141281. lajstromszámú szabadalom • Eljárás polieszter-gyanták előállítására

Megjelent 1952. évi május hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141281. SZÁM. 39 c. OSZTÁLY. — 1-5019. ALAPSZÁM. -»• 'i. i . • . '. 'i ' ———*——— i Eljárás poliészter-gyanták előállítására. Imperial Chemical Industries Limited cég, London ugyis, mint Zenftman Henryk, Saltcoats és McLean Andrew, West Kilbride jogutóda. < A bejelentés napja: 1949. január 3. Nagybritanniai elsőbbsége: 1948. január 2. A találmány új mesterséges gyantaanyagok előállítására vonatkozik, amelyek a fizikai és kémiai tulajdonságok különösen kedvező kombinálódása által tűnnek ki. A találmány szerinti eljárással előállított új mesterséges gyantaanyagok olyan polikondenzálási termékeik, amelyek vegyi természete a lineáris aromás • polifoszfátoknak felel meg, melyekben a foszforatomok hosszú láncban helyezkednek el és két láncformáló aromás eszterező csoporthoz, továbbá egy elágazó aromás eszterező csoporthoz vannak kapcsolva. Ezek az új anyagok vízben, alkoholban, éterben, paraffinokban oldhatatlanok, ellenben kloroformban, dioxánban, benzol és alkohol bizonyos arányú keverékeiben, továbbá szerves folyadékok különféle egyéb elegyeiben oldhatók, mimellett a keverékek egyes tagjaiban oldhatatlanok. Feloldhatók továbbá aránylag csekély mennyiségű benzolban és tolúolban, amikoris tömény oldatokat adnak. E gyanták oldatai tiszta, átlátszó, viszkózus folyadékok. Az új gyantaanyagok kellő melegítésre meglágyulnak és mégolvadnak. Nem mutatnak hőkeményedő tulajdonságokat, vegyi átalakítással azonban megolvaszthatatlanokká válnak. Illékony oldószerek használata esetén e gyanták szórással, k'éféléssel vagy bemártással' fém-, üveg-, fa-, gumi és egyéb felületek bevonataiként alkalmazhatók. Az így kapott bevonatok nemes fényűek, hajlékonyak és igen alkalmasak fémfelületek korrózió elleni megvédésére. A gyanták rendkívül tiszták, kitűnő fénytörő képességűek, rendszerint halványak vagy színtelenek. Savaknak és víznek nagyríiértékben ellenállnak. Gyúlékonyságuk csekély és kb. 300 C°-ra bomlás nélkül hevííhetők. Ha lángban való hevítés folytán elbomlottak, gyúlékonyságukat számosan elvesztik. Közönséges hőmérsékleten e gyanták keménysége az előállításukhoz használt komponensektől függően változik. Az új gyantanyagokat ezenfelül ragasztási célokra kötőanyagként is használhatjuk. így alkalmasak üvegnek láthatatlan ragasztására, mivel közülük többeknek az üvegével azonos törésmutatója van. De használhatók fémek-, gumi-, fa és egyéb anyagok ragasztására is. Kitűnő kötőanyagok oldhatatlan töltőanyagok, pigmensek és hasonlók számára. Ha ilyeneket a találmány szerinti eljárással kapott mesterséges gyantaanyagokba, ezek lágyulási pontja felett, bekebelezünk, igen szívós és kedvező mechanikai tulajdonságokkal rendelkező hőképlékeny készítményekhez jutunk. E hőképlékeny készítményeket gramofonlemezek és hasonló formálható anyagok előállítására használhatjuk fel, amikor is éles körvonalakat kapunk. E gyanták összehozhatok számos egyéb szerves filmképző anyaggal, pl. minden arányban- keverhetők az ipari nitrocellulózával és bizonyos arányokban keverhetők az etilcellulózával, polivinilkloriddal és számos egyéb polimerrel. Kívánt esetben az ilyen filmképző anyagokhoz használt képlékenyítők az új mesterséges gyantaanyaggal oldatban tarthatók. Az új mesterséges gyantaanyagot és nitrocellulózát tartalmazó bevonatok kevésbbé gyúlékonyak, mint a nitrocellulóza bevonatok, más szóval ezeknek a mesterséges gyantaanyagoknak a nitrocellulózára lángelnyomó hatásuk van.; A találmány szerinti eljárást új mesterséges gyantaanyagok előállítására az jellemzi, hogy ariloxi-foszforil-dikloridot olyan aromás dioxivegyülettel kondenzálunk, amelyben mindkét hidroxil-csoport a magbán van és két nem szomszédos szénatomhoz van kapcsolva. Az ariloxil-foszforil-dikloridot és a dioxíarornás vegyületet előnyösen ekvimolekuláris arányban alkalmazzuk, A kondenzálást célszerűen akként foganatosítjuk, hogy az említett vegyületek keverékét mindaddig hevítjük, amíg a kívánt gyantatulajdonságok a reakcióelegy-