141227. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aromás nitrogénvegyületek előállítására

ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL . SZABADALMI LEÍRÁS 141227. SZÁM. 12 o, //—78. OSZTÁLY. .— .1-4987. ALAPSZÁM. « Eljárás aromás nitrogénvegyületek előállítására. Imperial Chemical Industries Limited cég, London, ugyis mint Munro John és Gill John Ernest, West Kilbride jogutóda. A bejelentés napja: 1948..május 22. Nagybritanniai elsőbbsége: 1947. május 23. A találmány aromás izocianátok új sorozatának előállításária vonatkozik. E vegyületeket mint segédanyagokat használhatjuk a textil- és gumiiparban, de alkalmazhatjuk egyéb szerves vegyületek, pl. új, aromás uretánok és új, aromás, helyettesített karbamidok előállítására is. A találmány szerint előállított, új, aromás izocianátsorozat. a'monoeiklusos, aromás trikarbonimideket öleli fel és így e vegyületekben az aromás maghoz nagyofcbszámú karbonimidcso- • port kacsolódik, mint az az ismert szerves izacíanátok esetében eddig előfordul. Aromás monokarbonimideket —- melyeket rendszerint atil-izocianátoknak neveznek — eddig úgy állítottak elő, hogy különféle, elsőrendű, aromás aminovegyületek hidroikloridjait magas hőmérsékleten íoszgénel hevítették. E vegyületeket jó kitermeléssel úgy is előállították, hogy a szabad, aromás mqnoaminovegyületbe — amelyet a foszgénre közömbös, szokásos^ oldószerben • előnyösen feloldottak — magasabb hőmérsékleten foszgénáramot vezettek be, ezt követőleg.a keletkezett hidrogénkloridot eltávolították és az oldószert ledesztillálták. A reakció folyamán két szakasz ismerhető fel, nevezetesen: amidőn csupán 1 mol hidrogénklorid keletkezik és aril-klórkarboriamid jön létre, majd ez. az aril-kló-rkarbonamid — egy második mol hidrogéniklorid felszabadulása közben — elbomlik és az aril-karbonimid keletkezik. Az aril-klórkarboTiamid további menynyiségű szabad, elsőrendű, aromás aminovegyületel ' való reagálásra hajlamos —. diarilkarbamid keletkezése közben — ez a reakció azonban az alkalmazásra kerülő, előbb említett reakciófeltételek mellett nem jelentékeny. Ha azonban elsőrendű, aromás triaminovegyületet hozunk foszgénnel — aril-trikarbonimid képzése végett — reakcióba, a reakciót különö'sen ellenőrzött •feltételek mellett kell. fogonatosítanunk, hogy elkerüljük azt a komoly termelési veszteséget, amely az említett és diarilkarbamidokhoz vezető reakcióhoz hasonló folyamatok révén áll elő. ' A találmány szerinti eljárást moiiöciklusos, aromás trikarbonimidek előállítására az jellemzi, hogy 1 mol ' R NH2

_/\_NH, i ! " i ' \/' NH2

. általános képletű, elsőrendű, aromás tríaminovegyületet — ahol R nitrogént, alkil- vagy étercsoportot jelent és amely vegyület közömbös, illékony, szerves oldószerben van feloldva -— legalább 1,5 mol — közömbös, illékony, szerves oldószerben feloldott — foszgénnel hozunk össze és a kapott szuszpenziót kb. 90 C°nál nem alacsonyabb hőmérsékletre hevítjük* miközben az elegyen — oly feltételek mellett, amelyek kedvezőek a felszabaduló. hidrogénklorid eltávozására — foszgént vezetünk át mindaddig, amíg megfelelő, monöciklusos, ^aromás trikarbonimid keletkezése be nem fejeződött. Abban a reakciószakaszban, amelyben a foszgén a hevített reakcióelegyen áthalad, a hidrogénklorid nagy mennyiségben keletkezik és — ha kívánatos, — a föszgénhez, a sósav eltávolításának támogatása végett, közömbös higítógáz keverhető. A kapott szuszpenziót előnyösen 100—130 C° közötti hőmérsékletre hevítjük, miközben azon a foszgénáramot átvezetjük. Az illékony oldószert ezután ledeszlíliáljuk és a trikarbommidet előnyösen csökkentett nyomáson végzett desztillálással vagy átkristályosítással tisztítjuk meg. A közömbös, illékony oldószernek az elsőrendű, aromás vegyület, a foszgén, a trikarbonimid és a közbeesőén keletkezett klór-kairbonamidszerkezetű vegyületek szempontjából kell közömbösnek lennie.. .Előnyösen használhatunk szénhidrogén- vagy halogénzett szénhidrogén-