141182. lajstromszámú szabadalom • Kőfürészlap
ORSZÁQOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141182. SZÁM. ' 80 d. OSZTÁLY. — Sch-6641. ALAPSZÁM. Körfűrészlap. Schneider Werner gyáros, Rüegsau-Hasle (Svájc). A bejelentés napija: 1947. deoemiber 11. Svájci elsőbbsége: 1946 november 4. (A 620/1940. M. E. sz. és további rendeletek alapján.) A kőbányákból kikerülő nyers kődarabokat, pl. márvány-, mészkő-, gránitdarabokat, s, i. t. kőfűrészekkel csiszolóanyagoknak, mint homoknak, acélhomoknak, karborundumhomoknak, stb. és víznek alkalmazásával építőkövekké, munkakövekké, emlékművekké és hasonlókká dolgozzák fel. A kőfűrészlapoknak sima, foga' zatlan szélük van. A kődarabok fűrészelésekor a csiszolóanyagot, vízzel keverve, a fűrészlapra öntik. A csiszolóanyag, a nehézségi erő következtében, a fűrészlap és a kő között a lemez éle alá süllyed. Eközben a csiszolóanyag egy része a kő és a fűrészlap között oldalt visszamarad. Ez a csiszolóanyag, amelyet a fűrészlap oldalt visszatart, aránytalanul nagy metszési szélességet okoz és ennek következtében sok kőnyagot kell eltávolítani. így például 6 mm vastagságú fűrészlap 2.4 m hosszú és 1 m magas márványdarab átvágásakor, 1.5 mm szemcseátmérőjű acélhomokkal, a kőben 16 mm szélességű vágási sávot vagy csatornát létesít, azaz a fűrészlapnak a kő elfűrészelésére 27,800 cm3 kőanyagot kell elterelnie. Ezzel szemben a találmány szerinti kőfűrészlappal (melynek vastagsága 6 mm), ugyanazon kődarab átvásgásakor a kőben csupán 8 mm szélességű vágási sáv keletkezik és csak 13.900 cm3 kőanyagot kell eldolgozni. Ugyanazon kő átvágására a szükséges időtartam csak feleannyi, a fűrészlap kevésbé gyorsan kopik el és kevesebb csiszolóanyagra van szükség. Ilykép a munkabér és a motoros-erő felére van csupán szükség. Ugyanazzal az időszükséglettel kétszerakkora mennyiségű kő fűrészelhető áf, mint eddig, ilykép a tőkebefektetés is jobban használható ki. A csatolt rajzokon a találmány több példaképeim foganatosítási alakja van feltüntetve. Az 1. ábra a kőfűrészlap oldalnézetét, a 2. ábra felülnézetét ábrázolja. A 3. ábra ugyanazon kőfűrészlap felülnézete, nagyobb léptékben, a 4. ábra a kőfűrészlap egy másik foganatosítási alakjának félülnézete. Az 5. ábra a kőfűrészlap egy részletének oldalnézete, egymáshoz képest eltolt helyzetű toldatokkal, a 6. ábra a kőfűrészlap harántmetszetét tünteti fel, az 5. ábra VI—VI vonala mentén. A 7. ábra szimmetriásan megerősített toldatokkal ellátott fűrészlap részlete, oldalnézetben, a 8. ábra a kőfűrészlap harántmetszete, a 7. ábra VIII—Vili vonala mentén. A 9. ábra sima kivitelű fűrészlappal átfűrészelt kő harántmetszetét ábrázolja; a 10. ábra az 1. ábra szerinti körfűrészlappal átvágott kő részletéinek harántmetszete, a 11. ábra az 5. ábra szerinti kőfűrészlappal átvágott kő részletének harántmets'zete, míg végül a 12. ábra a 7. ábra szerinti kőfűrészlappal átfűrészelt kő egy részének harántmetszetét ábrázolja. Az 1 kőfűrészlap anyaga acél, lehet azonban vas vagy valamely ötvözet, vagy olyan műgyanta, melybe a szilárdság fokozására, kemény homokot, pl. krőmniikkelt vagy karborundumot kevertek. A kőfűrészlapnaik a függőlegesen futó 2 bemélyedései a, fűrészlap egész szélességén1 végighaladnak és elrendezésük mindkét oldalas, egymástól bizonyos távolságban. A bemélyedések derékszögű átmérőjű csatorna-alakúak és egymáshoz képest, mint az a 3. ábrán látható, váltakozóan, vagy pedig, a 4. ábrán látható módon, egymással szemben lehetnek elrendezve. A 3 kő átfűrészelésekor (10. ábra) a ikőfűrészlapra csiszolóhomokot és vizet öntenek. A 4 acélhomokszemeket a víz a bemélyedésekbe és az 1 kofürészlapon elrendezett 2 csatornáikon' közvetlenül lefelé és a lap éle alá mossa;. A kő és a fűrészlap oldalfalai között acélhomokszemek vissza nem maradhatnak, amiért is a kőből a vágási sáv vagy csatorna oldalain anvag nem dolgozódik el és csupán
