141176. lajstromszámú szabadalom • Zsírok, olajok és zsíradéktartalmú anyagok oxidációs romlását (avasodását) késleltető és A-vitamintartalmuk csökkenését gátló szer és eljárás előállítására
Megjelent 1952. évi május hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS . 141176. SZÁM. 53 h. OSZTÁLY. — S-20969. ALAPSZÁM. Zsíróik, olajok és zsiradéiktartalmú anyagok oxidációs romlását (avasodását) késleltető és A-vitamintartalmuk csökkenését gátló szer és eljárás előállítására. Szigethy Imre gyógyszerész, Budapest. A bejelentés napja: 1949. február 24. A zsírok és növényi étolajok, valamint zsírtartalmú élelmiszerek, tárolás közben, bizonyos idő múlva, oxidációs romlásnak indulnak, azaz megavasodnak, miközben A-vitamin tartalmuk is csökken. Már javasolták ennek az oxidációs jellegű elváltozásnak meglassítását, antioxidánsoknak is nevezett redukáló anyagoknak a zsiradékhoz keverésével. A zsírok oxidálásának két fázisa van. Az első, az ú. n. indukciós fázis, mely alatt az oxidálódás jelei ízleléssel nem érzékelhetők, de még a legérzékenyebb vegyi reakcióval (peroxid-szám) sem állapíthatók meg. Az indukciós fázishoz csatlakozó, második fázisban mind a zsiradék íze, mind oxidációs foka tekintetében hirtelen, ugrásszerű változás lép fel. E jelenség magyarázata a következő: A zsírok főalkatr észéi, a zsírsavgliceridek rendkívül könnyen és gyorsan oxidálódnak. A zsiradékok azonban igen kismennyiségű kísérőanyagokat tartalmaznak, amelyek a zsíroknál könnyebben oxidálódnak és a zsiradékot érő oxidációs behatásokat, a maguk feláldozása árán is, bizonyos ideig, távoltartják a zsíroktól. Amikor a korlátolt mennyiségű kísérőanyag elfogyott, a gliceridek gyorsan, gátlásmentesen oxidálódnak. A zsiradékhoz kevert antioxidáns meghoszszabbítja az indukciós időszakot, mert fokozza a zsiradékban eredetileg jelenlévő oxidáns mennyiségét. Antioxidánsként számos vegyületet javasoltak, többek között a hidrokinont és a galluszsav észtereit, főleg az etilgallát néven ismert, etilészterét is. Az etilgallát előnye a hidrokinonnal szemben, hogy egészségügyi szempontból nem esik kifogás alá és hogy a zsiradéknak mellékízt nem kölcsönöz. A szakirodalom szerint (Journal of the Society of Chemical Industry 63, 1944, 107) 0.02% etilgallát vajzsírban az indukciós fázist az eredetinek nyolcszorosára nyújtja. A tejpor faggyúsodását is csökkenti. 0.01 % -nyi mennyiségben adva a tejhez, az abból készült tejpor eltarthatóságát háromszorosára növeli. A találmány az etilgallát hatásosságának fokozásait célozza és ezt specifikus szinergesztikumot hozzákeverésével éri el. Szinergesztikumok tudvalevőleg oly adalékanyagok, melyek önmagukban hatástalanok, de az' antioxidánsok hatását fokozzák. Etiilgalláttal kapcsolatban eddigelé bórsavat javasoltaik szinergesztikumként dobozolt vaj tartósítására. A bórsavadalék azonban csak lényegtelenül fokozta az etilgallát tartósító hatását. Emellett a bórsav csak ott hatásos, ahol vajsavas baktériumok okozta erjedési folyamatok lépnek fel. ' Azt találtuk, hogy az etilgaHátnak a zsiradéktartalmú anyagok avasodását és A-vitamin vesztését gátló hatása tetemesen, 4—8-szorosára fokozható1 , ha az etilgalláthoz bórkősavat és/vagy citromsavat keverünk. A készítmény, melyet célszerűen alkoholos oldat alakjában használunk, mindenfajta zsiradék avasodásának késleltetésére alkalmas. Fokozott hatása folytán az antioxidánst igen csekély mennyiségben kell a zsiradékhoz hozzáadni, így pl. 1000 g vajzsíron, disznózsíron vagy olajon, melyhez a találmány szerinti szer 1.5 g-ját adagoltuk, 4 hónán mulvá sem voltak az avasodás jelei észlelhetők. A találmány szerinti készítmény példaképpeni összetétele: 70^-80% etilgallát^és30—20% borkő és/vagy citromsav. Az adadékot az etilgalláttal jól összekeverjük és kb. 3.5-szörös mennyiségű alkoholban feloldjuk. A találmány szerinti szernek egy változatánál a szert olajban oldjuk fel, mely antioxidánst tartalmaz. Ilyen olaj, pl. a nyers szójaolaj, a paradicsom-mag olaj és a szezámolaj. Ezek az; oldószerek még tovább fokozzák a szer antioxidáns hatását.
