141255. lajstromszámú szabadalom • Villamos kapcsoló vagy jeladó, illetve áramkörvezérlő készülék

4 141255. A 94, 95 egyenirányító kefék előnyösen vékony rugalmas fémtestek, amelyeknek sugárirányú karjai és lapos 110, 111 rugói és az utóbbiaknak a karokra merőleges oldalsó befelé nyúló lehajlításaik vannak. A 95 kefe vagy sugárirányú kar rövidebb, mint a 94 kefe és ehhez képest szögben eltolt, mikoris azok 111 és 112 rugói között köz van. A rugók külső végei befelé homorú horgok és így azok kifelé nyúló 112, 113 érintkezési csúcsokat alkotnak, amelyek az egyik vagy másik irányban a 115 áramátváltó mentén mozoghatnak. A 115 áramátváltó az 54 ikeretoldal köralakú 71 nyílásának belső felületén van (3., 9. ábra). A 115 áramátváltónak baloldali 116 és jobb* oldali 117 csíkja van, amint azt a 10. ábrában . síkba kiterítve vázlatosan ábrázoltuk. Az egymással szemben fekvő 116, 117 csíkokkal a 110, illetve 111 kefék működnek együtt. A baloldali 116 csíknak baloldalán folytonos sávja van, amelynek felső részéből jobbra az azonos méretű négyszögletes 118, 119 fogak* állanak ki és ezek egymástól való távolsága nagyobb, mint a fogak közül az egyik szélessége. A 119 fogfői az említett távolsággal egyenlő távolságban a 120 fog áll ki, amelynek szélessége egyenlő a többi fog szélességével, de hossza kisebb. A 115 áramátváltó jobboldali 117 csíkjának jobbolodalt keskeny folytonos sávja van, amelyből alulról kiindulva ai 125, 126, 127 fogak állanak ki. amelyek a 118, 119, 120 fogaknak felelnek meg, azzal a különbséggel, hogy a 127 fog valamivel hosszabb, mint a 120 fog. A 127 foggal szemben a 130 lemez és az említett fog fölött a 131 lemez fekszik. E lemezeknek sem a távbeszélő készülékkel, sem egymással nincsen villamos összeköttetésük, hanem a 112, 113 kefeérintkezők tartói gyanánt szolgálnak, ha az áramátváltó működésen kívül van. Ily módon az említett érintkezők tisztán tarthatók. Az áramátváltó 116, 117 csíkok alsó végein túl megfelelő 132, 133 lemezek vannak, amelyeknek nincsenek villamos összeköttetéseik az áramátváltóval. A 112, 113 érintkezők és az ezekhez tartozó alkatelemek a 116, 117 áramátváltó csíkok alsó és belső felületein a 35 billentyű mozgásának megfelelően lefelé mozognak és a billentyű felszabadulásakor és visszmozgása közben az érintkezők megteszik visszatérő útjukat az eredeti vagy alaphelyzetbe. Amint a rajzon ábrázoltuk, a 116 áramváltó csík közvetlenül az „a" huzallal, vagyis a vonalvezeték egyik ágával áll összeköttetésben és a 117 csíkot alkalmas segédeszközök a „b" huzallal, vagyis a vonalvezeték másik ágával köthetik össze. A kefék egy billentyű távolságának megfelelő elmozgáskor az ,,a" és ,.b" huzalokkal való öszszeköttetésüket megfordítják és a hozzávezetett váltakozó áram egyeinirányítása folytán váltakozva pozitív ás negatív lökéseket eredményeznek. Amint a kefék az egyik ívről a másik ívre mozognak, vagyis amikor a kefék ama réseken haladnak tova, amelyeknél az öszszeköttetés megfordítása bekövetkezik, nincsen időveszteség és a pillanatnyi rövidzárlat az átváltás időpontjában az áramkör működésére nem káros. Az 54 keretoldal jobboldalán hat 141, 142, 143, 144, 145, 146 érintkezési rugó van (7., 8., 9. ábra). E rugók hátsó végeit egymástól és az 54 keretoldaltól szigetelő anyagból készült közbiztosító testek különítik el egymástól. A felsorolt rugókat ezektől elszigetelt 149 csavarok rögzítik helyzetükben. Mindenik érintkezési rugó hátsó végén 150 fül van (7. ábra), amelyek furatába a következőkben ismertetett összeköttetések huzalai köthetők. A 141 rugó mellső végét balra hajlítottuk és így annak ferde 151 mellső vége van, mikoris a meghajlított vég alsó részének hátsó 152 nyúlványa jobbra áll ki (8., 9. ábra). Az élőire mozgó 108 pecek a ferde 151 véggel a hátsó oldalon való kapcsolódáskor a 151 véget jobbramozeatja anélkül, hogy áramkört zárna vagy megszakítana. Visszafelé való mozgáskor azonban a 108 pecek a ferde 151 mellső vég mellső felületével kapcsolódik és a 141 rugót balra a 142 rugóhoz szorítja, mikoris a Cl érintkezőket zárja és egyszersmind a 142 rugót balra nyomja (10. ábra). A 142 rugó e balirányú mozgása folytán a szigetelő anyagból készült 153 pecek vagy csap útján a 144 rugóra hat, hogy a 144 rugót a 143 rugótól elkülönítse és a C2 érintkezőket megszakítsa. A 145 rugónak ferde mellső vége van, amely' a 141 rugó ferde mellső 151 végének felel meg. Az előre mozgó 107 pecek a ferde 154 véggel jön kapcsolatba és előre mozgásakor a 145 rugót csak jobbra tolja és mögéje mozog. A 107 pecek visszamozgásakor azonban az említett ferde vég mellső felületével jut kapcsolatban és a 145 rugót a 146 rugó hatása ellen elmozgatja a C3 érintkező zárása végett. A ferde 151, 154 végek olyan hosszúak, hogy a 141. 145 rugók a működési helyzetben maradnak, megközelítőleg mindaddig, amíg a billentyű az eredeti helyzetbe vissza nem tért, mert amint az egyik pecek a rugóvéget ehagyja, azzal azonnal a következő pecek jut kapcsolatba. A baloldali 29b egységhez tartozó alkatrészek lényegileg azonosak a jobboldali egységhez tartozó alkatrészekkel, de fordított sorrendben vannak elrendezve, vagyis jobbról balra és -nem balról jobbra. A baloldali egységhez tartozó alkatrészeket ugyanazokkal a vonatkozási számokkal jelöltük meg, mint a jobboldali egység megfelelő alkatrészeit, de azok b-vel! jelzettek. A lökések előállításának módját a következőkben a 10. ábra kapcsán ismertetjük. Amikor a 26 kézi beszélőt a villából kiemeljük, a 160, 161 horogátkapcsoló rugók érintkezői záródnak. A 161 kapcsoló rugó érintkezőjének zárásával a hallgató rövidre zárja és az „a" huzalt a „b" huzallal köti össze a következő úton: 162 indukciós tekercs, 163 vezeték, 161 kapcsoló rugó, 164 vezeték, 143 érintkezési rugó, az egyik C2 érintkező, a másik C2 érintkezőt hordó 144 érintkezési rugó, 165 vezeték, 143b érintkezési rugó, C2b érintkezők, 144b érintkezési rugó, 166 vezeték, „b" huzal.