141214. lajstromszámú szabadalom • Égési erőgép

2 ' , 141214. lényegesen hozzájárul ahhoz, hogy az új mó^ torban könnyen gyulladó anyagnak, mint pl. éternek hozzákeverése a hajtóanyaghoz nem szükséges. Az új átömlŐ csatornáknak más előnye, hogy lehetővé teszik a hajtóanyag-levegő keverék gyors átömlését a forgattyúháztiól az égés­térbe, minek következtében a motor nagy for­*' dulatszámmal járhat. Ez átömlőcsatornáknak különösen előnyös foganatosítási alakját kapjuk, ha azoknak görbe, különösen pedig félkörív alakot adunk. Ezzel nemcsak növeljük az érintkezési felületet a dugattyú és a beömlő keverék között, hanem ezenkívül még különösen fontos hatást érünk el a kétütemű motor öblítése tekintetében. Az át­ömlőcsatorna görbe alakja folytán a hengerbe beömlő keveréket a kiömlőnyíl ássál szembeeső fal felé irányíthatjuk, hogy a fal mentén ára­molj ék előre a hengerfenék felé és innen az úgynevezett visszaforduló öblítés szokásos út­ján hátra a kiömlőnyíláshoz. A dugattyú lefelé haladása közben az öblítő­hasíték és vele az öblítőáram a csatornák görbe alakja folytán akként szélesedik ki, hogy az öblítőáram a hengertér középrészére is kiter­jed, úgy hogy a lehető legteljesebb öblítést ér­jük el. A friss gázok közvetlen átömlése a ki­ömlőhasítékba azonban nem következhetik be, mert a görbe vezetés folytán az erősen. gyorsí­tott gázok tömeg-tehetetlenségüknél fogva nem vehetnek éls kanyarodót a kiömlőnyílás felé. Az új égési erőgép elindítására a találmány értelmében úgy járunk el, hogy a motornak külső erővel való megiramításáhöz nagy kom­presszióteret állítunk be, hogy a motor meg­iramodását megkönnyítsük, de kellő fordulat­szám elérése után a kompressziótetret oly ki­csinyre állítjuk be', hogy a kompresszió 20-tól 50:1 arányú legyen, ami a gáz-levegő keverék gyulladásait feltétlenül biztosítja. Az indító el­járás harmadik lépéseként azután. visszafelé állítjuk az eltolható hengert, míg csak az üzemre legkedvezőbb kompresszióarányt nem kapjuk, ami hallás útján és a teljesítmény növe­kedése, ill. csökkenése alapján könnyen meg­állapítható. Ezzel az üzemi kompresszióarány­nyal járatjuk azután a motort tovább. A kom­presszióarányt egyébként üzemközben is bár­mikor szabályozhatjuk a megkívánt teljesít­ménynek, a szükséges fordulatszámnak és az alkalmazott tüzelőanyagnak megfelelően. Egyszerű működése és üzembiztonsága foly­tán, valamint eső, szennyes víz stb. iránt tanú­sított érzéketlensége folytán is, az új motor jól használható olyan alkalmazási körben is, ahol a motorok eddig csak nehezen hódítottak teret, p. o. kerékpárok hajtására. Tengelyirányban eltolható hengerek alkalma­zása már régóta ismeretes az úgynevezett kopogásvizsgáló (a tüzelőanyagok oktán-szá­mának megállapítására szerkesztett) motorok­ban (Ricard o-mótor, CFR-mótor), ahol a hen­geirtömb kézi forgattyú és csavarkerekes hajtó­mű segítségével fel-le mozgatható. Ismeretessé váltak "továbbá igen kicsiny motorok, p. o. re­pülőgépmodell-mótorok állítható kompresszió­térrel; ezeknek indításához és üzembentartásá­hoz azonban illó, könnyen gyulladó anyag, mint éter, is szükséges. A rajzon a találmány kiviteli példái láthatók. Az 1. ábra a találmány szerint szerkesztett két­ütemű motor hosszmetszete a_ forgattyúten­gelyre merőleges síkban, a 24 ábra hosszmet­szet a forgattyútengellyel párhuzamos síkban (a 3. ábra JI—-II vonala szerint), a 3. ábra ha­rántmetszet a 2, ábra III—III vonalában, a 4. ábra harántmetszet a 2. ábra IV—IV vonalá­ban. Az 5. ábra a hengerbélés más foganato­sítási alakjának oldalnézete, a 6. ábra metszet az 5. ábra VI—VI vonalában, a 7. ábra met­szet az 5. ábra VII—VII vonalában. A .8. ábra az új motornak kerékpárra szerelését vázolja. Az 1.—3. ábrákon látható a kivitelben a 3 hengerbélés az 1 hűtőbordákkal ellátott 2 hen­gerköpenyben tengelyirányban eítolhatóan van ágyazva. A 3 hengerbélésnek vele egy darabot alkotó 4 feneke van. Minthogy e motor' 5 kom­presszióterében mindig túlnyomás van, a hen­gerbélés eltolása igen egyszerűen, a 4 henger­fenékre kifejtett nyomással történhet. E célból a 6 hengerfejben 7 csavarorsó csavarodik, melynek 8 feje köré 9 Bowden-kábel hurkoló­dik (4. ábra), melynek 10 kéziemelője p. o. kerékpármótor esetén a.kormányrúd közelében (8. ábra) helyezendő el. E kéziemelő elforgatá­sával tehát a 3 hengerbélés1 tetszés szerint fel­jebb vagy lejjebb tolható. Ezt a mozgást nem­kerek koronggal is vezérelhetnők. A 3 henger­bélés elforgatásának megakadályozására a 2 hengerköpenybe csavarolt 11 vezetőcsavar a 3 hengerbélés felső végébe vágott hasítékba nyúl. Az 1. ábrán a 3 henger a legnagyobb 5 kom­pressziótérnek megfelelő legmagasabb helyzeté­ben van. A 12 dugattyú itt, miként a 2. ábrán is, külső holtponti helyzetében van és kemény fémréteggel, pl. kemény krómréteggel van be­vonva. A 14 gázosítóban előállított hajtóanyag-levegő keverék a 2 hengerköpeny 15 és a hengerbélés 16 nyílásán jut a 17 forgattyúházba, ahol a dugattyú lefelé irányuló lökete folyamán elő­komprirnálódik. Ez az előkomprimált keverék kevéssel a dugattyú belső holtponti helyzeté­nek elérése előtt a 18 átömlőcsatornákon át nyomással az égéstérbe áramlik. A 2. ábra szerint a 18 átömlőcsatornákat a 3 hengerbélés tengelyirányban terjedő, hosszú­kás kivágásai alkotják, úgy hogy a friss gázok­nak közvetlenül a dugattyú mentén kell áram­laniok. Az 5.—7. ábrán látható foganatosítási alakjukban a 18 átömlőcsatornák görbe, neve­zetesen félkörív alakjában terjednek, ami az öblítés tekintetében a bevezetésben részletezett s a 7. ábrán eredményvonalakkal jelzett hatást eredményezi. A fáradt gázok a 3 hengerbélés 20 és a 2 köpeny 21 kiömlőnyílásain távoznak. Az 5.-7. ábrán feltüntetett foganatosítási alakban a ki­ömlőnyílásokat erősen kiszélesített, éles szélű 22 hasítékok alkotják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom