141282. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső

141282. 3 mely kis méretű szerszám segélyével a -9-hüvejyen el lehet tolni. Aszerint, hogy a -10-hüvelynek nagyobb vagy kisebb része kerül ilyenformán szembe a -7- pálcikával, az áramellátó vezetékhez kapcsolt elektróda kapacitása bizonyos határok között beállítható. A 2.—13. ábrákon a kisütőcső azonos rendeltetésű részeit ugyanazok a hivatkozási számok jelzik. A 2. ábra olyan cső egy részét mutatja, melyben' igen egyszerű szerkezetű helyesbítő kondenzátor van az üvegből való zárólemez és a serpenyő-alakú árnyékoló szerv között elrendezve. A helyesbítő kondenzátort az -5-serpenyőhöz a -14- helyen hozzáerősített -13-hajlított lemez alkotja. A -13- lemez ellenelektródáját viszont a -3- áramellátó vezeték egy része alkotja. A -12- nyíláson át a -13- lemezt szerszám segítségével többé vagy kevésbbé a -3- vezeték felé hajlíthatjuk. A 3. ábrán olyan cső része látható, melyben huzalból álló helyesbítő kondenzátort használunk. Ez a helyesbítő kondenzátor a -16- szigetelő hüvely köré csavarmenetben tekercselt -15-vezető huzalból áll. A -16- szigetelő hüvely a -3- áramellátó vezetéket veszi körül melynek tehát egy része a kondenzátor egyik elektródáját alkotja. A -15- huzal szabad vége -12-nyíláson át van kivezetve és a serpenyőalakú árnyékoló szervhez a -11- helyen van hozzáerősítve. Ha a -15- huzalnak azt a részét, amely a nyíláson átmegy, meghúzzuk, a -16-hüvely a -3- áramellátó vezeték körül forog, aminek következtében a huzal egy része letekercselődik és a kondenzátor kapacitása csökken. A -15- huzalt a -16- hüvelyhez ismert módon vékony lakkréteggel erősíthetjük hozzá. A. -3- vezetők körüli forgómozgás elősegítése végett e vezető és a -16- hüvely között egy második hüvelyt lehet elrendezni. A 4. ábra szerint a helyesbítő kondenzátort a -17- karimás hüvely alkotja, mely a -3-áramellátó vezetéken csúsztathatóan van elrendezve. A -3- vezeték és a' -17- karima között -18- szigetelő anyag van, mely valamely alakítható anyagból állhat, mely helyi melegítés vagy a levegő hatására megkeményedik. A -17-hüvely az -5- árnyékoló szervhez a -19- helyen hozzá van kötve. A helyesbítő kondenzátor második elektródáját a -3- áramellátó vezeték körül a cső -2- talpán elrendezett -20- vezetőréteg alkotja. A -20- vezetőréteg pl., felragasztott fémfóliából, vagy pedig a cső -2- talpára felvitt ezüstbevonatból állhat. Ez a bevonat úgy van elrendezve, hogy a -3- áramellátó vezetékkel villamosan vezető összeköttetésben legyen. A -17- hüvelynek a -3- áramellátó vezeték mentén valataely az -5- serpenyő -21-nyílásán átdugott szerszám útján való mozgatása révén a helyesbítő kondenzátor kapacitása beállítható. Az 5. ábrán a -3- áramellátó vezeték alkotja a helyesbítő kondenzátor egyik elektródáját, míg a másik elektródát a -22- hüvely alkotja. E két elektróda között alakítható (plasztikus) -23- anyag foglal helyet. A -22- hüvely a -4-árnyékolószervhez a. -24- helyen van hozzá-1 kapcsolva. A helyesbítő kondenzátort kellő értékre a -22- hüvely eltorzításával hozzuk, mely célból a -23- anyagnak alakíthatónak (plasztikusnak) kell lennie. Következéskép célszerűen olyan anyagot használunk, mely kezelés után megkeményedik, pl. valamely keményedő kötőanyagot. Minthogy az alakváltoztató műveletet fogóval, vagy valamely hasonló szerszámmal kelt véghez vinni, ez a kiviteli alak nem alkalmas olyan csöveikhez, melyeknek: árnyékoló szerve serpenyőalakú. Az áramellátó vezetékek ' árnyékolásának mindamellett való elérése végett a cső buráját körülvevő -4-hüvely lefelé kinyúlik. A 6. ábra olyan kiviteli alakot mutat, melyben olyan huzalos helyesbítő kondenzátort használunk, mely a 3. ábra szerinti kiviteli alakkal ellentétben, a -3- áramellátó vezetékhez erősített harántirányú -25- pálcikát vesz körül. A huzal a -12- nyíláson át van kivezetve és az árnyékoló szervhez a -11- helyen Van hozzáerősítve. Minthogy ebben az esetben az az irány, melyben a huzalt a helyesbítő művelet alatt meghúzzuk, ugyanaz, mint a -25- elektróda iránya, a szigetelő hüvelynek a -25- pálcikára természetesen helytállóan kell felerősítve lennie, vagy legalább is a pálcikáról való lecsúszás ellen elreteszeltnek kell lennie. A 7. ábra szerint a helyesbítő kondenzátor egyik elektródáját a -26- vezető lemez alkotja, mely a -3- áramellátó vezetékre van szerelve és ennek hosszában csúszhat Az -5- árnyékoló szerv egy része alkotja a helyesbítő korfdenzátor másik elektródáját. A -26- lemez eltolásával ennek kapacitása és vele együtt a helyesbítendő kapacitású elektróda kapacitása is beállítható az -5- árnyékoló szervhez képest. A -3- áramellátó vezeték mentén való eltolási művelet pl. a -27- nyíláson átmenő eszközzel foganatosítható. A -26- lemez és az -5- árnyékoló szerv között -28- szigetelő lemez rendezhető el. A kondenzátor dielektrumát ebben az esetben részben levegő, részben pedig a másik szigetelő anyag alkotja. Ennél a kiviteli alaknál a -3- vezető és a r

26- lemez között megfelelő villamos érintkezésről kell gondoskodni. A 8. ábra a 7. ábra szerinti kiviteli alak egy módosítása, melynél a -26- lemezt csúsztatás helvett forgatással toljuk, el. Evégett a -3- ve- ' zető és a -26- lemez nyílása -29- csavarmenettel van ellátva. A 9. ábra a helyesbítő kondenzátor olyan kiviteli alakját mutatia, mely nem jár a cső méreteinek számottevő növelésével. A helyesbítő kondenzátor egyik elektródáját ebben az esetben a cső talpára a -3- áramellátó vezeték körül és azzal villamos érintkezésben felvitt -30- bevonat alkotja. A kondenzátor másik elektródáját az -5- árnvékoló szerv egy része képezi. Az elektródák között a -3- vezető körül forgatható -31- szigetelő lemez van elrendezve. E lemez, valamint a -30- vezető bevonat külön-