141258. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kazán szilárd tüzelőanyagok eltüzelésére

4 141258. tűztérben uralkodó magas hőmérsékletű hősu­gárzás következtében kiszárad és részben ki­gázosítódik. A bepárlási gázokat a negyedleges levegőáram, amelyeit a betápláló berendezés ol­talma végett felülről fúvatunk lefelé, elégeti. E negyedleges levegőáramnak azonban még egy további hatása van, nevezetesen az, hogy a tü­lőanyag poralakú részeinek a tűztérbe való be­jutásuk utáni, a gázok felhajtó hatása okozta felfelé való elterelését és a tűztér felső övébe való jutását megakadályozza, ahol azok a ros­télyon való elégéshez nem járulhatnak hozzá. A negyed leges levegő hatása következtében a pornak ez, az elégése közvetlenül a rostély elülső vége fölött, a friss tüzelőanyagból és pa­rázsból álló, a rostélyon fekvő réteg1 közelében megy végbe. A fent leírt módon épült és az új eljárással üzemben tartott kazánok és tüzelőberendezések teljesítményei lényegesen nagyobbak, mint az ismert rostély- és szénportüzeléssel üzemben tartott berendezéseké. A tűzterek sokkal alacso­nyabbak lehetnek, a kazánok tehát kisebb szer­kezeti magasságokkal készíthetők, mint eddig. Ennek következtében kisebbek a beszerzési-és építési költségek is. Ezt a különbséget az 1. áb­rában a -w- vonalakkal tüntettük fel, amelyek ugyanakkora teljesítményű, ismert szerkezetű kazán minimális mélységi méretét jelzik, mi­mellett azonban az új kazán magassági mérete az ismertének csak a fele. Lényegesen nagyobb légnyomás és 'nacvobb füstgázsebesség alkal­mazása ellenére, amelyek nagyobb huzatvesz­teséget okoznak, az üzem egészében sokkal gazdaságosabb. — A szénportüzeléseknél a tü­zelőanyag őrléséhez szükséges energiát és az őrlési veszteséget elkerüljük. Csak a nagy .da­rabokban szállított szenet kell előre összetör­nünk, egyébként a tüzelőanyagok előzetes ke­zelés nélkül elégethetők,, akár nedveseik, akár szárazak. A rostélyon eltüzelendő túlságosan száraz szenek előzetes nedvesítésére sincsen szükség és az akkor el nem; kerülhető, a beve­zetett víz elgőzölögtetéséhez szükséges meleg mint veszteség nem jelentkezik. Mind a vízcsö­vekkel borított tűztér, mind a kedvező körülmé­nyek között üzemben tartott rostély elhaszná­lódását csökkentettük. A gázok tökéletes elége­tése igen kicsiny Jégfölösleg mellett és a hamu­ban távozó tüzelőanyag igen kis mennyisége a berendezés hatásfokát lényegesen fokozzák. A nagy hőmérsékleten való tökéletes elégés a szálló hamut kedvező módon változtatja meg, úgyhogy a szálló hamu visszavezetésével kap­csolatban és a nagy gázsebességek mellett az utófűtőfelületek külső elszennyeződései nem következhetnek be és a kazánok igen hosszú ideig tarthatók állandó üzemben. Szabadalmi igénypontok : 1. Eljárás szilárd tüzelőanyagok elégetésére, melyre jellemző, hogy a tüzelőanyagot továb­bító rostély, előnyösen vándorrostély vége men­tén fokozódó és oly erős alsószél-bevezetést és akkora szélnyomást alkalmazunk, hogy az égő íüzelőanyagréteg a rostélyon a levegő nyomása alatt mozgásba jön, majd azt a légnyomás vé­gül egészében vagy részben a tűztérbe röpíti, mimellett a rostély elülső részére friss tüzelő­anyagból és a tűztérben égő tüzelőanyag­részecskékből álló keveréket táplálunk, mely keverék a részek szabad esése közben keletke­zik. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tási módja, melyre jellemző, hogy a rostélyra hideg levegőt fúvatunk és a szálló tüzelőanya­got, valamint a gázokat felső levegőként beve­zetett forró levegőben égetjük el. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a kazánberendezés mögött kiváló szálló kokszot és szállító pernyét a vándorrostély fölé, annak elülső vége felé forró levegővel, mint szállító közeggel fúvatjuk. 4. Az l.—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a felső levegőt különböző oldalakra egy pontra, vagy kör érintői irányában fúvatjuk be. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tási módja, melyre jellemző, hogy a felső leve­gőt több egymás fölött fekvő szintben fúvat­juk be. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tási módja, melyre jellemző, hogy a különböző szintekben a levegőt váltakozva ellentétes for­gásértelmű örvényt létesítő érintőleges irányok­ban fúvatjuk a tűztérbe. 7. Az 1.—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre, jellemző, hogy a felső levegőt a rostély mozgásirányával ellentétes irányban előretartó irányban vezetjük a parázsvisszavezeíéspek a, tüzelőanyag beve­zetésének helye alatti övébe és a felső levegőt a 4., 5. vagy 6. igénypont szerinti központos vagy érintőleges irányban vezetjük a fölötte fekvő égési övbe. 8. Az 1.—7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítására való kazán, amelybe a tüzelőanyagot szállító-szalag táplálja, melyet a tüzelőtér fele magasságában elrendezett szala­got árnyékoló, hűtőcső alkotta fal jellemez. ,, 9. Eljárás a 8. igénypont szerinti kazán üzem­ben tartására, melyre jellemző, hogy a szállító­szalagnak a tűztérbol eredő hősugárzással szembeni és a tárolt tüzelőanyagnak vissza­gyulladás elleni védelme végett a szállító-szalag vége fölött felülről lefelé irányuló meleg másod­lagos légáramot fúvatunk be. 10. A 9. igénypont szerinti eljárás foganato­sítási módja, melyre jellemző, hogy a védelem végett, befuvatott levegő hőmérsékletét a szalag haladási sebességének függvényében szabályoz­zuk. 11. A 10. igénypont szerinti eljárás foganato­sítási módja, melyre jellemző, hogy a szalag mozgásának szünetelésekor hideg védő légára­mot fúvatunk be, melynek mennyisége kisebb, mint a szalag mozgása közben befuvott levegőé. 2 rajzlap-melléklettel

Next

/
Oldalképek
Tartalom