141172. lajstromszámú szabadalom • Villamos izzólámpa, melynek burája forgásellipszoidalakú részből és gömbalakú részből áll

ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141172. SZÁM. 21 f, 31—44. OSZTÁLY. — P-l 1720. ALAPSZÁM. Villamos izzólámpa, melynek burája forgásellip szoidalakú részből és gömbalakú részből áll. N. V. Philips' Gloeílampenfabrieken cég, Eindhoven (Németalföld). A bejelentés napja: 1949. március 2. Németalföldi elsőbbsége: 1948. mántius 5. úgy hogy a 8 rész tükröző részeire csapódó fényáram a búra hátsó* 7 oldalára verődik vissza. Mint vonalkázással megadtuk, a burának majdnem az egész felülete tükröző; csak eg^ aránylag kicsiny 9 ablak maradt a mellső oldalon tükrözetlenül. Az ilyen lámpáknál a tükörnek a forgásellipszoidon lévő' része a legfontosabb és éppen ennek a résznek nagy darabját az 5 lapítás és a 6 talpcső veszik el. A 2. ábrán feltüntetett lámpa 1 burából áll, mely két sajtolt, 7 és 8 üvegrész összeforrasztásával keletkezett; a tükrözővé tett belsőoldal alakja az 1. ábra szerinti lámpa megfelelő részeivel egyezik meg. A 4 sarkdrőtok ennél a lámpánál a gömbalakú mellső oldalba -vannak forrasztva; a hátsó oldal tükröző felületének csak igen kicsiny részét szakítja meg a. 10 evakuáló csövecske. E csövecske belső átmérőjének csak 2—3 mm-nek kell lennie; ezenkívül a csövecske a forgásellipszoid optikai tengelyében fekszik a 3 izzódrót mögött oly helyen, mely optikai tekintetben majdnem hatástalan. Bár a találmány kiviteli példájaként feltüntetett lámpának sajtolt •üvegbúrája van, nyilvánvaló, hogy ez a találmány szempontjából nem lényeges. A találmánynak fúvással készített burával ellátott lámpánál való alkalmazásakor elvbén ugyanazt a fénynyereséget érhetjük el. Szabadalmi igénypontok: 1. Vililamos izzólámpa, melynek burája forgásellipszoidalakú részből és gömbalakú részből áll; mely részek tükrözők és melynél az izzódrót az elliptikus rész egyik gyújtópontjában van, azzal jellemezve, hogy az izzódrót árambevezetődrótjai a búra gömbalakú részén haladnak át. . • 2. Az 1. igénypont szerinti villamos izzólámpa foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a bevezetődrótok a burának a tükörben lévő ablak mindkét oldalán elhelyezkedő, átlósan szemközti helyein haladnak át. A találmány villamos izzólámpa, melynek burája forgásellipszoidalakú részből és gömbalakú részből áll, mely részek tükrözőitek és melynek izzódrótja az ellipszoidalakú rész egyik gyújtópontjában helyezkedik el. Ilyen lámpák igen alkalmasak vetítési célokra, fényszórók számára és általában optikai rendszerekkel való kombinációkban. E lámpáiknál rendszerint a gömbalakú búrarészen alkalmazott tükör közepén ablak van, melyen át a fény kilép. A lámpa aljazata ezzel szemközt az ellipszoidalakú részen volt elrendezve. E lámpáknál arra törekedtek, hogy a rendelkezésre álló fényáramot, amennyire, csak lehetséges, a tükröző felületekkel elfogják és oly képpontba irányítsák, mely a forgásellipszöidalakú rész második gyújtópontjában van. Ez a képpont rendszerint a búra gömbalakú részén lévő tükör ablaka közelében fekszik. Azt találtuk, hogy a hasznosan kisugárzott fény tekintetében tetemes nyereséget érhetünk el és a szórt fényt lényegesen csökkenthetjük. A találmány szerint az izzódrót árambevezetődrótjai a búra gömbalakú részén haladnak át, előnyösen a tükörben lévő ablak mindkét oldalán elhelyezkedő, átlósan szemközti helyeken. • A találmányt még részletesebben a rajzon feltüntetett kiviteli példája kapcsain magyarázzuk meg. . • - -Az 1. ábra ismert lámpa keresztmetszete, melynek burája égy elliptikus és egy gömbalakú részt tartalmaz. A 2. ábra a találmány szerinti lámpa keresztmetszete. Az 1. ábrán feltüntetett lámpa fújt 1 üvegbúrából áll, melyhez szokásos módon 2 aljzat van erősítve. A 3 izzódrótot két 4' sarkdrót tartja, melyek a 6 talpcső 5 lapításába vannak forrasztva. A 3 izzódrót az 1 búra forgásellipszoidalakú 7 részének egyik Fi gyújtópontjában van. A 7 részre eső fényáram ennek következtében a második F2

gyújtópontban koncentrálódik. Az Fi gyújtópont egyúttal a búragömbalakú 8 részének görbületi középpontja,