárt oldja ki és a -17- kapcsoló emelőt készenléti állásba viszi át. Ennek -25- kapcsoló orra folytán a -13- hajtótag a lengő emelő közvetítésével a -22- kormánykerék továbbkapcsolását idé/.i elő e keréknek a rajzon feltüntetett kiinduló helyzetéből -26- (első) foga körül s ezzel a -28-tengely is elfordul és a -29- bütyköstárcsa révén a gép pluszbillentyűjét működteti. Ezzel a számológép villamos hajtásának a pólusát átváltottuk és a számológép -3- hajtótengelye additív értelemben fordul körül. Ezáltal a -22-korrnánykerék a második -26- foggal tovább kapcsolódik. Minthogy a -29- bütyköstárcsa ekkor bütykének érintőirányú szélessége folytán a -30- pluszbillentyűn rajtmarad, rákövetkczőleg minden további nélkül bekövetkezik a számológép hajtóművének második elfordulása is. additív értelemben, mely a -22- kormánykerék 'továbbkapcsolását aztán ismét egy harmatlik -26- foggal előidézi. E második pluszelfordulásnál a -29- bütyköstárcsa lecsúszik a -30- pluszbillentyűről és a -32- bütyköstárcsa, mint már kifejtettük, a számlálőgép -31- szánkóját egy értékszámhellyel balra tolja el. A -22- kormánykeréknek eme harmadik továbbkancsolásakor a két -27- hüvelyk egyike (az 1. ábrán feltüntetett) kiinduló helyzetébe kerül a -17- kapcsolóemelőn forgathatólag ágyazott -21- visszafelé nyomó emelő fejrészével szemben, mely emelő a számlálógép hajtőművének közben elért nyugalmi helyzete folytán éppen ezen a helyen van. Ha most a mínuszkapcsoló billentyű újbóli lenyomásával vagy a közben létesülő szánkóelmozdulással az osztás művelete a legközelebbi dekádba jut át, akkor a -11- lengőemelő bekövetkező kilenedülése folytán a -19- rugó tágulása közben a -21-visszafelé nyomó emelő -11- fejrésze a -27-hüvelykrészre támaszkodik. Ezzel visszanyomja a -17- kapcsolóemelőt úgy, hogy ezt a -16- kilincs ismét megfoghatja és az alkatrészek az 1. ábrán feltüntetett nyugalmi helyzetet elfoglalják. A -7- szögemelő bal karja és a -16- egykarú emelő közt van az 1. ábra szerint még a párhuzamosan vezetett -50- reteszelő pecek, mely a 3. ábrán metszetben van feltüntetve. Ez -51-vezetékén kívül még -53- fejrésszel is rendejkezik, amivel -54- hasítékon keresztülhaladva benyúlik az -55- beállító kulisszába. Két merőleges állású -52- csap biztosítja az összeköttetést az -50- reteszelő pecek és .az -55- kulissza között. Az -55- kulisszával, mely -45- villaszerű szerkezeti darabban végződik, -56- csap révén -57- kézi emelő van összekapcsolva, amelyet egy, a következő jelzéseket viselő -58- mérce felett lehet kilendíteni: (osztás), k (szorzás) és + (összeadás vagy kivonás). A 3. ábrán látható, hogy az -55- kulissza le van hajlítva úgy, hogy -59, 60- egymással párhuzamosan haladó végei között -61- hajlított darabja van, melyen keresztül az -51 reteszelő pecek a -7- és -16- emelő közötti térbe betolható, vagy pedig onnan visszahúzható, ha a kapcsolószerkezetet nem akarjuk működtetni^ illetve, ha osztási műveletet kívánunk a géppel végrehajtani. A két -62- és -30- billentyűemelö alatt még egy párhuzamos irányban eholhatóan ágyazott és -73- rugó hatása alatt álló -74- retesz van elrendezve, melyen egyoldalasam letompított -75- bütyök és egy függélyesen álló (76) markolókar van kiképezve. A -75- bütyök letompított ferde lapjára hat a -30- pluszbillentyű szárának alsó vége. A -62- mínuszbillentyűt lenyomott helyzetében a -76- markoló kar horgas vég© addig tartja meg helyzetében, míg a -30- pluszbillentyűt ismét nem működtetjük. A lefelé irányuló mozgatással a -75- bütyök ismét kioldja a mínuszbilentyű -74- reteszét. Miután a -31- eredményszámláló szánkó balra eltolódott, az osztási művelet sémája értelmében az osztó levonását tovább kel folytatni. Ez úgy történhet, hogy a számoiógéppel dolgozó a gép megállása után a 2. ábrán látható -62- mínuszbillentyűt lenyomja, vagy pedig az 5. ábrán feltüntetett berendezés végzi el önműködőlég a -62- mínuszbillentyű lenyomását a szánkóeltolódás befejeződése után. Az 5. ábrán látható még, hogy a -35- tengely bal végével szemben van elrendezve a -63- rugó hatókörébe tartozó r 64- kétkarú kilincs, amely -65- orrával -67- háromkarú közvetítő emelő középső karjára támad E -67- emelő jobb karja, melyre -69- tekercsrugó van felerősítve, a -62-mínuszbillentyű -62- nyúlványára támaszkodik. A -67- emelő -70- bal karját -71- excenter támadhatja, amely pl. a -3- számlálógéphojtótengellyel mozgatása közben együttműködő -72-előtéttengelyre van felékelve. Ha a -31- számlálóműszánkó eltolásakor ez a lépésben kapcsoló -38- kilincset viselő -35-tengelyt is a -36- rugó hatásával szemben balra magával viszi, akkor ez a tengely bal végével hozzáér a -64- kilincshez és ezt kilendíti, minek következtében az energiafelhalmozóként szereplő -69- rugó a -67- háromkarú emelő révén a -62- mínuszbillentyűf lenyomja és a számológép így ismét mínuszelfordulásokat végezhet. Szabadalmi igénypontok: 1. Gépi hajtású és a többhelyértékű eredményszámoló szerkezetében rugóhatásra eltolható szánkóval ellátott számológép, azzal jellemezve, hogy akként van kiképezve, hogy azoknak a műveleteknek a kioldása, amelyeket az osztási művelet megoldásakor fellépő nullátmeneteknél el kell végezni, vagyis a helyesbítő elfordulás és szánkóeltolódás a számológép haitószerkezetének több mínuszelforgatása van szétosztva, mely elforgatásokhoz additív értelemben mindig egy bizonyos számú helyesbítő elfordulás tartozik. 2. Az 1. igénypont szerinti számológép kiviteli alakja, amire az a jellemző, hogy a szerkezet olyan kiképzésű, hogy egy számfeletti mínuszelforduláshoz csak egy másik számfeletti
