141145. lajstromszámú szabadalom • Zsinórverő gép körkeresztmetszetű zsinórokhoz

141145. 5 tapintóemelő megemeli és a gyűrűbe beakasz­tott két 61, 61' kar elmozdulása különböző, mert a két elmozdulás összege mindénkor az x távolsággal egyenlő. * A körben vándorló 28 karimás csévéröl le­tekercselődő tetszőleges -a- belső fonál (5. ábra) feszültségének csökkenésekor vagy a fonál el­szakadásakor normális üzemnél az -a- belső fonállal a IV. helyzetben tartott, 71 ütközővel felszerelt 72 drótkengyel saját súlya következ­tében a 70 csap körül annyira fordul el lefelé, míg a 71 ütköző a 80 emelő lerézselt 81 karjába ütközik és ezt a 79 csap körül elforgatja. A 771 kimetszésben vezetett 78 kar a 82 rugó nyomá­sát legyőzve, a 75 csapot és a 76 kart a IV. helyzetből az V. helyzetbe tolja el. A 76 karhoz csatlakoztatott 91 vonórúd a 89 szögemelőt ki­lendíti és ez a 86 vonórudat és a 85 emelőt megemeli. A 85 emelő rövidebb 88 karja az 50 tapintó­emelő 52 karját az I. nyugalmi helyzetéből köz­vetlenül az 58 fcikapcsológyűrű alatti II. hely­zetbe hozza anélkül, hogy azt fölemelné. Avé­gett, hogy az 50 tapintóemelő 51 és 52 karjai mindaddig a II. helyzetben legyenek, míg a kör­ben forgó 57 ütközők egyike odaérkezik^, a 85 emelő V, helyzetbe emelt 87 karját a szögben meghajlított 93 emelő 95 kimetszése mindaddig. tartja, míg a körben forgó 57 ütközők egyike az 51 kart a III. helyzetbe lendíti. Ennek követ­keztében egyidejűleg az 52 kar a II. helyzetből a III. helyzetbe lendül, az 58 kikapcsológyű.rű fölemelődik és végül a hajtómotor megáll. A II. helyzetből .a III. helyzetbe mozgó 52 íapintóemelő egyidejűleg a 93 zárókilincs lehaj­lított 96 karját megemeli, aminek következté­ben a 95 kimetszés a 87 kart. elengedi és a 87 kar saját súlya folytán leesik. Az összenyomott 82 rugó ereje a 75 csapot, 76 kart, a 80, 89 emelőket és a 86, 91 vonórudakat eredeti hely­zetükbe állítja-vissza, . . Az elszakadt külső fonálnak az összekötése céljából a kiszolgálási helyhez való forgatás előtt — mint már említettük — fékberendezést oldunk a következőképpen: A kiszolgálási helyen a 97 lábemelő lenyomá­sával (6. ábra) a 111 vonórudat süllyesztjük és az azon elrendezett 112 rugót összenyomjuk. A 114 vezetődárab az egykarú 105 emelőt és a vele összekötött lapos 104 csapot elforgatja. A 104 csap a négyszögletes 109 és 110 nyílásokon belül (7. és 8. ábrák) felső lapos felületével az alsó 98 fogófélre és alsó lapos felületével a felső 99 fogóiéira támaszkodik, aminek követ­keztében mindkét 98, 99 fogófél a 100 csap körül elfordul. Ezzel elérjük egyrészt a 108 rugó összenyomását, másrészt a két 106 fék-, fopának az 5 főtestről való eltávolítását. Az így felszabadult, tengelyirányban ágyazott 5 főtes­tet —: mely a 25, 26 vezetőgyűrűkkel és a 45 cséveiemezzel állandóan össze van kötve — a 33 védőgyűrű segítségével kézzel elforgathatjuk és így tetszésszerinti megsérült b külső fonalat a kiszolgálási helyhez hozhatjuk és kijavíthat­juk. Egyidejűleg az 5 főtest forgómozgásának ér­telmében az összes 35 fonálvezető-emelők, vala­mint a 17 vezetőkerék is együtt forog, emellett a közbekapcsolt két 15 fogaskerék a 9 kerék­.testet fordított irányban forgatja el. A 9 kerék­test 11 fogaskoszorúja és az 5 főtesttel együtt­mozgó 20, 21 fogaskerekek a 23 fogasíveket és ezzel a 28 karimás csévéket is az 5 főtesttel azonos irányban forgatják. Ebben az esetben a 69 motor forgórésze is együtt forog, mivel a motor 119 szíjtárcsája és a 20 fogaskerekek között nincsen tengelykapcsoló. Hasonló módon hozható tetszésszerintii meg- • sérült -a- belső fonál is a kiszolgálási helyhez. Egyszerűbb azonban a megsérült belső fonalat a 116 előtéttengely és nem szemléltetett kézi­kerék forgatásával a kiszolgálási helyhez hozni. Ezáltal a fékezőberendezés oldását és a védő-, gyűrű elforgatását megtakaríthatjuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Zsinórverőgép körkeresztmetszetű zsinó­rokhoz, mely gépnek két csévecsoportja van, melyek közül az egyik csévecsopoTt fonalai vándorolnak, míg a másik csévecsoport fonalai ' helyben maradnak és amely gépnek a két cséve­csoport egyikéhez közvetlenül rendelt kikap­csológyűrűje van, jellemezve az egyik vagy másik csévecsoport valamelyik fonalának kima­radásakor a gép hajtómotorát a másik cséve­csoport fonalaira gyakorolt befolyás nélkül megállító kikapcsológyűrűvel. 2. Az 1. igénypont szerinti zsinórverőgép ki­viteli alakja, melyre jellemző, hogy a hajtó­motor (69) a két csévecsoporttal (A, B) ten­gelykapcsoló nélkül van összekötve. 3. Az 1. igénypont szerinti zsinórverőgép ki­viteli alakja, jellemezve készenléti helyzetében vízszintesen és az egymás fölött elrendezett csévecsoportok (A, B) között nem forgathatóan az alváz keretére (59) a gép tengelyével köz­pontosán szabadon felfekvő kikapcsológyűrűvel (58). 4. A 3. igénypont szerinti zsinórverőgép ki­viteli alakja, jellemezve az álló vagy külső csévecsoport (B) tetszésszerinti fonalának (b) kimaradásakor a kikapcsológyűrűt (58) kerü­letének ezen a helyén közvetlenül megemelő • mindenkor a körmozgást nem végző fonálhoz rendelt fapintóemelővel (50). 5. A 3. igénypont szerinti zsinórverőgép ki­viteli alakja, jellemezve a vándorló vagy belső csévecsoport (A) tetszésszerinti fonalának (a) kimaradásakor a kikapcsológyűrűt kerületének tetszésszerinti helyén közvetve megemelő, a körmozgást nem végző fonálhoz (b) rendelt tapintóemelővel és a két csévecsoport között elrendezett átvivőberendezéssel. 6. A 4. vagy 5. igénypont szerinti zsinórverő-' gép kiviteli alakja, jellemezve a kikapcsoló­gyűrűbe átmérőben egymással szembenfekvő két helyen beakasztott himba (65) és vonórúd (66) révén a hajtómotor villamoskapcsolójával (68) összekötött emelőrudazattal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom