141130. lajstromszámú szabadalom • Berendezés néhány centiméter hullámhosszúságú villamos rezgések keltésére szekundéremissziós elektródával ellátott villamos kisütőcső segélyével, valamint ilyen berendezés számára való kisütőcső
Megjelent 1952. évi május hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141130. SZÁM. 21 a4 , 1—13. OSZTÁLY. — P-11613. ALAPSZÁM. '^Berendezés néhány centiméter hullámhosszúságú villamos rezgések keltésére szekundéremiszsziós elektródával ellátott villamos kisütőcsö segélyével, valamint ilyen berendezés számára , való kisütőcsö. N.V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég, Eindhoven. (Németalföld). A bejelentés napja: 1948, március 3. Németalföldi elsőbbsége: 1947. március 6. A találmány berendezés néhány centiméter hullámhosszúságú villamos rezgések keltésére olyan villamos kisütőcsö segélyével, amelyben a katódából kilépő elektronok az anődában lévő egy vagy több nyíláson keresztül az utóbbival párhuzamosan elrendezett szekundéremissziós elektródára csapódnak; a találmány továbbá ilyen berendezés számára való cső. Igen nagy frekvenciájú rezgések keltése az említett féleségű cső segélyével már ismeretes. Ebben az esetben a primer elektronok közelítőleg merőlegesen csapódnak a szekundéremiszsziós elektródára, amely olyan üregesterű rezonátor hátsó falát alkotja, melynek mellső fala az anódából áll. A legnagyobb frekvenciát, amellyel ez a cső dinátronként, azaz a szekundéremissziós elektróda negatív belső ellenállásán oszcillálhat, a szekundér elektronoknak a szekundéremissziós elektróda és amoda közötti pályahossza és a két elektróda közötti feszültség szabja meg, ha az elektronok nem az anód részei körül rezegnek, hanem közvetlenül lecsapódnak. A szekundér elektronok repülési (átfutási) idejének az ilyen dinátron esetében, a keltendő váltófeszültségek periódusához képest kicsinynek keh lennie. Ilyen módon kb. 2000 MHz-nél nagyobb frekvencia, azaz 15 cm-nél rövidebb hullámhossz elérése gyakorlatilag nem lehetséges, mely hullámhossz az elektródák közötti 1000 V-os feszültségkülönbség és az anóda és szekundéremissziós elektróda közötti, 1 mm-es távolság esetében lép fel. A feszültségek, növelésével és a távolság csökkentésével a hullámhosszhatárt ugyan még valamivel leszállíthatjuk, a műszaki nehézségek (átütés veszélye) azonban ekkor olyan nagyok és a hatásfok olyan csekély, hogy a 10 crrt-en aluli hullámhosszkörzetben kielégítő eredmények nem érhetők el. Azonkívül -azoknál a hullámhosszaknál, melyeiknél az ilyen cső normális elektródatávolság és szokásos térerősség esetében még oszcillál, a hatásfok már aránylag kicsiny (kísérletileg 20 cm-nél 5% adódott), mivel elégséges negatív belső ellenállás elérésére a szekundéremissziós elektróda feszültségét kicsinyre kell választani, az anódfeszültségnek pedig rövid repülési (átfutási) idők elérésére nagynak kell lennie. Az a feszültséglengés, amelyet a szekundéremissziós elektróda ennek következtében kaphat, tehát aránylag csekély. Ezeknél a csöveknél ugyanis a negatív belsőellenállást a szekumdéremisszió együtthatójának a szekundéremissziós elektróda feszültségével való változása szabja meg. Ez a változás legfeljebb néhány száz V-os feszültség esetében a leginkább alkalmazott anyagok számára még elégségesen nagy. A változás 0 V-os feszültség esetében maximális. A találmány célja az ismert berendezések hátrányainak, egyebek között az anóda és, szekundéremissziós elektróda közötti, nagy térerősségnek és az alacsony hatásfoknak kiküszöbölése. A találmány szerinti néhány centiméter hullámhosszú villamos rezgések keltésére való berendezésnél, amelynél a katódából kilépő elektronok az anóda egy vagy több nyílásán keresztül az utóbbival párhuzamos szekundéremissziós elektródára csapódnak, ezeket az elektronokat egy vagy^ több kisnyílásszögű nyalábbá egyesítjük, melyeknek tengelyei az anódasíkkal kb. 45°-os szöget zárnak be, továbbá az anóda és szekundéremissziós elektróda feszültségeit és a közöttük lévő távolságot akként választjuk, hogy ha az elektródákon váltófeszültségek nem lépnek fel, a primer elektronok még éppen a szekundéremissziós elektródára csapódnak és a szekundér elektronok repülési (átfutási) ideje az anódáig, a keltendő rezgéseknek közelítőleg egy egész periódusát teszi ki. Az eként kapott berendezésnél a szekundéremissziós elektróda negatív belsőellenállását a szekundéremissziós elektródá'ra menő primer
