141217. lajstromszámú szabadalom • Legalább két relét tartalmazó kombinációval ellátott kapcsolási elrendezés

141217. 0 tehát az 51 relé kívánt késleltetett átkapcsolása megy végbe, az 55 pontban pedig nem lép fel késés, úgy hogy a 46 kapcsolópályával esetleg sorbaKapcsolt további kapcsoiópályák nem szenvednek késleltetést. • A találmány szerinti kapcsolás más foganatosiíási alakja szerint katódsugárcsőként kialakított kisutőcső egyik elterelő lemezét ellenálláson keresztül állandó feszültség éri, míg a másik eitereioleniez a feszültségét egy előző reié egyik sgédkatódjától kapja, emellett az eüerelöiemezekhez párhuzamosan kondenzátor van kapcsolva. ilyen kapcsolás a 10. ábrán látható. Az 58 relé 56 eitereíőlcmeze 59 ellenálláson át pl. 150 V-os, állandó feszültséghez csatlakozik. Az 57 eiterciőlemez a feszültségét a 60 relé segédkatódjáiól kapja, úgy hogy ez a feszültség vagy 100 vagy pedig 200 V, attól függően, hogy e relé kapcsolopályája nyitott-e vagy zárt. Az el terelőlemezekkel párhuzamosan'61 kapacitás van kapcsolva. A kezdeti állapotban pl. a jobboldali 56 eiterciőlemez feszültsége pl. 150 V, az 57 lemeze pedig 100 V. Ha a 60 relé kapcsolopályája záródik, amikoris a segédkatód feszültsége kb.,200 V-ig emelkedik, az 56 elterelolemez feszültsége is emelkedik, mert az RC-időállandó, ahol R-t legnagyobbrészt az 59 ellenállás nagynak választott értéke szabja meg, a bekapcsolóidőnél tetemesen nagyobb. A € kondenzátor csak lassan sül ki, úgy hogy a katódsugárnyaláb helyzete késéssel állítódik be, míg másrészt a segédkatód feszültsége ennek következtében gyakorlatilag nem szenved befolyást, mert az 59- eiienáilis értéke nagy. A 11. ábra a nyaláb u elterelését a t idő függvényében tünteti fel; ebben a grafikonban a négyszögletes 1 görbe akkor lép' fel, amikor a segédkatód feszültsége hirtelenül változik 100 Y-rói 200 V-ra és fordítva és a kondenzátor nincsen jelen. A 2 és 3 görbék a nyaláb fellépő elterelésének alakját kondenzátor jelenlétében tüntetik fel: a 3 görbe esetében a kondenzátor nagyobb kapacitású, mint a 2 görbe esetében. Ha a. nyaláb oda- és visszamenetében különböző késést kívánunk előidézni, pl. az 59 ellenállással sorba 62 egyenirányítót kapcsolhatunk. A találmány, szerinti kapcsolás •más foganatosítási alakja szerint a katódsugárcsőként kialakított relé egyik elterelőelektródja ellenálláson keresztül egyenfeszültségforráshoz csatlakozik és ez ellenállásnak az egyenfeszültségforrástól távolabbi vége azonkívül kondenzátor és ellenállás "soroskapcsolásán keresztül legalább ugyanakkora egyenfeszültséghez csatlakozik és az ellenállás és kapacitás összeköttetési pontja a katódsugárcsőben elrendezett olyan fogóelektródhoz csatlakozik, amely a késleltetendő relé kapcsolópályájának zárásakor az elektronnyaláb egy részét elfogja. E kapcsolás működését részletesebben a 12., 13. és 14. ábrák kapcsán magyarázzuk meg. A 63 átb-ípcsolőreíé jobboldali 62 elterelőlemezét 64 ellenálláson át pl. 150 V feszültség táplálja, a baloldali elterelőlemeze pedig a ieszütségét a 65 relé -segédkatódjától kapja; ez a feszültség tehát kb. 10Ü V vagy 200 V lehet. A 62 elterelőlemez továbbá a 67 kondenzátoron és 68 ellenálláson át a 69 telep pozitív sarkahoz csatlakozik. A 68 ellenállás és 67 kondenzátor 72 összekötőpontja a katódsugárcső belsejében elrendezett elektródhoz csatlakozik, ria feltesszük, hogy a nyaláb kezdetben a baloldali kapcsolópáiyat zárja, amikoris tehát ^00 V van a baloldali eíterelőlemezen és 150 V a jobboldali eíterelőlemezen, úgy a 65 relé kapcsolópályájának nyitásakor c relé segédkatódjának feszültsége 100 V-ra csökken és a 63 atkapcsolóreié katódsugárüyalabja jobbra igytkszk elmozdulni, bkkor a_ nyaláb egy részét bizonyos elterelés mán a /0 elektród fogja el. A világosság kedvéért a 13. ábrán a nyalábot enyhén gördülő 71 szalag tünteti fel, ameiy tehát lapos keresztmetszetű és amelynek egy részét a 70 elektród fogja el. Ez elfogás következtében a 68 ellenállást áram járja át és a 72 pont feszültsége csökken, továbbá, mivel a kapcsolás EOidőáliandőja a bekapcsolőidőhöz képest nagy, a jobboldali 62 elterelőlemez feszültsége ' szintén csökken, ami az elektronsugárnyaláb elterelése ellen ' működik. Ez a mozgás tehát lefékeződik és a nyaláb olyan egyensúlyhelyzetet foglal el, amelyet a 64 és 68 ellenállások alkalmas választásával előnyösen akként választunk, hogy a nyaláb a 70 eitkíród 73 szegélyére állítódik be. Ezután a nyaláb lassan mozdul el, mivel még mindig folyik áram, amely a 67 kondenzátor kisülése ellen működik. Ha ez az áramnövekedés befejeződött, a kondenzátor kisül és a nyaláb a véghelyzetét éri el. A feltüntetett 66 egyenirányító ismét két iránybtrn való, különböző késleltetések elérésére szolgál. A 14. ábra, 1 görbéje a nyaláb u elmozdulását a t idő függvényében mutatja arra az esetre, amelyben különleges rendszabályokkal nem élünk és a feszültség hirtelenül változik 100 V-ról 200 V-ra vagy fordítva. A 2, 3, 4, 5 és 6 görbék a nyaláb . elmozdulását 67 kondenzátor alkalmazásakor és növekedő nagyságú 64 és 68 ellenállások esetében tüntetik fel. Megemlítjük még, hogy ezzel a kapcsolással a relé lassított működését kapjuk anélkül, hogy a kapcsolópályához tartozó egy > vagy több íogóelektrödon késés lépne fel. Az előzők alapján nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti kapcsolások segélyével a rendszerint elektromágneses relékkel elért kapcsolólehetőségeket elektronos szervekkel is megvalósíthatjuk. Ilyen kapcsolásokat ezért a híradótechnikában, pl. önműködő távbeszélő kapcsolóközpontok relékapcsolásai számára is alkalmazhatunk. Ekkor pl. az az előny adódik, hogy nem-kívánt tehetetlenségi jelenségek nem játszanak szerepet és az ilyen központokban való karbantartási munkák gyakorlatilag a kisütőcsövek kicserélésére szorítkoznak, míg a normális reléknél sze«nyessé vált vagy elkopott kontaktusok miatt fellépő zavarok és karbantartási munkák elmaradnák.