141249. lajstromszámú szabadalom • Önműködő golyós játékasztal
/ 2 141249. forgáspontján keresztül, a (4) jelfogó tekercsébe, a tekercsen keresztül a (8) rugós kapcsoló felső érintkezőpárjába és az érintkező középső nyelvétől a transzformátor 0 pólusába folyik vissza. A (4) jelfogó tekercsén átfolyó áram meghúzza a jelfogó nyelvét és zárja a rajta levő érintkezőket. A jelfogó nyelvén lévő baloldali érintkezők meghúzva tartják a jelfogót mindaddig, amíg a (9) rúd felemelkedése folytán az (10) ütköző, az (11) ütközőrúd segítségével a (8) kapcsoló felső érintkezőpárját- meg nem szakítja. A (4) jelfogó jobboldali érintkezőpárja pedig zárja a (12) motor áramkörét. A (12) motor ezzel forgásba jön és a (13) kar segítségével elmozdítja a (14) rudazatot, a rudazat felett jelzett nyil irányában. A (14)' rudazat magával viszi a (7) fémnyelvet, amely így az előírt átmérőjű érmét beejti az érmefiókba, másrészt magával viszi az (16)'érmeszámláló-szerkezet karját, valamint a (15) kétkarú emelőt. A (15) kétkarú emelő a (9) rúd baloldalát megemelve, azt tengelye körül elfordítja, miáltal a (17) golyók az ábrán jelzett helyzetbe átgördülnek. A (9) rúd baloldalán levő (10) ütköző a (11) kapcsoló alsó érintkezőpárját zárja, miáltal a transzformátor 0 pólusától jövp áramot a (11) kapcsoló alsó érintkezőpárján keresztül, a (18) jelfogó tekercsébe és onnan a transzformátor 48 jelű pólusába vezeti vissza. A (18) jelfogó vasmagja ezáltal mágnessé válik, meghúzza a (19) rudazatot- és ezzel a (20 és 21) számlálókat felszabadítva, azokat a (23 és 24) rugók a megfelelő nyilakkal ellenkező irányba 0, azaz kezdő állásba húzzák vissza. Ezáltal a játékasztal önműködően játékra kész állapotba kerül. A játékos a (17) golyók közül az elsőt az (26) emelőkar segítségével beemeli a (27) vályú aljába s ugyanezen mozdulattal a (9) rudat is visszaállítja eredeti — megközelítőleg vízszintes helyzetébe. A játékos a (2.7) vályúból a (25) rugós fogantyúval az oda már beemelt golyót a nyil irányába kilöki. A kilökött golyó a játékpálya peremén elhelyezett (28) tekercsrugókba, illetve a játékpálya belsejében elhelyezett (29) lemez-rugókba ütközve, onnan visszaverődik és a lejtős játék- • pályán lefelé gördülve, az útjába eső (30) rugós tornyocskákat érinti. A rugós tornyocskák rugós nyelve az ütközéstől egy kissé elmozdulva érinti a (31) fix érenitkezőt és ezáltal zárja a (32) jelfogó tekercs áramkörét. A (32) jelfogó ekkor meghúzza fegyverzetét és zárja- az (33 és 34) érintkezőpárokat. Az (34) érintkezöpár áramot vezet a (35) jelfogó tekercsébe, amely meghúzza a fegyverzetére csuklósan erősített (36) rudazatot, amely viszont egy foggal, azaz 36 fokkal elfordítja a nyil irányában a tíz foggal ellátott fogastárcsát és a vele' egytengelyre erősített (38) l-es rendű sorszámtárcsát. A (32) jelfogó tekercsét1 az (33) érintkezőoár.— a rugós tornyocskák (30 és 31) érintkezői közötti pillanatnyi érintkezés meeszünése után is — áram alatt tartia mindaddig, amíg a (35) jelfogó fegvverzetén levő ütközőszeg a (37) rugós érintkezőpárt meg nem szakítja. Ezáltal elérjük azt, hogy a (21) fogastárcsa és a vele egytengelyes levő l-es rendű (38) sorszámtárcsa sem feles állásban nem állhat meg, sem vissza nem csúszhat akkor, amikor pl. a túlgyorsan gördülő golyó csak nagyon rövid ideig zárja a rugós tornyocskák (30 és 3.1) érintkezőit. A (21) fogastárcsával és a (38) számtárcsával közös tengelyre vannak erősítve a (39 és 40) kommutátorok, amelyek az áramot felváltva a (41) pirosszínű, illetve a (42) zöldszínű burkolatú lámpácskákhoz és a közöttük levő (43, illetve 44) golyóterelő fémérintkezőkhöz vezetik. A (39 és 40) kommutátorok a (21) számtárcsa minden ötfoggal történt elmozdulása után az áramot a (58, illetve 41) pirosszínű burkolatú lámpácskákban és az utóbbiak között levő (43) golyóterelő fémérintkezőkben megszakítják és azt a (59, illetve 42) zöl'dszínű burkolatú lámpácskákba s az utóbbiak között levő (44) golyóterelő fémérintkezőkbe vezetik. Amikor a golyó a felváltva éppen áram alatt levő (43, illetve 44) fémérintkezők közt gördül át és érinti azokat, ezáltal zárja a (45) jelfogó tekercsének áramkörét. A jelfogó meghúzza fegyverzetét- és zárja a rajtlevő három érintkezőpárt. A középső (46) érintkezöpár zárja a (49) jelfogó tekercsének áramkörét, amely meghúzza fegyverzetét és a reá csuklósan erősített (22) számláló rudazatot. Ez a rudazat a (20) fogastárcsát és a vele. egytengelyen levő (50) 10-es rendű sorszámtárcsát a nyil irányában egy foggal elfordítja. A (45) jelfogó fegyverzetének (47) érintkezőpárja egyidejűleg kapcsolja a (5.1) jelfogó tekercsét, amely megrántja a benne elhelyezett (52) vasmagot, vele együtt a ráakasztott (53) nemezzel bélelt kalapácsot, amely az áram megszűnésekor a (54) -hangrúdra esik és azzal hangjelzést1 ad. Az (48) érintkezőpár, a (32) jelfogó működésénél már ismertetett módon, biztosítja a játékeredmény-' számláló (49) jelfogójának pontos működését és megakadályozza, hogy az feles állásban állhasson meg. A középen elhelyezett (60 és 61) rugós tornyocskák szintén a (45) jelfogó áramkörét zárják és szintén a most ismertetett módon működtetik a (45 és 49) jelfogók útján a (20) fogastárcsát és a vele egytengelyen levő 10-es rendű sorszámtárcsát, valamint a hangjelző szerkezetet. A (39) kommutátor egy teljes körülfordulása alkalmával a (55) bütyök útján zárja a (56).rugós érintkezőpárt, amely viszont a (49) jelfogó útján a 10-es rendű (20) fogastárcsát és vele együtt a (50) számtárcsát a nyil irányában egy foggal továbbviszi. A játékpályán keresztül gördült golyó a (57) golyófogó nyíláson át a (9) rúd felső felületén levő enyhe lejtőn legördülve a rúd baloldalán helyezkedik el. Egyenáramú hálózatba való bekapcsolás esetén a (6) transzformátort egyenáramú reduktor helyettesíti. A gépi berendezést a (62) játékpályalappal összekötő villamos vezetékek (64) csatlakozásai úgy vannak csoportosítva, hogy a játékpályalao helyére azonos villamos szerkezetű, de alakilag más elrendezésű játékpályalap kapcsolható be.
