141137. lajstromszámú szabadalom • Nyomóhenger fonógépek nyujtóművéhez

2 141137. zott -7- köpeny a 2. ábra szerinti nyilak irá­nyában a -6- hüvelyre sugárirányú nyomást fejt ki. Ennek megfelelően a -6- hüvely hosz­szanti -5- hasi tékái között kialakult rugózó gerincek benyomódnak és -4- gördülőcsapágy külső futógyűrűjót szorosan közrefogják. A -6-hüvely belső átmérője csak kevéssel nagyobb a -4- gördülőcsapágy külső átmérőjénél, ami a -8- gerinceiknek az 1. ábrán nyujtottan rajzolt alakját indokolja. Az -5- hosszanti hasítékok egyik végén a befelé fordított kiugrások a -9-tengelyirányú' ütközőket alakítják . ki, a -4-gördülőcsapágy külső futógyűrűje számára. Az elporosodás elleni,, védelem céljából a -6-hüvel'y belső tere a -2- tengely felé fordított oldalon az álló -2- tengelyre szorított -10- tár­csával le van zárva. Ha a -4- gördülőcsapágy egysoros golyóscsapágy, a golyóscsapágy játéka következtében az -1- nyomóhenger meg­jelelő ' mozgási lehetőséggel - rendelkezik, ami fonótechnikal szempontból igen előnyös. • A. második kiviteli példa szerint (3.—6. ábra) a -6- hüvelyen annak- kerületén elosztott ten­gelyirányú hasítékok vannak elrendezve, me­lyeik mindegyikébe egy-egy -12- nyomótest' iatol be, melynek -13- orra van. A -7- köpeny sugárirányú nyomóhatása folytán a -12- nyo­mótestek a -4- gördülőcsapágy egyik végénél benyomódnak és a 3. ábra szerinti tengely­irányú ütközőket alakítják ki, míg a csapágy­nak a hüvelybe való bevezetésekor kitérnek. Ugyanezt a célt szolgálják a -4- gördülőcsap­ágy másik végénél a -6- köpenyen elrendezett és befelé nyúló -14- bemetszések. A nyomóhenger bizonyos hajlékonyságát játékkal biró -4- gördülőcsapággyal vagy ak­ként érjük el, hogy •gyakorlatilag játékmentes • -4- gördülőcsapágyat alkalmazunk, de a játé­kot a -6- köpeny és a -4- gördülőcsapágy között növeljük. Egy harmadak kiviteli példa szerint (7. ábra), a -6- hüvely kimetszéseibe a -15- lamellák van­nak behelyezve, ezek vége befelé hajlik és a végek között félköralaikú dudor van. Ekként a mindegyik -15- lamellán kialakult két kiugrás szolgál a pontozott vonallal berajzolt -4- gör­dülőcsapágy bal, illetve: jobboldali tengeyirányú ütközőjéül. A jobboldali ütközőt a nyomóhen­ger szerelésekor átmenetileg sugárirányban ki­felé nyomjuk. A 8. ábra szerinti kiviteli példán a -6- köpe­nyen ailfcamazott megfelelő kimetszésekíkel a tengelyirányban futó -16- nyelveket alakítjuk ki, amelyek szabad végei befelé vannak haj­lítva. A nyomóhengernek a -2- tengelyre való ráhúzásakor a -16- nyelvek a -17- gördülő­csapágy egyik felének hasas kialakítása foly­tán átmenetileg a -7- könnybe szorulnak. A nyomóhenger feltolt állapotában a -16- nyelvek szabad végén lévő karmok a -17- gördülőcsap­ágy -18- körhornyába akadnak be, amoly ilyen­formán tengelyirányú helyzietében rögzítve van. A nyomóhenger valamennyi leírt kiviteli alakjánál a -6- hüvelyre húzott -7- köpeny feszítő erejét, illetve rugalmasságát használjuk ki. A -7- köpeny anyaga. gyanánt különösen posztó és bőr, parafa, gumi és hasonló tulaj­donságokat mutató, szintetikusan előállított anyagok használhatók. Lehetséges azonban az is, hogy a nyomó­hengert pusztán a -19- köpeny rugalmassága­val rögzítsük a gördülőcsapágyon. E célból a 9. ábrában feltüntetett kiviteli példa szerint a -19- hüvelyt hosszirányban futó , -20-. gerincekkel . látjuk el, amelyek a -19-köpeny kimetszései következtében alakulnak ki és -két" végükön a hüvely anyagába mennek át. Ezek a -20- gerincek hosszmetszetben kissé befelé hasasodnak ki. Az elrendezés olyan, hogy a -20- gerincek a -4- gördülőcsapágy bevezetésekor a hüvelyanyag rugalmassági ha­tárán belül torlasztódnak, úgyhogy a nyomó­henger teljes feltolása után ismét eredeti alak­jukat veszik fel és a -4- gördülőcsapágy egyik oldalán ütközőket adnak. A -4- gördülőcsap­ágy a másik oldalon a -19- köpeny befelé irányuló -14- kimetszésébe ütközik . Az is lehetséges, hogy — miként azt a 10. ábra szerinti kiviteli példa mutatja •— a -19-köpenyt saját anyagának rugalmassága, segít­ségével szorítsuk rá a -21- gördülőcsapágy külső gyűrűjére. E célból a -19- köpenyre a -21- göirdülőcsapággyal érintkező részen több kerületi -22- dudort sajtolunk be, amelyek együttesen a -19- . hüvely tengelyirányú met­szetében hullámvonalat adnak. A kialakítás azonban olyan is lehet, hogy a -22- dudoirok nem sorakoznak közvetlenül egymás mellé, hanem egymástól különálló besajtolással van­. ftak kialakítva. A -19- könenynek a -22- dudo­rokon mért belső átmérője valamivel kisebb, mint a -21- gördülőcsapágy külső átmérője, úgyhogy a -22- dudorok a-23-köpenyt hordozó -19- hüvely felhúzott állapotában a -21- csap­ágyra a megfelelő szorító hatást gyakorolják. A -21- gördülőcsapágy és a -19- hüvely között ütközőként a gördülőcsapágy külső futógyűrű­jén elrendezett -24- perem szolgál. A 9. és 10. ábra szerinti kiviteli alakok ese­tén nem szükséges rugalmas anyagból álló köpeny alkalmazása. A találmány szerinti nyomóhengerek rend­kívül egyszerű tisztíthatóságukkal tűnnek ki. Biztosan ülnek a gördülőcsapágyon, úgyhogy a nyomóhenger elvándorlása üzem közben nem következik be. Megmarad a -2- tengely és a nyomóhenger közötti, fonótechnikai szempontból kívánatos játék. Különös előny, hogy a "helytálló és forgó részek iközött min­dfennemű csúszó súrlódás ki van küszöbölve. A gördülőcsapágy kifelé való teljes lezárása biztosítja a legnagyobb fokú üzembiztonságot. Mivel a tömítési elemékkel esapágyzsír nem jön érintkezésbe, szálló részek ott nem rakód­nak le. a tömítési helyek tehát állandóan tisz­ták maradnak. A tömítési helyeken át esetleg behatolt por a tömítés és a gördülőcsapágy közötti térben rakódik le, anélkül, hogy a csapágyra káros volna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom