141245. lajstromszámú szabadalom • Árambevezető- és felfügesztő-szerkezet elektródák részére

141245. A valóságban, villanyossági szempontból, két folytatólagos érintkezési felületünk van. Az egyik az árambevezetőrúd vasanyaga és az éppen bevitt és hirtelen megsült j pép között, a másik pedig e .hirtelen megsült pép és a már korábban megsült a elektróda közt. Attól lehetne tartani, hogy az így nyert érintkezési felületek villanyossági szempontból, de mechanikai szempontból sem kielégítőek. A gyakorlatban azonban a következő meglepő eredményeket állapíthattuk meg: a feszültségesés az érintkezési feíületnérkicsiny, kevesebb 0,1 voltnál és az árambevezetőrúd kiszakítása ellen fellépő ellenállás bőségesen elegendő ahhoz, hogy az elektródát az árambevezetőrudakon felfüggesszük. Hogy az ismertetett találmánnyal a legjobb eredményeket érhessük el, azt találtuk, hogy fontos bizonyos feltételek betartása, amelyeket alább ismertetünk. Ki kell emelnünk azonban, hogy ez az. ismertetés csak példaképem és semmiképen sem korlátozza a találmányt. Pontosan meghatározott mennyiségű töltőpép bevitele szükségessé teszi azt, hogy az árambevezetőrúd eltávolítása után szabadon maradt lyuk ne tömődjék el az elektróda felső részén lévő sületlen pép összeesése következtében. Éppen ezért szükséges, hogy a meg nem sült pép mélysége és folyékonysága között határozott viszony álljon fenn. Tovább menve, a nagyobb biztonság okáért ajánlható az, hogy az árambevezetőrudakat két lépésben húzzuk ki. Az első ' lépésben az árambevezetőrudat mintegy 40—50 cm-re emeljük meg és kb. 2 óra hosszat ebben a helyzetben hagyjuk. Ezzel elérjük azt, hogy a rúd a hőjének kis részét az őt körülvevő pépnek adja át. aminek viszont az a következménye, hogy az elektródamassza itt; kissé megkeményszik és nem folyik le. Ilymódon megakadályozzuk azt, hogy —• részben a rögzítőpép adagolása közben — a pép többékevésbbé eldugaszolja a lyukat. A második lépésben az árambevezetőrudat teljesen felhúzzuk, úgyhogy a lyuk felső vége is szabaddá válik. Hogy az árambevezetőrúd és áz elektróda között a legkisebb feszültségcsökkenést kapjuk, még az is fontos, hogy általános kedvező viszonyok mellett a rögzítő feltöltést a lehető legjobb feltételek betartásával végezzük. Azt találtuk, hogy legjobb eredmények elérésére nem közömbösek az árambevezetőrudak alakja és méretei; így pl. hengeres-kúpos rudak esetén, melyeknek fent 100 mm átmérőjük van, a legjobb eredményeket az alábbi méretek szolgáltatták: az alsó rész átmérője 60 mm. alulról. 300 mm-re az átmérő 97 mm. alulról 750 mm-ro az átmérő 100 mm. Ezeket a méreteket természetesen csak példaképen adjuk meg. Az ismertetett eljárással azt az előnyt érjük el, hogy ennek az elrendezésnek révén valamennyi árambevezetőrúd állandóan használatban van és egyidejűleg alkalmazható az áram bevezetésére és az elektróda felfüggesztésére, így a legkisebb feszültségveszteséggel járó kedvező viszonyokat is biztosítjuk, amit adott keresztmetszettel vasnál el lehet érni és ami kü-' lönösen előnyös elektrolitikus fürdőik részére alumínium gyártásánál. Olyan megoldást is választhatunk, amely szerint az árambevezetőirudat nem emeljük ki egészen az ágyából, hanem azt csak egy bizonyos magasságig megemeljük, és a meghatározott mennyiségű rögzítőpépet nyomással a rúd valamilyen nyílásán át visszük be a rúd megemelése folytán szabaddá vált térbe. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás önsülő folytonos elektródák árambevezető- és. felfüggesztő-szerkezetének szabályozására az elektródába ágyazott, fémből való árambevezetőrudak segítségével, melyeket az ágyukból kiemelünk, mielőtt alsó végük a fürdőbe merülne, azzal jellemezve, hogy az árambevezetőrudak szabaddá vált ágyába annyi nyers elektródapépet viszünk be, hogy ez, miután az árambevezetőrudakat az ágyukba ismét lebocsátottuk. az elektróda megsült részéhez bozzászoTul és így az árambevezetőrudak a pép megsülése folytán az elektródához rögzítődnek, ami megint azonnali villamos és mechanikai kapcsolatot biztosít az elektróda megsült részével. 2. Árambevezetőrúd az 1. igénypont szerinti eljáráshoz, azzal jellemezve, hogy az árambevezetőrúd kúpos. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy az árambevezetőrudakat két lépésben húzzuk ki az elektródában levő ágyukból. 1 rajzlap-melléklettei A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó vezetője. Újpesti nyomda. — 1458. — F. v. a nyomda igazgatója. '