141251. lajstromszámú szabadalom • Gyujtóberendezés gázkisülési csövek számára és eljárás annak előállítására

ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141251. SZÁM. 21 f, 82—87. OSZTÁLY.'— 1-5064. ALAPSZÁM. Gyújtóberendezés gázkisülési csövek számára és eljárás annak előállítására. Egyesült Izzólámpa és Villamossági Részvénytársaság cég, Újpest. A bejelentés napja: 1949. június 22. A találmány tárgya alacsony feszültségű, 105—125 V-on működő gyújtóberendezés, gázkisülési csövek, pl. világító csövek, főkép fluoreszkáló csövek gyújtására, amelynek lényege a bimetallpánttal szemben fekvő elektródon elhelyezett fémháló, célszerűen vasháló. Tudvalevően az elektromos világító csövek, főleg a fluoreszkáló csövek gyujtóberendezése olyan gáztöltésű kisütőcső, amelybe két elektród van beforrasztva. Ezek egyike egy bimetall elektród. A gyújtás már most úgy történik, hogy a két elektródot emittálóképes bevonattal, rendszerint báriummal vagy báriumvegyületekkel vonják be; amikor azután a két elektródra feszültségkülönbséget adunk, a ködfénykisülés hatására közöttük emisszió indul meg, a fejlődő hő hatása alatt a bimetallpánt elhajlik és a másik elektróddal érintkezésbe jut. Erre a kisülés megszűnik, a bimetallpánt visszatér eredeti helyzetébe, mire a folyamat újból kezdődik. Az egész addig tart, amíg a begyújtani szándékozott csőben a kisülés megindul; a feszültségi viszonyok olyanok, hogy ezek után a gyujtócsövön keresztül áram nem halad át. A találmány ezekre a gyujtóberendezésekre vonatkozik és azok javítását célozza. Az ismertetett gyujtóberendezéseknél ugyanis úgy jártak el, hogy az" emisszióképes vegyületekel egy, a bimtallpántra hegesztett fémhálón helyezték el, ez a megoldás azonban a bimetallpánt hötehetetlenségét kedvezőtlenül befolyásolta és így a gyújtás bizonytalanná vált. A találmány értelmében a báriumvegyületeket hordozó vaspántot a bimetallpánttal szemben lévő másik eltktródon helyezzük el, aminek következtében az említett hátrányok egy csapásra megszűnnek. A találmány tárgyát egy kiviteli példa kapcsán a csatolt rajz ismerteti, amely a találmány szerinti gyújtó berendezés két metszetét tünteti fel. ,,.^'Áz- l: ábrán A jelöli az üvegbúrát, B a C bimetallpántot hordozó áramhozzávezető drótot, amely pl. nikkelből készülhet. AC bimetallpánt ehhez hozzá van forrasztva. A bimetallpánt anyagául bármely ismert anyagot választhatunk, így pl. nikkelt és nikkel-vas ötvözetet. D jelöli a vashálót, amelyre a báriumvegyületet vagy vegyületeket, pl. báriumazidot vagy báriumfluoridot fel kell vinni. Ez a vasháló az E nikkel áramhozzávezető dróthoz van forrasztva, A B és E áramhozzávezető drótok rögzítésére az F üveggyöngy való, az áramhozzávezető drótok egyébként ismert módon az A üvegburában vannak beforrasztva. A 2. ábra: az 1. ábra szerinti gyujtóberendezésnek az előbbire merőleges metszetét ábrázolja, az azonos alkatrészeket azonos jelölésekkel láttuk el. A gyújtóberendezés töltése pl. 1 mm nyomású argon és 29 mm nyomású hélium gáz keveréke is lehet. Az ismertetett kiviteli alak pusztán példaképpeni, a találmány körébe számos egyéb megoldás is beletartozik. Á találmány kiterjed a gyújtóberendezés előállítási eljárására is. Az eljárás lényege az, hogy a D vashálót olyan báriumvegyülettel vonjuk be, amelyből hő hatására fémes bárium szabadul fel, a vashálót áramhozzávezető fémdróthoz, pl. nikkeldróthoz forrasztjuk és a bimetallpántot tartó áramhozzávezető dróttal együtt üveggyöngybe forrasztjuk, majd pedig ezt a szerelvényt üvegburában helyezzük el, ügy hogy az áramhozzávezető drótokat abba beolvasztiuk. Ezután a burát kiszivattyúzzuk és hőkezelés segélyével, ismert módon, pl. magasfrekvenciás izzítással a vashálón lévő báriumvegyületet vagy vegyületeket megbontjuk, megfelelő gáztöltéssel látjuk eí és lezárjuk. Utólagos aktiválással a báriumgőzök a bimetallra csapódnak rá. Szabadalmi igénypontok: 1. Alacsony feszültségű gyújtóberendezés gázkisülési csövek, pl. világító csövek, főképpen fluoreszkáló csövek gyújtására, jellemezve a bimetallpánttal szembenfekvő elektródon elhelyezett fémhálóval.