141269. lajstromszámú szabadalom • Gáz-, körhevítő csővezetékekhez és körkeresztmetszetű testekhez
ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141269. SZÁM. 49 h, 25—33. OSZTÁLY. — MO-25. ALAPSZÁM. Gáz- 'körhevítő csővezetékekhez és körkeresztmetszetű testekhez. Molnár Béla és Molnár István kiskereskedők és Molnár Miklós géplakatos, mindhárman Budapesten. A bejelentés napja: 1949. október 19. Csővezetékek, különösen pedig az ú. n. gázcsövek forrasztásánál, heggesztésénét a csődarabot forgatni kellett, vagy pedig a hevítőlángot kellett körben vezetni, hogy a cső egész felületét egyszerre felhevíthessük. Ez felszerelt csöveknél, különösen pedig a falhoz közel fekvő csöveknél akadályba ütközött, mert a lángzóval a cső és a fal közé jutni nem igen lehetett, azonkívül, amíg a cső egyik felületét hevítették, a másik már lehűlt és így tökéletes munkát végezni nem lehetett. Mind e hátrányon segít a találmány tárgyát képező gázkörhevítő, mely az egész csőkeresztmetszet külső felületét egyszerre körben hevíti és így gyorsabb és tökéletesebb munkát tudunk végezni vele, azonkívül a már felszerelt csöveket is kényelmesen és gyorsan tudjuk vele felhevíteni. Előnyösen használható még a körhevítő befagyott csővezetékek hevítésére is, mert a hevítőláng körülfogja a csövet és a cső hosszán végigvezetve gyorsan és tökéletesen hevít. További előnye még az is. hogy a körhevítő különféle csőkeresztmetszetekhez használható. A találmány lényege az, hogy a kevert gázt bevezető csővezetékkel összekötött hevítőfej két egymással csuklósan kapcsolt és ollőszerűen összecsukható, ill. szétnyitható gázvezető csőszárból áll, mely száraknak szabad végén egyegy félkör alakú és összecsukott helyzetben egész kört bezáró csőkengyel van, melyeknek befelé néző felületén égőfejek vannak. A csatolt rajzon a találmány tárgyát3 képező gáz-körhevítő példaképen felvett kiviteli alakja van feltüntetve, mégpedig, az 1. ábra a körhevítő elölnézete, a 2. ábra a körhevítő oldalnézete. A rajzon -a- és -b- a körhevítő két szára, melyeknek a belseje gázvezetőcsőként van kialakítva. Az -a- szár alsó vége a hengeralakú -c- fejbe torkollik, mely üreges és a gázbevezetőcsővel kapcsolható -d- csappal van ellátva. A -c- fej -e- nyúlványára van elforgathatóan felhúzva a -b- szár -f- feje. A -c- fej -e- nyúlványának palástfeiülctén kivágás van, melyen át a gáz a -b- szárba vezetődik. Lehet e kivágást — ismert módon — úgy is kialakítani, hogy ha a két szár szétnyílik, akkor csak' annyi gáz jut a szárakba, amennyi a takaréklánghoz szükséges, há pédfe a két szár össze van csukva, teljes gáznyomást kapjon A két szárnak szétnyitott helyzetben tartására a rajzon feltüntetett kiviteli álaknál -grugó van alkalmazva, melynek végei a két szárba kapaszkodnak és azokat nyitott'helyzetbe húzni igyekeznek. Az -a- és -b- száraknaík szabad végeihez vannak — célszerűen kicserélhctően — szerelve a féjkör alakban kialakított -h, i- csőkengyelek, melyeknek belső palástfelületén -jlángzóbetétek vannak. E csőikengyelekből különböző átmérőjűeket használhatunk, melyek a hevítendő cső keresztmetszete szerint cserélhetők. A körhevítő használata a következő: A megfelelően kevert gáz bevezető csövét a -d- csap nyúlványához kötjük és így tápláljuk a hevítőt. Ha a -d- csapot kinyitjuk, a gáz a -cfejbe ömlik, melyből az -a, b- szárakon át gáz ömlik a -h, i-, kengyelekbe, hol a -j- lángzóbetétek furatain kiömlő gáz meggyújtható. E lángocskák ú. n. gyujtólángok. A két szár nyugalmi helyzetében, a -g- rugó hatása alatt — szétnyitva van és így illeszthető a hevítendő csőre. Ha a két szárat kézzel összecsukjuk, a -h, i- kengyelek közrefoglak a hevítendő csövet és a két szár összecsukása, vagy pedig egy szelep nyitása által beömlő teljes gáznyomás következtében a gyujtólángokból hevítőláng lesz, mely a csövet körülfogja és azt felhevíti. Ha a két szárat elengedjük, azok a -g- rugó hatása következtében szétnyílnak, amikor is a gázbeömlés csökken és ismét csak a gyújtólángok maradnak égve. Ha nagyobb, vagy kisebb átmérőjű csövet akarunk hevíteni, a -h, i- kengyeleket kivesz-