141242. lajstromszámú szabadalom • Aratócséplőgép

141242. 3 hanem egymáshoz -szorulnak és párhuzamo­sak .aminek az a következménye, hogy a szárak továbbítása és átfordítása lágyan és zökkenő­mentesen történik, tehát eltömődés vagy elaka­dás, ami az eddigi aratócséplőgépeknél arány­lag gyakori volt, alig lehetséges. Megemlítendő végül, hogy a szárak kereszt-Irányú helyzete folytán a kévekötő könnyen el­helyezhető, noha eddigelé a kévekötőket csak keresztirányban dolgozó aratócséplőgépeknél .tudták alkalmazni. A keresztirányú szár-elhe­lyezés egy könnyűsúlyú szalmaprés alkalma­zása szempontjából is előnyös, amely igen jó teljesítménnyel működik és jól köt. A, 10. ábrát szemlélve, még további előnyök­ről is megemlékezhetünk, amennyiben ezen az ábrán oly sajtolt szalmaköteg látható, amely a gépben keresztirányban fekvő, illetve haladó szárakból készül. Ha ezt az ábrát a 8. ábrán látható sajtolt szalmacsomóval hasonlítjuk össze, amelynél a szárak a csomóban kereszt­irányban fekszenek, akkor első szemléletre is nyilvánvaló, hogy a keresztirányú szárakból álló kötegek készítése egyszerűbb, ami köny­nyű. súlyú szalmaprés alkalmazását teszi lehe­tővé. Visszatérve az 1. ábrára, még azt az előnyt említjük meg, hogy a -z- cséplöszélesség, vagyis az a felület, amelyet kézzel kell learatni» aránylag rendkívül kicsi, aminek a gyakorlat­ban nagy fontossága van. A találmány szerint a ferde szállítóberendezés a cséplőgépházban van, ami a többi újítással együtt, a cséplőszé­lesség csökkentését eredményezi, úgyhogy le­hetővé válik hosszú rázófelület alkalmazása mellett is ezt a szélességet kb. 2 méterre vá­lasztani, vagyis ez a szélesség alig nagyobb, mint egy kévekötő berendezés szélessége. A cséplődob H'—H' tengelye, mint a 3. áb­rán látható, a vágó- vagy kaszáló berendezés­sel párhuzamos, vagyis a cséplőházban a H—H vízszinteshez viszonyítva 5—10°-al előre dűlt. Ilyen módon a szállító szövet elhelyezése rend­kívül egyszerű, lehetővé válik továbbá, at vágó­berendezést egyszerű módon olykép beállítani magassági irányban, hogy a vágóberendezés alaplemezének az A—B tengely körüli -y­szögű elbillentésénél csak a ferde szállítóberen­dezésnek kell egy kicsit elcsavarodnia, de a teljes cséplőház változatlanul; maradhat. A leírt szerkezet kezelése és működtetése a fentiekből már nyilvánvaló, annyival is inkább, mert a rajz nyilakkal mutatja a szárak mozgá­sát, továbbá a távlati feltüntetések is szemlél­tetik a működést. A találmány további rendkívüli előnye abban áll, hogy a ferde szállítóberendezés felső része az .1., 4. és 5. ábrán látható -v- továbbító hen­gerrel van ellátva, amely olyan elrendezésű, hogy a -c- cséplődobhoz képest mozdulatlan marad, aminek eredménye, hogy a -c- cséplő­dob etetése állandó és változatlan marad1 akkor is, ha a vágószerkezetet beállítjuk. A 6. ábra szerinti vázlatos ábra legjobban szemlélteti ezt a találmány szerinti működést. Ezen az ábrán a vágóberendezés szaggatottan rajzolt -a­helyzete azt mutatja, hogy ez a berendezés magassági irányban miképpen állítható be. A rajzokon még a vágókészülék beállító emeltyűjét is feltüntettük, amelyet két külön­böző helyzetében -p-, -p - jelöl. A gépet a -t­traktor vontatja, -i-vel pedig azt a csuklóten­gelyt jelöltük, amelyet a találmány értelmében a vágóberendezés és a ferde szállítóberendezés között - alkalmazhatunk, ami lehetővé teszi, hogy a szokásos tekercs levétele után az arató­cséplőgép, előnyösen kicsi helyszükséglettel szállítható, illetve közlekedtethető legyen. A- 3. ábrán a vízszintes síkot -H, H- jelöli, amely­hez képest a -c- cséplődob ferde helyzetbe van beállítva. A szállítószövet megfelelő vezetése esetén a vágókészülék szövetének levétele nem szüksé­ges. Előnyösen úgy járunk el, hogy a. ferde szállítóberendezés és a vágókészülék számára egyetlen szövetet alkalmazunk, ami az egyes szövetek között szemveszteség elkerülését teszi lehetővé. Összefoglalva a találmány előnyeit, megem­lítjük még a vágóberendezés beállítási lehető­ségét a cséplődob etetésének megváltoztatása nélkül, továbbá a legfontosabb alkatrészek igen egyszerű kivitelét, illetve szerkezetét Ezek az előnyök elsősorban azzal váltak megvalősítha­tókká, hogy a vágókészülékhez csatlakozó ferde szállítóberendezés a cséplőgép házában van elhelyezve továbbá, hogy a -c- cséplődob lényegileg párhuzamos a vágóberendezéssel, tehát kb. 5—10° alatt hajlik a cséplőgépházhoz. Szabadalmi igény pontok: 1. Aratőcséplőgép, amelynél a cséplőberen­dezés és a cséplődob a menetirányban fekszik, az arató- vagy vágóberendezés pedig oldalt van elhelyezve, azzal jellemezve, hogy a vágó­készülékhez csatlakozó ferde szállítóberendezés a cséplőgépházban van elhelyezve. 2. Az 1. igénypont szerinti aratócséplőgép kiviteli változata, melynek jellemzője, hogy a cséplődob a vágóberendezés ellenkező oldalán van, és így a tulajdonképpeni cséplőgép a rá­zókkal és egyéb alkatrészekkel a cséplődob és a vágóberendezés között van elhelyezve. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti aratócséplő­gép kiviteli változata, melynek jellemzője, hogy a ferde szállítóberendezés és a rázökészülék úgyszólván két emeleti szinten egymás fölött van elhelyezve. 4. Az 1.—3. igénypont szerinti aratócséplő­gép kiviteli változata, melynek jellemzője, hogy a cséplődobból kihajlított szalmának a hossz-, irányból keresztirányba való átfordítására ve­zető eszközök vannak alkalmazva olykép, hog}' a szárak az azután következő rázókon és az esetleg csatlakozó szalma- vagy kévekötőkön keresztirányú helyzetben kerülnek 'feldolgo­zásra. 5. Az 1.—4. igénypont szerinti aratócséplő­gép kiviteli változata, melynek jellemzője, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom