141283. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egy vagy több magas olvadáspontú fémből álló gázlekötő rétegnek kisütőcsövekben való előállítására és ilyen gázlekötő réteggel ellátott kisütőcső

Megjelent 1952. évi május hó 15-én. .'• ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141283. SZÁM. 21 g, 1—16. OSZTÁLY. — P-l 1559. ALAPSZÁM. . í. Eljárás egy vagy több magas olvadáspontú fémből álló, gázlekötő rétegnek kisütőcsövekben való előállítására és ilyen gázlekötő réteggel ellátott kisütőcső. N.V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég, Eindhoven (Hollandia). A bejelentés napja: 1947. december 30. Németalföldi elsőbbsége: 1946. október 5. (A 620—1940. M. E. számú rendelet alkalmazásával.) A találmány egy vagy több magas olvadáspontú fémből álló, gázlékötő rétegnek kisütőcsövekben való előállítására, továbbá ilyen gázlekötő réteggel ellátott kisütőcsövekre vonatkozik. Ismeretes, hogy az anódákon szuszpenzióból finom cirkoniumport csapatnak le és azt ott zsugorítással rögzítik. Az ilyen réteg gázfogó hatása azonban csak néhány 100 C°-os hőmérsékletnél érvényesül jól és a réteg szénmonoxidot általában gyakorlatilag nem köt le. Az is ismeretes, hogy cirkóniumból, titánból, vanádiumból, nióbiumból vagy tantálból úgy állítanak elő gázlekötő rétegeket, hogy e fémek hidridjeit valamely szuszpenzióból lecsapatják, majd felhevítik, minek folytán a hidridek elbomlanak. Kiderült azonban, hogy ebben az esetben is csak magas hőmérsékleteken lép fel gázlekötő, hatás. Ismeretes továbbá az is, hogy cirkóniumot vákuumban valamely wolfram- vagy molibdénspirálisról gőzölögtetnek el. Bár emellett már sokkal jobb gázlekötő hatást lehet elérni, mint a felzsugorított porrétegekkel, ezzel az eljárással az a hátrány jár, hogy megfelelő gázfogó - hatás elérésé végett a réteg felületének elég nagynak kell lennie, ami azonban nem minden esetben lehetséges. Áz ilyen módon felvitt réteg sem vesz azonban fel szénmonoxidot. A. találmány szerint a magas olvadáspontú fémekből való gázlékötő rétegeket úgy állítjuk elő kisütőcsövekben, hogy ezeket a fímeket.katódaként kapcsolva ködfénykisülés útján porlasztjuk el. Az elporlasztást akként kell a feszültség, az áramerősség, továbbá a katóda és ama hely közötti távolság megválasztásával szabályozni, amely helyen a réteg lecsapódik, hogy lehetőleg fekete réteg keletkezzék, mert a gázlekötő hatás ebben az esetben a legnagyobb. Minthogy a gyors elporlasztás végett a katódát többnyire erősen kell terhelni, egyidejűleg elgőzölés is léphet fel. Ajánlatos, hogy ezt a felületet amelyre az elporlasztott anyag lecsapódik, az elporlasztás során hűtsük, mert ez a gázfogó hatást nagy mértékben fokozza. Azt találtuk, hogy az ilymódon keletkezett gázlekötő rétegeknek olyan gázlekötő hatásuk van, mely a felzsugprított rétegek gázlekötő hatását többszörösen felülmúlja és olykor nagyobb az elgőzölögtetett rétegek ilyen hatásánál is. Egy további előny abban van, hogy a találmány szerinti réteg valamenynyi gázt szobahőmérsékleten igen nagy menynyiségekben veszi fel. Ebben a vonatkozásba:i a szénmonoxid sem képez kivételt. Azt találtuk, hogy különösen a cirkónium, titán, tantál és nióbium rendelkeznek kedvező tulajdonságokkal, melyek az említett sorrendben csökkennek. Különösen a cirkónium mutat nem nagyon vastag elporlasztott rétegekben teljes ítalakullást oxigénnel viagy hidrogénnel. E rétegekből általában kizárólag a hidrogén hajtódik ki újból kb. 400 C°-os hőmérsékleten számottevő mértékben. Ajánlatos tehát a gázlekötő réteget a csőnek olyan helyere felvinni, hogy a réteg hőmérséklete üzem közben ne emelkedjék túl magasra. Általában a gázlekötő réteget a csőfalon rendezzük el, azonban az is lehetséges, hogy azt pl. egy előzetesen behatóan kigázosított vaslemezen vagy csillámlemezen rendezzük el. Avégett, hogy a gázlékötő réteget a cső valamely meghatározott helyén állítsuk elő, egyszerű módon azt egy ú. n. üreges katódából porlaszthatjuk el. A szétporlasztándó anyagból hüvelyt sodrunk, melyet az egyik oldalon összeszorítunk, míg a másik, nyitott oldalával afelé a hely felé fordítunk, ahol a gázlekötő réteget el kell rendezni. Azt találtuk, hogy ennél az üreges katődás elporlasztásnál kiváló, irányító hatás lép fel. Meállapítottuk továbbá, hogy a hidrogénnel tökéletesen telített cirkónium a levegőn állandó 'és hogy ákuumban 40 C°-ra történő felhevítés után még mindig számottevő gázlekötő képessége van. Ezt a tulajdonságot arra lehet felhasználni, hogy magas olvadásppntú fémből való fogó anyagot olyankor is felvihessünk,