141135. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ide-oda járó testtel és ezzel hajtórúd útján összekötött hajtóművel
,r; v i4ii35. A találmányt - még részletesebben a. rajzon vázlatosan feltüntetett kiviteli példái kapcsán magyarázzuk meg. Az 1. ábrán a •találmány szerinti berendezésen alkalmazott dugattyú és a hozzávaló hajtórúd kiviteli példájának vázlatos metszetét tüntettük fel. A 10 dugattyú alsó oldalán a dugattyútestb'ez. erősített 14 lemezzel elzárt 11 vájat van, mely a 12 hajtórúd gombalakú, felső végét gumiból való 13 töltet közvetítésével fogadja be. Ez a töltet lehetővé teszi azt, hogy a 12 hajtórúd a 10 dugattyúhoz képest elforduljon anélkül, hogy ehhez csuklóra szükség lenne. A találmány szerinti berendezés e kiviteli példájában a dugattyú a hajtórúdhoz önrugózóan van erősítve, míg a 2. és a 3, ábra szerinti kiviteli példák esetében a hajtórúdnak magának, a dugattyúhoz való erősítésének helye közelében, egy vagy több olyan eleme van, amelyek könnyebben hajlanak át, mint a hajtórúd egyéb része. A 2. ábra szerinti kiviteli példa esetében a 20 hajtórúdnak erősen vékonyított 21 része van,, mely a hajtórúd 20 alsórészét annak 22 felsörészével összeköti. Ez a felsőrész a 24 dugattyú peirsélyalakú kiugrásába van beerősítve, pl. forrasztással. A 21 elem a hajtórúd olyan rugózását teszi lehetővé, hogy a hajtórúd alsó része a hozzátartozó hajtómű mozgását követni képes. Ha ezt a hajtóművet forgó forgattyú alkotja, a hajtórúd tehát egyetlen síkban, pl. a rajz síkjában, végez kilengéseket, a 21 elemet csupán a rajz síkjában vékonyítjuk, úgyhogy a rajz síkjában merőleges síkban a hajtórúd átmérőjével azonos méretű lesz. Ha azonban a 20 hajtórúd olyan hajtóművel van összekapcsolva, amilyen a 3. ábra szerinti, támolygótárcsás szerkezet, amikoris a 30 támolygótárcsa Z-alakú 31 résszel ellátott 32. forgattyútengelyhez van erősítve, a 33 hajtórudak alsó vége, mély hajtórudak felső vége a 34 dugattyúkhoz csatlakozik, térbeli lemniszkáta-alakú pályákat kénytelen leírni, miértis a hajtórudak számára egynél több felületben kell mozgási lehetőségről gondoskodnunk. Ehhez a 21 elemet forgástestként alakíthatjuk ki, úgyhogy a 2. ábráin látható' szelvény annak meridián-kereisztmetszetét alkotja. Ámbár a 21 elem kialakítható olyan hengerként, melynek alkotóvonala egyenes, kiváltképpen nagy dugaítyúterhelés esetén célr szerű, ha a 21 elem átmérőiét a dugattyú felé fordult oldalán kisebbre szabjuk, mint a hajtómű felé fordult oldalán, amint ezt vázlatosan a 2. ábra mutatja. ' A 4. ábra olyan kiviteli példát mutat, amelyben a 40 hajtórúd, mely beerősítési helye közelében a 42 dugattyú perselyalakú 41 részében üreges alakítású, a hajtórúdhoz képest erősen vékonyított két 43, illetőleg 44 elemmel van kialakítva, mely elemek legkisebb méretei egymással szöget zárnak be és az ábrázolt példa esetében egymásra merőlegesek. Az ábrán látható, hogy a 43 elem legkisebb m,á rete a raiz síkjára merőleges, a 44 elem legkisebb mérete viszont a rajz síkjában van. Az erősen vékonyított'elemeket általában akként rendezzük.el a .hajtórúdhoz képest, hogy legkisebb harántméreteik merőlegesek'légyenek azokhoz.a felületekhez, amelyekben a hajtórúd a hajtómű felé fordult végének a legnagyobb kilengést kell végeznie. A hajtórúd fellépő terheléseire való tekintettel azonban némely esetben előnyös, ha ezeknek az ©rősen vékonyított elemeknek legkisebb harántméretei szamára más felállítást választunk. A 2. ábrához hasonlatos módon van a hajtórúd" a dugattyúba erősítve. Hogy a hajtórúd kihajlásának veszélyét elhárítsuk, a hajtőrudat a perselyalakú 41 kiugrás végében harántirányban, gömbalakú _ 45 bütykök segélyével támaszthatjuk meg. Önként értetődik, hogy pl. a 2. és a 4. ábrák szerinti kiyitelek esetében szintén lehetséges, hogy a hajtórúd fent az a felület helyén végződjék és hogy a hajtórúd ekként kapott vége és a dugattyú' alsó vége között külön alkatelemet alkalmazzunk, melynek hajlítóellenállása kisebb a hajtórúdénál. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés ide-odajáró testtel és ezzel hajtórúd útján összekötött hajtóművel azzal jellemezve, hogy a hajtórúd nagy feje felőli rúdvég. az ide-odajárő testtel rugalmasan van Összekötve. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hajtórúd vége gumiból való töltet közvetítésével az ideodajáró test vájatába.van bezárva:. .3. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hajtórúd nagy feje felőli rúdvég és az íde-odajáró test • közé legalábbis egy olyan szerv van beiktatva, melynek hajlítóellenállása kisebb, mint magának a hajtórúdnak ugyanez 'irányú hajlítóellenállása. 4. A 3. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az említett szerv ellenállási nyomatéka az ide-odajáró testre "vonatkoztatva csupán a hajtórúd mozgásának irányában kisebb a hajtórúd azonos irányú ellenállási nyomatékánál. 5. A 3. vagy 4, igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az említett; szerv a hajtórúd olyan részéből áll, mely kisebb keresztmetszetű, mint a hajtórúd egyéb része. 6. Az 5. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hajtórúdnak az említett szervet alkotó része a hajtórúd többi részénél csakis abban az irányban kisebb 'keresztmetszetű, amelyben a hajtórúd az ideodajáró testhez képest mozog. 7. A 3. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hoey az ide-odajáró test és a hajtórúd között két olyam szerv van, amelyek különböző irányokban kisebb hajlítóellenálláisúak. miint a hajtórúd többi része. : 8. A 3. igényDont szerinti berendezés kiviteli alakia, azzal jellemezve, ho^v qz említett szerv hailítóellenállása a hajtórúd Színvonalára'merőleges irányban az ide-orip'Tro test oldalán kisebb, mint a hajtórúd oldalán.
