141285. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső elektronemittáló vegyületek készletét tartalmazó katódával
141285. A találmány szerint egy villamos kisütöcsőben, mely a katóda belsejében elrendezett, alkáliföldfémvegyületekből ájió készletet tartalmazó katódával van ellátva, a katóda ama falának, mely az elektronemittáló vegyületek készletét a kísütőcsőtöl elválasztja, legalább is egy részét a magas olvadáspontú fémek ama csoportjából, melybe a wolfram, molibdén, tantál, hafnium és niobium tartozik, kiválasztott egy vagy több fémből készült, homogén porózus zsugorított test alkotja, mimeliett a katóda fentemlített falában a legnagyobb nyílásokat e porózus test pórusai alkotják. Az ilyen villamos kisütőcső katódája mehéZiség nélkül tartható magasabb (1200 C°-tól 1400 C°-ig terjedő) hőfokon üzemben, minthogy a test porőzusságának következtében az elektronemittáló vegyületeknek a szabad fémmel csak csekély mennyisége juthat a felületre, ' úgy hogy azon csak egy nagyon vékony rétegük van jelen. A falrész porózussága, amely ahhoz szükséges, hogy az elektronemitáió vegyületeket átengedje, a katóda munkahőmérsékletétől, az elektronemittáló vegyületek természetétől és sajátmagának a porózus testnek természetétől is függ. 1800 C°-on zsugorított olyan wolfram, melynek sűrűsége a maximális értéknek 60 %-a és amelyben a pórusok belső felülete 8000—10.000 cm2 cm 3 -enként (amit a levegő átáramoltatási módszerrel határozunk meg) igen kielégítő eredményeket ad. Általában, és különösen vákuumcsövek esetén igen fontos, hogy a kilépő szabad fém mennyisége ne legyen túlzott, mert így báriumkisülés nem tud fellépni. A katóda megengedhető magasabb hőmérsékletének következtében a fajlagos emisszió • nagyon nagy lehet és a katódát, a felületén elhelyezkedő egyenletes bevonat folytán, nehézség nélkül működtethetjük, a telítési emisszió 80% -ával vagy még. ennél is magasabb százalékával. Ez az érték a közönséges karbonát-katódák esetében legfeljebb 5—10 %. Ez különös előnyökkel jár mindenféle alkalmazással kapcsolatban, így pl. vetítési célokra használt katódasugárcsövek, valamint impulzusokkal működő rövidhullámú csövek esetén. Az utóbb említett csövek esetén egy további előny is adódik, nevezetesen az, hogy a katóda felülete simára munkálható meg, úgy hogy a katódafelület helyzete pontosan meg van határozva. A találmányt az alantiakban, a csatolt rajzzal kapcsolatban, néhány kiviteli példára és a kísérletek során kapott eredményekre, utalással részletesebben ismertetjük. Az 1. ábrán az 1 hivatkozási szám porózus wolírámsapkát jelöl, melyet úgy kaptunik, hogy poralakú, wolframot 1800—2200 C°-on úgy zsugorítottunk, hogy hosszú pálcát kapjunk, amelyből 0,5 mm falvastagságú hengeres sap-' kát esztergáltunk ki. A sapka, melynek átmérője 5 mm, részben bárium-stroncium-karbonáttal van megtöltve, melyet a 2' hivatkozási szám jelez. A bárium-stroncium-karbonát-kész. let mögött az 1 sapkába pontosan beleillő 3 molibdéntárcsa foglal helyet. Az 1 sapka a 4 molibdéntest legelői fekvő hengeres üregében foglal helyet, mely molibdéntest egy darabból van kiesztergálva, úgy hogy minimális számú rés keletkezzék. Evégett a 4 test szorosan rá van sajtolva az 5 közfalra. Az említett test leghátsó üregében a 6 fűtőszál foglal helyet. A 2. ábrán az 1. ábrán szemléltetettekhez hasonló részeket azonos hivatkozási' számok jelzik. A bárium-stroncium-karbonát-készlet itt kitüremléssel ellátott • 7 molibdénlemez útján van a porózus sapkába zárva és ezzel együtt van a 8 molibdénhüvelybe betolva. A fűtőszál a 7 és 8 testek közötti térben foglal helyet. Az átmérő 10 mm-t tesz ki. ' A 3. ábrán centiméter-hullámok keltésére való üregrezonátor-magnetronban történő használatra alkalmas hengeres katóda látható. A porózus wolframtest falvastagsága ebben az esetben is 0,5 mm. Átmérője 5 mm. A bárium'stroncium-karbonátkészlet az 1 wolframhenger és két hengeres 9 hüvely közé van bezárva, mely utóbbiak egymásba pontosan beleillenek és karimákkal vannak ellátva, melyeket helyzetükben az 1 henger végeire felperemezett 10 gyűrű tartanak, úgy hogy nincsenek rések. A 6 fűtőszálat a két 11 kerámiai lap tartja. Ha a karbonátok a fentebb ismertetett katódákban ,a szokásos módon disszociálódnak. miután a katódát a villamos kisütőcsőben elrendeztük, rövid idővel a katődának kb. 1200 C°-ra való felhevítése útján, az 1 emittálófelület alkotta katódaíelületből nagy áramerősséget lehet elérni. 1 amp/cm2 értékű állandó terhelés nem okoz változást az áram-feszültség-jellemző-görbében, ellentétben a szokásos tipusú katódákkal. Előzetes kísérletek, amelyek során a kisütőcsöveket egyéb okok (kiégett fűtőszál, elektródák közötti rövidzárlat) miatt a használatból ki kellett vonni, 5 amp/cm 2 i mellett 600 órás, 20 amp/cm2 mellett 300 órás élettartamot adtak, a jellemzőgörbe változása nélkül. Impulzusokkal való működtetés esetén 450 amp/cm2 vagy még nagyobb értékű impulzu-. sokat lehet kapni. Szabadalmi igénypontok: 1. Villamos kisütőcső olyan katódával, mely a katóda belsejében elrendezett, alkáliföldfémvegyület-készletet tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a katóda falának legalább is egy részét a magas olvadáspontú fémek ama csoportjából, melybe a wolfram, molibdén, tantál, hafnium és niobium tartozik, kiválasztott egy vagy több fémből álló homogénen porózus, zsugorított test alkotja, mimeliett a katóda falában e porózus, test pórusai alkotják a legnagyobb nyílásokat. 2. Az 1. igénypont szerinti Villamos kisütőcső kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a katóda működtetési hőmérséklete 1000 C°-nál nagyobb.
