141119. lajstromszámú szabadalom • Rádió irányító berendezés

• 4 141119. egész oldalsáv antenna-rendszert a 11 vonalve­zetékkel összeegyeztessük, az 500 egyesztető szakasz rendezhető el. Ebben az esetben, ugyanúgy, mint a 3. ábrá­ban ábrázolt egyszerűbb esetben, az 533 és 533A egységek energiájának fázisa az 534 köz­pontos antennaegység fázisához képest megkö­zelítőleg úgy állítható be, hogy a kívánt alakza­tot érjük el. Kívánt esetben az amplitúdó sza­bályozása is lehetséges, az ábra alakjának to­vábbi szabályozása végett. Ezután az egységek fázlsszabályozása akként állítható be, hogy az 534 antenna a többi egységre kívánság szerint parazita hatást fejt ki, vagy ilyen hatást nem fejt ki. Ez a három egységes antenna-berende­zés olyan rádió irányító berendezéshez vezet, amelynek pályája nagyon éles, amint azt a 6. ábrában ábrázoltuk. A két egymást átlapoló 630 és 640 alakzat két eredő alakzatot képvisel, amelyek a. 101—0—101 vonallal megadott pá­lyát határozák meg. A szomiléltetés végett vá­lasztott külön példánál az 534 és 533 antennák egymástól való távolsága 210°, míg az 534 és 533A antennák egymástól való távolsága 450°. A központos 534 antennaegységben a vivő hul­lám áramának viszonylagos szintje 0.96, míg az az 533 antennánál 0,3 és az 533A antennánál 0,1. . Az antennaegységek oldalsáv energiájának viszonya az 534, 533 és 533A antenna egysé­gekre vonatkozólag 0,12, 0,81 és 0,575. Ennek eredménye fokonként körülbelül 4 decibel éles­ség és egy fél eltérés a pályától, azonban az alakzatok kisebb szárnyai és azok szomszédos legkisebb értékei között nagyon kicsiny L közt ad. Nyilvánvaló, hogy az élesség kicsiny száza­lékának feláldozásával ez a köz könnyen növel­hető, mik oris a pályaélesség jelentékeny előnye fenntartható. Az előzőkben említett északamerikai szaba­dalmi leírásokban ismertetett rendszerű, rész­arányos háromegységes antenna-berendezés megfelelő sugárzási ábráját a 7. ábrában ábrá­zoltuk. Az említett berendezésnél az oldalsugár­zók a központos sugárzási egységtől való távol-' sága 160°. A 7. ábrában ábrázolt két 730, 740 alakzat a 201—0—201 pályát határozzák meg. Ennél a berendezésnél az élesség fokonként csak 1,26 decibel és egy fél a pályától való eltérés, összehasonlítva a 6. ábrában ábrázolt sokkal nagyobb fokú élességgel Így tehát nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti elrendezéssel olyan pályákat érhetünk el, amelyek sokkal élesebbek, mint azonos számú egységgel felszerelt rész­arányos antenna-berendezésekkel elért pályák. A találmány szerinti berendezés további kivi­teli alakját, amelynek hat antennaegysége van, a 8. ábrában ábrázoltuk. A rajzon ugyanúgy, mint az 5. ábrában, a gerjesztő áramköröket nem ábrázoltuk, az ábrázolt részek azonban az A—A vonal mentén a 2. vagy a 4. ábrában áb­rázolt áramkörökkel köthetők össze. A 8. ábra szerinti berendezésnél továbbá az egyik alakzat kisebb szárnyai és a másik alakzat minimuma között fekvő kicsiny köz hatása elkerülhető olyan központos részarányos antenna-berende­zés elrendezésévél, amely több más részarány-' talanul elrendezett antennaegységgel áll össze­köttetésben, A kívánt oldaisáv energiával mó­dosított vivő frekvenciát a 10 vonalvezetéken és a 31 fázisszabályozó készüléken át a központos 801 antennához vezetjük. A 801 antenna ellen­kező oldalain ettől egyenlő távolságokban rész­arányosán elrendezett két 802, 803 oldaisáv an­tennaegység fekszik, amelyek >a 11 vonal veze­tékkel állanak összeköttetésben, még pedig ösz­szekötő vezetéken át, amelyben 810 átváltó ösz­szeköttetés, 834 fázisszabályozó készülék és 844 amplátudószabályozó készülék van. Járulékosan a részaránytalanul elrendezett 804, 805 és 806 oldalsáv egységek a 831, 832, 833 fázisátváltó szabályozó készülékeken és a 841, 842, 843 amplitudószabályozó készülékeken át a 11 vo­uaivezetékkel állanak összeköttetésben. A beren­dezés e kiviteli alakjánál, úgy, mint az előzők­nél, az egységek amplitúdója és fázisa a kívánt sugárzási alakzat biztosítása végett, az előzők­ben ismertetett módon szabályozható. Gyakran kívánatos, hogy az irányító alakza­tok sugárzása részaránytalan legyen, úgyhogy a hátsó pálya amplitúdója sokkal kisebb, mint a keletkezett mellső pálya amplitúdója. Az emlí­tett célból a 811, 812, 813, 814, 815, 816 vissza­verő egységeket rendezzük el, amelyek megkö­zelítőleg egy negyed hullámhosszal vannak a megfelelő 801 ... 806 antennaegységek mögött. Ezek a visszaverő egységek a 821 ...826 han­goló vezetékek útján úgy hangolhatok, hogy a kívánt visszaverő hatást eredményezik. A 11 vonal vezetékhez a rövid 800 vezetékág csatla­koztatható, hogy az egész oldaisáv antenna­rendszert a vcnalvezetékkel összeegyeztessük, hogy a tápláló hídáramkörnél az egyensúlyi állapotot fenntartsuk. A 8. ábrában ábrázolt berendezéssel azonban visszaverő egységek nélkül előállított jellegze­tes sugárzási alakzatot a 10. ábrában ábrázol­tuk. Ebben az ábrában a két egymást átlapoló. 830 és 840 alakzat nagyon éles 301—0—301 ve­zető vonalat határoz meg. Ennek az alakzatnak előállítása végett a kü­lönböző egységek egymástól való távolsága a következő: 802 és 803 egységek távolsága a 801 egységtől 160°, a 804 és 806 egység távol-, sága a 801 egységtől 495°, illetve 1170°, a 806 egység távolsága a 801 egységtől 800°. Az-ol­daisáv sugárzókhoz vezetett energia nagysága a következő: A 802 és 803 antennákhoz vezetett energia 0.5; a 804 antennához vezetett energia nagysága 0.45; a 806 antennához vezetett ener­gia nagysága, 0.448; a 805 antennához vezetett energia nagysága 0.310. Az ezek között a su­gárzók között az áram említett eloszlását, amint azt az előzőkben már ismertettük, a 841 ...844 amplitudószabályozó készülékek be­állításával érjük el. A találmány alapelvei szerinti működési mód eléréséhez más szerkezetű antennaberendezések is használhatók, amint az az előzőkben ismerte­tett általános alapelvekből kitűnik, A központos

Next

/
Oldalképek
Tartalom