141183. lajstromszámú szabadalom • Mágneses távbeszélő hallgató, két rezonátorkamrával
2 141183. gésszámához viszonyított, megfelelőnek talált' határértékei a membrán önrezgésszárna alsó, illetve felső oktávjának 70—130 százalékában adhatók meg. , , A mellékelt rajz kapcsán a találmány egy kiviteli példáját részletesen ismertetjük. Az összehasonlítás lehetővé tétele érdekében az 1. ábra a jelenleg elterjedt hallgató akusztikai-mechanikai rezgő rendszerének elektromos ekvivalensét, a 2. ábra pedig ily hallgatónak tipikus érzékenységi görbéjét mutatja. A 3. ábra a találmány egy kiviteli példájának oldalnézete, részben metszete, a 4. ábra a találmány szerinti -hallgató akusztikai-mechanikai rezgő rendszerének elektromos ekvivalense, végül az 5. ábra a találmány szerinti hallgatóval elérhető érzékenységi görbe. Az 1. ábra szerinti egyszerűsített elektromos ekvivalens képben m0 a membránnak saját középpontjára redukált rezgő tömege, r0 a membrán mozgásának csillapítása, s0 a membrán' rugalmassága, Si a hallgatódoboz légterének rugalmas visszahatása, s2 pedig a fül légterének rugalmas visszahatása. Mint említettük, e három utóbbi érték eredője s0 -tóí alig tér el. Az ily hallgató jellegzetes érzékenységi, görbéje a 2. ábrán látható. Ez a görbe az érzékenységet a frekvencia (Hz) függvényében M>/ V-ban adja meg. A görbe általános lefolyása megfelel a 2. ábra szerinti vázlatnak. A hallgató • az 1000 Hz környezetét valóban jelentősen kiemeli, vagyis torzít, mint azt elöljáróban mon•dóttuk. A találmánynak a 3. ábrában feltüntetett kiviteli alakja szerint a hallgató (1) dobozára (2) membrán illik, melyre a (3) állandó mágnes (4) sarui hatnak. Az (5) tekercsek a mágneses rendszer hangfrekvenciás gerjesztését adják. Az (1) dobozba a (2) membrán mögé (6) válaszfal van beépítve, melyen egy vagy több (7) furat van. A (2) membrán és a (6) válaszfal között (8) légkamra jön létre; amely a (7) furatokkal oly üregrezonátort alkot, melynek önrezgése, a membránétól hozzávetőleg egy oktávval eltér. Ezen felül a hallgatónak a (2) membrán előtt előnyösen leperemezett (10) zárósapkája van, melynek egy vagy több (11) furata révén az alatt lévő (12) légkamra a külső térrel; azaz a fül légterével közlekedik. A (12) légkamra a (11) furattal együtt égy újabb üregrezonátort alkot, melynek rezgésszáma nemcsak a (2) membránétól, de az előbbi rezonátorétól is különbözik, még pedig előnyösen úgy, hogy a membrán önrezgésszárna a két üregrezonátor önrezgésszámának mértani (logaritmikus) középértéke. A hallgatódoboznak magának (13) légtere-van. A (7) nyílás elé, illetőleg a (11) nyílás elé (14) ill. (15) vászondarabot rögzítünk, pl. ragasztunk akusztikai csillapításul, de alkalmazhatunk a szükséghez képest más anyagokat is, ni. kifeszített fonalat, a furatba helyezett ^vaDotcsomót stb.-t. E hallgató akusztikai rendszerének közelítő villamos ekvivalense a 4. ábrán látható. Ebben az ábrában a jelek jelentése a következő: m0 a membránnak saját középpontjára redukált tömege, r0 a membrán mozgásának csillapítása, So a membrán; rugalmassága, Sí a (8) légkamra rugalmas visszahatása, mi a (7) nyílásban-lévő levegő tömege, r3 a (14) csillapítás, s 2 a (12) légkamra rugalmas visszahatása, m2 a (11) nyílásban lévő levegő tömege, r2 a (15) csillapítás, s3 a (13) légkamra rugalmas visszahatása, végül s4 a fül légterének rugalmas visszahatása. ' A hallgatónak ily módon való felépítésénél a 4. ábrában bemutatott egyenértékű kapcsolásvázlat szerint három jellemző rezonáns frekvenciája van. A kísérletek ezt a feltevést a legteljesebb mértékben igazolták. Az 5. ábra mutatja a 3. ábra szerint készült hallgató érzékenységi görbéjét a 2. ábrához hasonló ábrázolásban. A görbének valóban három különálló kiemelkedő csúcsa van, melyek között azonban völgyek mutatkoznak. E völgyek mélysége, valamint a rezonanciacsúcsok kiemelkedési mértéke az említett akusztikai csillapítások alkalmazásával állítható be. Meg kell említeni, hogy a gyakorlatban a találmány szerinti hallgató méretezésénél és számításánál nem követünk el felróható hibát, ha a hallgatódoboz belső terének és a fül légterének rugalmas visszahatását figyelmen kívül hagyjuk. A szerkesztési elveiben bemutatott és a; gyakorlati kivitel egy példája alapján ismertetett hallgató valóban megoldja a kitűzött feladatot, mert amellett, hogy más elemektől független, önmagában vizsgálható, bármely típusú készülékhez alkalmas zárt egység, a hallgatón át folyó beszédátvitelt a gyakorlati követelményeket kielégítően egyenletessé teszi. Az ily hallgatóval visszaadott beszéd nemcsak jól érthető, de azt is lehetővé teszi, hogy a hallott hang alapján a beszélő személy kilétét is kétségtelenül felismerjük, feltéve, hogy a beszélő természetes hangja előttünk ismert. « Szabadalmi igénypontok: 1. Mágnes távbeszélő hallgató, melyre jellemző, hogy akusztikai rendszere a membránon kívül két további oly rezonáns elemet tartalmaz, melyeknek önrezgésszárna egymástól és a membránétól is külön-külön eltér, hogy továbbá a hallgató a befogadására rendelt térbe, pl. kézibeszélőbe behelyezhető, de mechanikai, elektromos és akusztikai szempontból önmagában zárt, önálló egységet alkot. 2. Az 1. igénypontban meghatározott hallgató kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy akusztikai rendszere a membrán önrezgésszárna alatt rezonáló elemeket és a membrán önrezgésszárna felett rezonáló elemeket tartalmaz. 3. Az 1. vagy 2. igénypontban meghatározott hallgató kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy akusztikai rendszere oly rezonáns elemeket
