141283. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egy vagy több magas olvadáspontú fémből álló gázlekötő rétegnek kisütőcsövekben való előállítására és ilyen gázlekötő réteggel ellátott kisütőcső
•"ír 141283. amikor valamely okból egy elporlasztott réteg elrendezése lehetetlen vagy nehézségekbe ütközik. Ez az eset különösen kisméretű, igen nagy frekvenciákhoz való rádióvevő-csöveknél áll fenn. Ezeknél ugyanis általában a burák túl kicsinyre vannak méretezve ahhoz, hogy azokban két elektróda között hatásos ködfénykisülést lehessen fenntartani, mimellett az elporlasztott réteg könnyen nagyfrekvenciás veszteségekre és szigetelési nehézségekre is vezet. Ilyen esetekben az elporlasztott rétedet külön térben megfelelő lemezre visszük fel, és tökéletesen hidrogénezzük, vagyis a rétegfémet teljesen hidriddé alakítjuk át, majd a lemezt a tulajdonképeni kisütőcsőbe bevisszük, és a hidrádét pedig elbontjuk. A hidrogénezésnek egy további előnye abban^ van, hogy egy hidrogénezett réteg 4(H) C°-ra való felhevítéskor kevésbbé zsugorodik össze, mint egy nem hidrogénezett réteg, minek következtében az előbb említett rétegnek a hidrogén teljes eltávolítása után nagyobb a gáziekötő képessége, mint amekkora a. nem hidrogénezett rétegé marad. Titán és tantál is rendelkeznek ezzel a tulajdonsággal, bár számottevően kisebb mértékben. A találmányt az alantiakba« néhány számpélda, valamint a rajzon szemléltetett kiviteli alakok kapcsán, részletesebben ismertetjük. Kísérleteink azt mutatták, hogy a cirkónium cirkonatomonként 200 atomszázalék oxigént és hidrogént tud megkötni, ha az elporlasztott réteg nem túlságosan vastag. Nitrogénből legfeljebb 14 atomszázalék abszorbeáiódik, de ezután még lehetséges, hogy 71 atoniszázalékos oxigént nyelessünk el. Szénmonoxidból a réteg kb. 20 molekulaszázalékot vesz fel, ami nagy előny, mert a kisütőcsövekben különböző fémrészekből gyakran tekintélyes» mennyiségű szénmonoxid válik szabaddá. Ha egy cirkoniumréteget 7 percre 420 C°-ra hevítünk fel, az oxigénabszorbeió még kb. 60 atomszázalékot és a szénmonoxid abszorbcíója 6.5 atomszázalékot tesz ki. Ha egy ilyen cirkoniumréteget hidrogénnel telítünk és ezt a hidrogént 7 percig 420 C°-rá való felhevítéssel kihajtjuk, az oxigén-elnyelőképesség még 78 atomszázalékot tesz ki, és ez csupán 9 percig 430 C°-ra való feihevítés után csökken 60 atomszázalékra. A hidrogénnek 420 C°-on.7 percig tartó hevítés útján történő kihajlása után a szénmonoxidelnyelőképesség még 8 molekulaszázalékot tesz ki. Az eíporksztáshoz szükséges teljesítmény a katódafelület egy-egy cm2 -ére VA—10 wattot tesz ki. . A tantál oxigénből kb. 35 atomszázalékot, hidrogénből 45 atomszázalékot, szénmonoxidból és nitrogénből pedig egyenként 10 molekulaillefve atomszázalékot vesz fel. A hidrogén hevítéskor csak meglehetősen lassan tűnik el, de ez nem jelent njagyobb hátrányt, minthogy a tantál nyilvánvalóan kevésbbé zsugorodik össze. Ha ugyanis a 45 atomszázalékkal hidrogénezett tantált 430 'C°-on 1/2 órán át hevítjük, úgy annak oxigén-elnyelőképessége még 31 atomszázalék, sőt a hidrogén gyors kihajtása után még 66 atomszázalék" marad. Titán esetén az elnyelőképesség oxigén, hidrogén, nitrogén és szénmonoxid esetében rendre 63, 80, 12 és 11,5 atom- ill. molekulaszázalékot tesz ki. 400 C°-on 6 percig tartó hevítéssel a hidrogén teljesen kihajtódik, és kb. 30 atomszázalék oxigén nyelethető el. < Nióbium esetén a titánnal kapcsolatban említett gazokra vonatkozó elnyelőképesség 45, 53, 4, illetőleg 6,5 atom- illetve molekulaszázalékot tesz ki. A hidrogén már 65 C°-on kezd elillanni és 250 C°-nál a hidrogén már lényegében eltűnt. 400 C°-on 9 percig tartó hevítés után még mindig 29 atomszázalék oxigén nyelethető el. A nióbium hátránya* hogy a nitrogén és szénmonoxid már 30 C°-on el'ggé rmgy nyomással felszabadulnak, de 400 C°-on újból felvevődnek. Az 1, ábrán az 1 hivatkozási jel a pl. 47 mm átmérőjű búra falát jelzi, melyben molibdénhuzalra pl. 2,5 mm átmérőjű cirkoniumhüvely van felerősítve. A cirkoniumhüvelytől pl. 5 mm távolságra a másik 3 molibdénhuzal van elrendezve. A cirkoniumhüvely hátsó vége össze van lapítva. Ha a cirkoniumhüvely a faltól 20 mm távolságra van és 400 mA áramerősség és ; kb. 75 V feszültség mellett 10 percen át porlasztunk 5 mm nyomású argonban történő por- if lasztás esetén oxigénből 10~5 mm nyomás mellett 11300* liter térfogati, röviden 11300 .liter X 10-5 mm vevődik fel, 2,6 mm nyomású argonban történő elporlasztás esetén pedig 13700 liter X 10~5 mm oxigén. Ha a cirkóniumhüvelynek a faltól való távolsága 5 mm-t tesz ki, úgy 400 mA és kb. 65 V mellett 10 mm nyomású argonban való porlasztásnál 4200' liter X 10~~5 mm oxigén vevöd'k fel. 20 mm nyomású argonban való elporlasztás után pedig 430Ö liter X 10~5 mm. Az oxigén említett, felvett mennyiségei csupán mmimumok és más körülmények, pl. ama fal más hőmérsékletei me'lett, melyre a cirkont lecsapjuk, esetleg még sokkal nagyobbak. Higanygőz jelenléte szobahőmérsékleten azt okozza, hogy a cirkónium elnyelőképessége már 10 perc alatt eredeti értékének 1/5-ére • csökken. Ennek foíytán általában nem lehetséges cirkóniumot olyan csövekben alkalmazni, melyekben higany is jelen van. A 2. ábrán az 1 szám újból egy kisütő esö, falát jelzi, melyben a 4 lapításban két 5 anóda és ©gy 6 izzókatóda van elrendezve. Az egyik anóda hozzávezető huzalára egy, egyik olda- "' Ián összelapított, 5 mm átmérőjű 7 cirkoniumhüvely van felerősítve, melynek nyitott oldala a csőtalp felé van fordítva. Ha a csövet 10 mm nyomású argonnal töltjük és a két anóda közé kb. 250 voltos egyenáramú feszültséget kapcsolunk, a ködfénykisülés, mely eredetileg a két anóda közt ment át, a feszültség helyes polaritása mellett csakhamar a eirkoniumhüyelyre tevődik át. Miután a esőtaloon egy eléggé fekete réteget kaptunk, a ködfénykisülést be
