141194. lajstromszámú szabadalom • Kombinált váltóberendezésű csipkemintázó harisnya-körkötőgép

2 141194. megkötése után váltakozva a tűk emelösinének csapját felső helyzetbe állító (vagyis a mintázó tűket sima kötésre kényszerítő), majd pedig az emelőcsapot alsó helyzetébe visszaengedő (a mintázó tűket hurokszem gyűjtésére engedő) fogaskerék meghajtásos bütykös tárcsa van a gépen ki-beiiktathatóan elhelyezve. A találmány a csatolt rajzom példaképen fel­vett kiviteli alakjában van feltüntetve, mégpe­dig az 1. ábra a tűhenger egy része, a henger körül elforduló szálvezetővel, oldalnézetben, a 2. ábra ugyanennek elölnézete, a 3. ábra az 1. ábrán feltüntetett tűhenger-rész­nek, valamint a szálvezetőnek nagyobb léptékű oldalnézete, ahol a szálvezetőn megerősített fo­gaskerekek és velük kapcsolatos bütykös tar­osak metszve vannak, a 4. ábra pedig a bütykös tárcsák homloknézete. A rajzon -a- jelöli a tűhengert, melynek al­kotóirányú csatornáiban vannak a -b- tűk ágyazva, -c- jelöli a tűk öblét, -d- a tűk nyel­vét, -e- pedig a tűhenger felső peremét, mely­nek magasságában sima kötés esetén a tűk -c­öblében levő öltés lecsúszik a -d- tűnyelvről és -b- tűszárra kerül. Az -a- tűhengert a -g- köpeny veszi körül, mely a gép működtetésekor az -a- henger kö­rül körben forog. Ennek a köpenynek belső pa­lástfelületén van magassági irányban beállít­ható módon elhelyezve a -h- emelősin (3. ábra), mely a köpeny forgása közben lejtős felső szé­lével a tűk lába alá bújik és azokat felemeli; ebből az emelősinből az -i- emélőcsap áll ki, melynek függőleges irányú elmozgatásával tör­ténik az emelősin emelése, illetve süllyesztése. Az -a- tűhenger előtt helyezkedik el a szál­vezető, mely a csavarok segélyével állítható módon egymáshoz erősített -j- vezetőtalpból, -k­vezetőszárból és -1- dióból áll. A -j- vezetőtalp a rajzon fel nem tüntetett fogaskoszorúhoz van erősítve és a gép működtetésekor a fogaskoszo­fúval együtt az -a- tűhenger körül körben forog és maga előtt tolja,a -g- köpenyt. A -j- vezetőtalpon a találmány szerint két egymás mellett levő -m, n- fogaskerék van for­gathatóan ágyazva, melyeknek fogaiba beleka­paszkodnak a -j- vezetőtalp fölfelé nyúló -j1 ­törzséhez csavarok segélyével hozzáerősített -o­rugóknak alsó, szabad végei. E rugók a fogas­kerekeket mindenkori helyzetükben rögzítik. A külső -n- fogaskerék a -p- tengelyen, a belső -m- fogaskerék pedig e tengelyt körülvevő -r­hüvelyen van felékelve és érinek a tengelynek, illetve hüvelynek másik végére egy-egy -s-, illetve -t- bütyköstárcsa van felékelve, mélyek a -h- emelősin -i- emelőcsapja alatt helyezked­nek el és utóbbinak működtetésére szolgálnak. A két -m, n- fogaskereket: az -u- gépvázon megerősített -v, z- kapcsolók hozzak forgásba, melyek a gép működtetésekor, tehát a szálve-' zető forgása közben beleakadnak a fogaskere­kek-fogaiba és azokat egy-egy fogriyi szögfor­dulattal elforgatják. A külső -n- fogaskereket egy -v- kapcsoló hozza forgásba, mely az -u­gépváz elején van megerősítve, a.belső -m- fo­gaskerék forgásba hozására pedig két -z- kap­csoló van alkalmazva, melyek az -u- gépváz két oldalán vannak elhelyezve. A külső -n- fogaskerékhez kapcsolt -s- büty­köstárcsa alkotja az ismert gépeknél a csipke­mintázás vezérlésére eddig alkalmazott bütykös tárcsát. Ennek alakja jelen megoldásnál olyan, hogy az -n- fogaskeréknek két egymásután kö­vetkező, egy-egy íognyi szögfordulattal való el­forgatásakor a bütykös tárcsa a fölötte levő -i­emelőcsapot még nem emeli fel, a fogaskerék­nek ezután következő újabb egy foggal való el­fordulásakor azonban az emelőcsapot már ma­gasba emeli. Minthogy az -n- fogaskereket a -v­kapcsoló mindig a gépnek egy teljes körfordu­lása után forgatja el egy foggal, így mialatt a géppel két sor kötést végzünk, addig az -i­emelőcsap alacsony helyzetben van és ennek folytán a gépbe helyezett mintázótűk két sor kötése közben hurkot gyűjtenek, a harmadik sor kötésénél azonban a bütykös tárcsa az -i­emelőcsapot már magasba emeli, miáltal az összegyűjtött hurkokat a mintázótűk átbuktat­ják és lekötik. Ez a" játék folyton' ismétlődik mindaddig, míg nem változtatunk a kapcsoló helyzetén. Természetesen a mintázatnak meg­felelően ennek a bütykös tárcsának alakja tet­szés szerint változtatható. A belső -m- fogaskerékkel kapcsolt -t- büty­kös tárcsa olyan alakúra van kiképezve, hogy az -m- fogaskeréknek egy-egy foggal való to­vábbfordulása közben a bütykös tárcsa felváltva hol fölemeli, hol pedig visszasüllyedni engedi az -i- emelőcsapot. Minthogy az -m- fogaskereket a -z- kapcsolók forgatják, melyek a gép egy teljes körforgása közben kétszer forgatják el a fogaskereket egy-egy foggal, így ez a bütykös tárcsa csak egy fél soron át enged meg hurok­gyűjtést, a másik félsorban pedig kényszeríti a mintázótűket a szemek lekötésére. Amíg tehát csak a -v- kapcsoló van üzemben és a -z- kap­csolók üzemenkívül vannak, addig a tűk két sort mintáznak, a harmadik sort pedig lekötik (így készül1 a harisnya szára); midőn a kötés­sel eljutunk a talphoz, akkor bekapcsoljuk a -z­kapcsolókat is, melyek a -t- bütykös tárcsa1 ré­vén már csak fél soron át (a lábfej mellső ré­szének kötésekor) engednek meg a mintázó tűk­nek hurokgyüjtést, a másik félsoron át (a talp­rész kötésekor) pedig sima kötést eredményező­nek. A -t- bütykös tárcsa működése tehát ha­tálytalanítja az -s- bütykös tárcsa hurokgyüjtő működését, ha azonban a -z- kapcsolókat kikap­csoljuk, vagyis üzemen kívül helyezzük, akkor ismét érvényesül az ?s- bütykös tárcsa műkö­dése és így ismét két, illetve a bütykös tárcsa alakja szerint több vagy kevesebb isoron át tör­ténik mintás kötés. •• Természetesen több -z- kapcsoló alkalmazása esetén lehet egy sor kötésen belül váltakozva simakötést és mintázást elérni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom