141191. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sztreptomicin kinyerésére
2 1411=91. a sztreptomicinszulfátot acetonnal kicsapjuk. A kapott sztreptomicinszulfát legfeljebb 10% hamut tartalmaz. Eljárhatunk továbbá úgy is, hogy a csersavas csapadékot célszerűen száraz állapotban acetonban szuszpendáljuk és a szuszpenzióhoz 10— 20% -osnál töményebb kénsavat, pl. 25—50%-os kénsavat adunik. A csersavas csapadék a sav hozzáadásakor elbomlik és míg a csersav az acetonban feloldódik, a sztreptomicinsó és a szervetlen só kiválnak. Az így kapott sókeverékből ä sztreptomicinszulfátot a földkáliszulfáttól könnyen elválaszthatjuk olymódon, hogy a csapadékot kevés vízben, vagy alkoholban, mint amilyen a metanol, etanol oldjuk, az oldatlanul maradt sókat szűréssel eltávolítjuk és az oldatból a sztreptomicinsót esetleg a gyengén színezett oldat ismert módszerekkel való szintelenítése után acetonnal, alkoholos oldat esetében amilacetáttal, klórbenzollal is újból kicsapjuk. Olymódon is eljárhatunk azonban, hogy a szárított csersavas csapadékot acetonban feliszapoljuk és fölös acetonos kénsavval, pl. hűtés közben készített 5—10% kénsavat tartalmazó acetonnal elbontjuk. Ilyen munkamódnál a csersav és a sztreptomicinsó is oldódik a kénsavas acetonban, míg a szervetlen sók oldatlanul maradnak. A savanyú acetonos oldatból a sztreptomicinsót igen tiszta állapotban, az oldat acetonnal való hígításával kicsaphatjuk. Az előbb leírt módokon kapott sztreptomicinsó savanyú. Ha semleges sztreptomicinsót kívánunk kapni, akkor a savanyú sztreptomicinszulfátoldatot báriumkarbonáttal, vagy pedig báriumhidroxiddal kívánt kémhatásra állíthatjuk be és a sztreptomicinszulfátot a vizes oldatból a kivált báriumszulfát elkülönítése után acetonnal kicsaphatjuk. Ilyen módon 75—80% -osnál tisztább sztreptomicinsót kaphatunk. Előnyösen eljárhatunk még a csersavas csapadék feldolgozásánál olyképpen, hogy a célszerűen száraz és elporított csersavas csapadékot alkoholban, pl. metanolban, vagy etanolban szuszpendáljuk és savval, pl. kénsavval, vagy sósavval elbontjuk. Ennél a munkamódnál a sztreptomicinsó és a esersav a metanolban feloldódnak, míg a szervetlen sók nagyrészt oldatlanul maradnak, melyektől az oldatot szűréssel, vagy centrifugálással elválaszthatjuk. A metanolös oldatból a sztreptomicinsót szerves oldószerrel, pl. acetonnal. amilacetáttal. vagy klórbenzollal kicsapjuk. Példák: 1. 10 liter (kb. 150 egység) cm3 sztreptomicint tartalmazó vízéletet ecetsávval gyengén pH 4—5-re megsavanyítunk és 100 g cse*rsav 500 cin3 vízben való oldatával elegyítjük és az oldathoz 15 ecm 10%-os báriumklorid oldatot adunk. Ezután az oldat pH-ját 10%-os NaOH-oldattal (kb. 120 cms ) 7—7.5*re beállítjuk és az oldatot 60 órán át 0—5°-on tartjük. A csersavas Csapadék leülepszik. A'z elegy tisztáját. lészivatjuk és az iszapos részt centrifugáljuk. A centrifugálással kapott csapadékot egyszer 120, egyszer 200 és egyszer 120 cm3 vízzel mossuk és centrifugáljuk. A vízzel alaposan kimosott csapadékot egyszer 150 cm3 50 % -os vizes acetonnal mossuk és centrifugáljuk. Centrifugálás után a maradékot 10 Cm8 acetonnal nedvesítjük és kb. 15 cm3 25%-os kénsavval kezeljük, majd 20 cm3 vizet adunk az elegyhez. A nem oldódott részeket szűréssel eltávolítjuk és a szüredéket 250 .cm3 acetonnal kicsapjuk. Az oldat megzavarosodik és rövid állás után barna tapadós csapadék válik ki. 1 órai állás után az acetont dekantáljuk és a csapadékot friss acetonnal eldörzsöljük, mire az megikeményedik és kristályosan szétesik. A kapott barnás csapadékot 3-szor kevés vízből acetonnal átcsapjuk és a kristályokat vákuumban megszárítjuk. A termék súlya 2.64 g. [a] D - —52° (c. 0.5% H2 0). Biológiai vizsgálatnál mg-ként 600 egység hatást mutat. 2. 10 liter cm3 -ként kb. 500 egység sztreptomicint tartalmazó vizeletet 80 ccm konc. sósavval megsavanyítunk. A vizelet pH-ja kb. 2. A savanyú oldatot 100 g aktívszénnel derítjük és szűrjük, amikor is gyengén sárgás oldatot kapunk. Ezután az oldathoz 80 g csersavat adunk és konc. ammóniával az oldat pH-ját 4.5—4.8-ra állítjuk be. Lilás csapadék válik ki, amelyet szűréssel eltávolítunk. Ezután az oldathoz 100 cm3 .vízben oldott 2 g báriumkloridot adunk és az oldatot konc. ammóniával 7.6—8.2 pH-ra meglugosítjuk, illetve mindaddig lugosítjuk ammóniával, amíg csapadékot kapunk. Ezután az elegy 12 órán át szobahőfokon áll, majd az oldat tisztáját a csapadékról leszívjuk és az iszapos részt nuccsoljuk. Az alaposan leszívott csapadékot 1 liter szénsavas vízzel mossuk. A jól leszívott és kevéssé nedves csapadékra 200 cm3 acetont öntünk, majd az acetonban a csapadékot feliszapoljuk és kis részletekben 10 cm* 25 % -os kénsavat adunk az elegyhez. Tapadós csapadék válik ki. 12 órai állás után az acetont dekantáljuk és a csapadékot friss acetonnal eldörzsöljük, 4.78 g. terméket kapunk [al o = = —48° . (C = 0.5% vízben). A fenti példában a csersavas csapadékot úgy is feldolgozhatjuk, hogy metanolban feliszapoljuk és vizes kénsavval elbontjuk, majd a metanolös oldatot megszűrjük vagy centrifugáljuk és a metanolös oldatból a sztreptomicinszulfátot acetonnal vagy amilacetáttal kicsapjuk. 3. 3,5 liter sztreptomicin tartalmú vizeletet (cm3 -ként kb. 350 egység) koncentrált sósavval (kb. 50—60 cm3 ) megsavanyítunk és 25 g aktív szénnel derítünk; a vizelet pH-ja 1,2—1,4. Keverés Után a csontszenet leszűrjük és az oldathoz 35 g csersavat adunk és pH-ját 40 % -os nátfonlúggal 4.5—4.6-ra beállítjuk, majd állás után a képződött lilás csapadékot nuccsoljuk. A szüredéket ezután 40%-os nátronlúggal pH 8,2—8,4-fe meglugqgítjuk és 12 órán át 0L-5°-on tartjuk. Ezután az oldat tisztáját leszívjuk ós az iszapos részt íiUccsoljük. A lenuccSolt csapadék-ót 1 liter szénsavas vízzel 4 »részben mossuk és a csapadékot-vákuumban megszárítjuk:
