141133. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés villamos rezgések amplitudójának és frekvenciájának vezérlésére
4 141133. rezgés frekvenciapásztázásával, az alantiakban a 4. ábrára utalással részletesebben ismertetünk. Ha feltételezzük, hogy a 11 ill. 13 műhálózatok fázistoarakterisztikái az íac — fic illetőleg Uc központi frekvenciák körzetében lineárisak, ahogy az a 4a. ill. 4b. ábrákon látható, mimellett feltételezzük egyszerűség kedvéért, hogy a központi frekvenciáknál az említett rezgőkörök fáziseltolódása 0, az fa vezérlőrezgés A fa freikvendapásztázása azt fogja okozni, hogy az fi rezgés frekvenciában A fx értékkel tér el (4c. ábra), úgyhogy all rezgőkör pozitív fáziseltolódása egyenlő lesz a 13 rezgőkör negatív fáziseltolódásával. Ahogy az a 4c. ábrából látható, az f! segédrezgés A ix fáziseltolódása az fa — fi keverőrezgés fáziseltolódásánál kisebb és azzal arányos, de nagyobb, mint az fa vezérlőrezgés fáziseltolódása. Ha pl. a fazisfcarakterisztikak egyike ellentétes értelemben változik, a két rezgés kisebb frekvenciapásztázást fóg mutatni, rniint az fa rezgés. A műhálózatok fáziskarakterisztiikáiniak esetleges nem-linearitásai általában alkalmasak arra, hogy egymást részben kiegyenlítsék. A szemléltetett kapcsolási elrendezésben az az érték, amelynél a C2 A 0 átalakítási meredekség helyesbítődik, azzal a fentebb említett b törtrésszel is változik, mellyel az ft segédfrekvencia lecsökkentődük, mielőtt regeneratívan visszatáplálódnék a 2 keverőfokozat bemenőoldalára. Különösen mérőberendezéseknél kívánatos lehet, hogy ez a törtrész az alkalmazott áramköri elemektől a lehető legkisebb mértékben függjön. Evégett az f, segédfrekvencia csatornájában lévő 11 és 13 műhálózatok fáziseltoló műhálózatokból építhetők fel, mely fázisel.toló műhálózatok pl. szakaszok kaszkád os egymásutánjából állanak, mely szakaszok mindegyike egy ellenállásból és egy reaktanciából áll és a segédirezgés szempontjából — mely átalakított is lehet — egyenlő fázisetolódást idéz elő. Az 5. ábrán látható kapcsolási elrendezésben, amely az 1. ábra szerintinek felel meg, pl. a 10 ós 11 rezgőkörök (melyek pl. egyesítve vannak, úgyhogy egy 10, 11 műhálózatot alkotnak), a 20 rácslevezető ellenállással vannak csillapítva, mimellett a 4 keverőfokozat kimenőköre egy fáziseltoló műhálózatot tartalmaz, mely a 24-25, 26-27, 28-29, 30-31 és 32-33 ellenállás-kapacitásszakaszokból áll. mély szakaszok.pl . egymást nem terhelik és az fi frekvencia számára mindannyian egy-egy "~K~= 72° fáziseltolódást idéznek elő. A 21 és 22 reteszelőkondenzátorok, va-' lamint a 23 rácslevezetőellenálláis pl. úgy méretezhetők, hogy a kapcsolási elrendezés nem önrezgő valamely nem-kívánatos alacsonyabb segédfrekvencián. Egy másik szabadalmi bejelentésünkben kimutattuk, hogy a műhálózatban foglalt impedanciák kis szórása vagy csekély változásai igen csekély hatással vannak az erősítési tényező beállítására. Ezenfelül ebben a másik szabadalmi bejelentésünkben az is meg van említve, az ilyen műhálózat általános formulájaként, hogy a segédfrekvencia közelében az átmeneti impedanciániák és a 20 vagy 24 kimenőellenállásnaik hányadosa olyan kell hogy legyen, hogy közelítőleg kifejezhető legyen a frekvencia lineáris függvényének egész számú negatív hatványával. Az ábrázolt kapcsolási elrendezésben a 2 és 4 keverőfokozatolkat egyszerűség kedvéért kétvezérlőrácsos kisütőcsövekként szemléltettük. Elvileg azonban bármilyen tetszőleges keverőfokozat használható, így pH egy keverődióda vagy egy mágneses modulátor, feltéve, hogy az fi segédfrekvenoia önrezgéséhez szükséges energiaerősítés végbemegy, pl. egy járulékos erősítőcső útján, amelynek meredeksége szükség esetén az említett szabályozófeszültséggel változtatható. A 3a. ábra pl. a 3. ábra szerinti kapcsolási elrendezés olyan részletét szemlélteti, amelyben1 a 4 keverőfokozat keverődüóda. alakjában van kialakítva. A jelzett szabályozást a rajzokon egyaránt a vezérlőrácsok egyikének rácselőfeszültsége változásaként szemléltettük; általában: azonban egy többrácsos csőben tágabb lehetőségeink vannak, így pl. a két vezérlőrácsot vagy pedig a helyileg előállított f0 rezgés amplitúdóját szabályozhatjuk, illetve vezérelhetjük a kívánt értelemben.. így pl. egy a 3. ábrán szemléltetett kapcsolási elrendezésnél alternatívaként két lényegileg azonos keverőfokozatot alkalmazhatunk, így pl. a 2' és 2" (ill. 4' és 4") keverődiódákat, amely esetben pl. az fa és f0 frekvenciákat a 2' keverőfokozatbam, az fa és fi frekvenciákat pedig a 2" keverőfokozatban (vagy pl. az f0 — fa és fa frekvenciákat a 4' keverőfokozatban, az fa— fl0 frekvenciákat pedig a 4» keverőfokozatban) keverhetjük. Ha. a 2' és 2" (ill., a 4' és 4') keverőfoközatok lényegileg azonosak, a 8 szűrőn létrehozott szabályozófeszültség ezeknek a fokozatoknak átalakítási meredekségét hasonló módon fogja beállítani, mintha csak egyetlen 2 vagy 4 keverőfokozat- volna alkalmazva.. Ahelyett, hogy két, az- f, segédifrekvencián kaszkádban önrezgő 2 és 4 keverőfokozatot alkalmaznánk, változatként több fokozatot is alkalmazhatunk, amikor is az ft segédfrekvenciát oly módon alakítjuk át, hogy azt újból létrehozzuk az utolsó fokozat kimenőkörében, mi. mellett lehetséges, hogy a .közbülső' fokozatokban az ' összeg- vagy különbség-ikeveirék-frekvenciákat szűrjük ki műhálózatok segélyével, melyek, ahogy azt az 5. ábrán a 10 és 11 műhálózatok esetében ábrázoltuk, nem kell hogy hangolt körök soros kombinációjából legyenek felépítve. Ahelyett, hogy a kívánt kimenőrezgést induktiven vennénk ki az utolsó keverőfokozat -kimenőköréből, ez alternatívaként kapacitásosan is történhet, pl. a 12 és 13 körök felcserélése útján. Bizonyos körülmények között az f, segédfrekvencia frekvencíiapásztázása a szabályozófeszültség értékmérője is lehet, amikor is a szabályozófeszültséget egy frekvenciadetektor kimenőkörén nozzuk létre, melynek bemenőkapcsaihoz az U segédrezgést vezetjük.
