141237. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új dihidrorezorcin-karbaminsaveszterek előállítására
ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141237. SZÁM. 12.0, 25. OSZTÁLY. — GE-26. ALAPSZÁM. Eljárás új dihidro-rezorcin-karbaminsaveszterek előállítására. J, R. Geigy Á. G. cég, Basel (Svájc). A bejelentés napja: 1949. október 29. Svájci elsőbbsége: 1948. november 26. kondenzálunk {Michael szerint) és ezt követőleg a terméket elszappanosítjuk és dekarboxiláljuk (1. Vorländer és Érig A. 294, 314 (1897). o-metil-dihidro-rezorcint pl. úgy állíthatunk elő, hogy krotonsav-etilesztert acetecetsav-etileszterrel kondenzáljunk, majd elszappanosítunk és dekarboxilálunk (1. Schilling és Vorländer, A. 30S, 192 (1899); vagy pedig orcinnak részleges redukálásával ugyanahhoz az anyaghoz jutunk. A fentemlített általános képletű karbaminsavszármazékok nagyobbrészt ismeretesek. Ezeket úgy állíthatjuk elő, hogy szekundér kismolekulájú alifás aminokat szénsav-dihalogenidokkal hozunk cserebomlásba. Mint R, /.' H—N \. R4 általános képletű szekundér kismolekulájú alifás aminők, pl. a következők jönnek számításba: dimetilamin, di-n-propilamin, diallilamin, metil-izopropilamin, etil-aMil-amin, di-n-butil-amin, n-butil-izobutil-amin, metil-n-butil-amin, diamilaminok. A találmány szerinti új vegyületek biológiai hatásukkal tűnnek ki. A következő példákat a találmány megvilágítására közöljük, anélkül azonban, hogy a találmányt ezekre korlátoznánk. A részeken súlyrészeket értünk. /. példa. 140 rész 5,5-dimetil-dihidro-rezorcint számított mennyiségű szódaoldatban oldunk és szárazra begőzölünk. Absz. alkohollal kivonással a szervetlen sóktól elkülönítünk, mimellett az oldószer eltávolítása után a mononátriumsót kapjuk száraz, könnyen porítható állapotban. A jól porított sót 800 rész dioxánban szuszpendáljuk és a szuszpenzióhoz 135 rész dietilkarbarninsavkloridot csepegtetünk. Azután 12 óra hosszat 90—100 C°-on hevítünk és a még meleg oldatból a konyhasót leszívással eltávo-Az CO '/ \ R, CH2 CH R3 \ I P • / C C—O—CO^-N R2 \ H / ^ általános képletű dihidro-rezorcin-karbaminsaveszterek eddig nem voltak ismeretesek. Ebben a képletben Rí és R2 hidrogén vagy metilcsoportok R3 és R 4 alacsony , telített vagy telítetlen alkilmairadék. Az új vegyületeket úgy állítjuk elő, hogy az CO • • / \ ' R, CR, CH R, <Z C—OH \ / CH, általános képletű dihidrp-rezorcinokat vagy ezek sóit, mint pl. alkálisót, cserebomlásba hozzuk az *« X—CO—N R4 általános képletű karbaminsav-származékokkal, mely utóbbi képletben X = klór vagy bróm, Rí, R2, Rá és R 4 pedig a fenti jelentésű. A cserebomlást közömbös oldószerek, mint benzol, aceton, dioxán, ecetsav-etileszter stb., jelenlétében vagy ezek nélkül végezhetiük. Ha szabad dihidiro-rezorcinokat használunk, akkor előnyösen alkalmazunk savkötőszereket. A három kiindulási anyagként használható dihidro-rezorcin ismeretes. Magát a dihidro-rezorcint pl. úgy állíthatjuk elő, hogy rezorcint lúgos vegyületek jelenlétében részleges katalitos ,hidrálásnak vetjük alá. 5,5-dimetil-dihidro-rezorcint (dimedont) előnyösen úgy állítunk elő, hogy mezitil-oxidot maioneszterrel
