141206. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzátorok előállítására
ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141206. SZÁM. 21 g, 7—76. OSZTÁLY. -- D-6225. ALAPSZÁM. Eljárás kondenzátorok' előállítására. Dr. Dénes Péter oki. gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja: 1948. június 14. A 137.294 és 137.340 számú magyar szabadalmak már ismertetnek olyan eljárásokat, amelyek révén kerámiai anyagot íémszalagokra elektroforézissel, kenéssel, szórással, stb. igen vékony, pl. 25—50 mikron vastagságban félvív-e. több bevont fémszalagot egyesítve és feltekercselve, majd megfelelő hőmérsékleten és gázatmoszférában kiizzítva, kerámiai kondenzátorok állíthatók elő olyan vékony kerámiai dieíektrikunirnal, amelynek vastagsága a ma ismert egyéb kerámiai kondenzátor gyártási eljárásokkal meg sem közelíthető. Ezen módszerekkel már igen kisméretű erősáramú kerámiai tekercskondenzátorokat lehet gyártani, az elérhető legvékonyabb rétegvastagságnak azonban bizonyos technológiai feltételek határt szabnak, amennyiben az alkalmazott kerámiai rétegek szemcsenagysága, porozitása, egyenletessége ,stb. bizonyos minimális rétegvastagságot, mintegy 10—20 mikront követelnek meg. Nem csökkenthető ezen mérethatár már azon szempontból sem, hogy a fentmlített szabadalmakban ismertetett eljárásokkal készült kondenzátorok dielektrikumának villamos szilárdsága a gyakorlatban előforduló üzemfeszültségeknek vékonyabb rétegben már nem felelne meg. A jelen eljárás sokkal vékonyabb, egyenletesebb, nagyobb fajlagos villamos szilárdságú kerámiai rétegek előállítását teszi lehetővé, aminek folytán a kész kondenzátorok méretei jelentékeny mértékben tovább csökkenthetők. A gyártási folyamat másrészt — amellett, hogy olcsóbb — sokkal határozottabb és finomabban 'szabályozható- módszereket tartalmaz és így tömeggyártásra rendkívül alkalmas. A jelen találmány szerinti .eljárásnál a kerámiai anyagot nem a fémfegyverzetre visszük fel, hanem a fémfegyverzeten magán állítjuk elő. Bár az elektrolitikus kondenzátoroknál a szigetelőréteg lényegileg szintén kerámiai fémoxid, amelyet a fegyverzeten; állítunk elő, alapvető különbséget képez -ama körülmény, hogy az elektrolitikus kondenzátorok fegyverzete ugyanaz a fém, amelynek oxidja a dielektromos réteget képezi. Ezen körülményből adódnak az elektrolitikus kondenzátorok föhatrányai: egyrészt, hogy fordított áramiránynál az oxidréteg ismét fémmé redukálódva, nem szigetel, másrészt, hogy a helyes irányban is van egy bizonyos, ú. n. „nyugalmi áramerősség'", amely az 'elektrolitikus kondenzátor veszteségi tényezőjét nagymértékben megnöveli. Történtek javaslatok az okidréteggel ellátott fémfólián ak az elektrolitikus fürdőből való kiemelésére és az oxid-rétegnek, pl. túlhevített gőzzel való felmelegítésére, hogy ily módon a réteg stabilitását megnöveljék. Mindamellett, tekintettel arra, hogy a gyakorlatilag számbajövő fémoxidok fémjeinek, így elsősorban az aluminium olvadáspontja nagyon alacsony, az oxidréteg struktúrája ezen olvadáspont megszabta hőkezeléssel még nem javítható lényegesen. Ha pedig magasabb olvadáspontú fémekből, pl. titánból akarunk fegyverzetfoliát készíteni ,túlságosan drága megoldáshoz jutunk. A jelen találmány szerinti eljárással készült kondenzátor fegyverzete az oxidréteg kiképzése után a fémoxid fémjéből legfeljebb 30%-ot, de célszerűen semmit sem tartalmaz. Ezen felismerés az előbb említett hátrányokat teljesen kiküszöböli. A fegyverzetet kénező alapfém így teljesen független lehet a dielektrikum oxidjának fémétői és megválasztásánál a kereskedelmi szempontokat: olcsó előállíthatóság, magas olvadáspont, stb. szem előtt tarthatjuk, amellett, hogy a fémoxidok kiválasztásánál viszont kizárólag a dielektromos szempontokra kell csak tekintettel lennünk. Másrészt, fémoxid és hozzátartozó fém egyidejűleg, jelen nem lévén, az oxidréteg visszaredukálásának esélye nagy mértékben csökken. Végül a kialakított oxidréteg egészen a szinterelési hőmérsékletig felizzítható, miáltal kémiai stabilitása, villamos és mechanikai tulajdonságai jelentékenyen' megjavulnak. Jelen találmány tehát eljárás nagykapacitású, erősáramú, kerámiai anyago'kból — elsősorban