141104. lajstromszámú szabadalom • Olvasztókamra

Megjelent 1952. .évi, március hó 1-én. .____ ORSZÁGOS TALA.LAIANYI HIVATAL SZABADALMI ^LEÍRÁS 141104.~SZá"M. 12 g. OSZTÁLY. — V-4691. ALAP8Z&M. íOlvaszféJflamra. Vítkovické zelezárny Klementa Gottwaída, národní podriik cég, Ostrava és Közel Rudolf -gépészmérnök, Ostrava-Zabfeh (Csehszlovákia). A bejelentés napja: 1949. április 25. Csehszlovákiai elsőbbsége: 1948. május 3, A találmány olyan olvasztóikamrák körébe tartozik, amelyeknek feneke és esetleg falai is vízcsövekből állnak. Az eddig ismert típusoknál a salaklevezető nyílás elhelyezése végett a csöveket bonyolult módon ki kellett hajlítawi és a nyílást külön hűteni kellett, még pedig gyakran külön hűtőrendszer révén. Ezenkívül a salakáram egyenirányítására különleges rendszabályokat kellett alkalmazni. Mindezek a rendszabályok az olvasztókamira fenekének szerkezetét bonyolultabbá tették és üzemi nehézségeket is okoztak. E nehézségeket a találmány segítségével küszöböljük ki, melynek egy példáját a mellékelt rajzok tüntetik fel. Az 1. ábra az olvasztókamra vázlatos keresztmetszete, a 2. ábra vízszintes metszet az 1. ábra A—B vonalain', la 3. ábra haránitmetszet a 2. ábra C—ü vonalán, a 4. ábra harántmetszet a 2. ábra E—F vonalán, és az 5. ábra harántmetszet iái 2. ábra G—H vonalán. A találmány olyan olvasztófeamrák körébe tartozik, amelyeknél az égési anyag és levegő keverékét a kamrafalak az alakjuknál fogva-, jó kavarás céljából, forgásba hozzák. Az égési kamra előnyösen többfalú, egyoldali zárt test vagy henger. Ennek másik vége nyitott, úgyhogy az égési termékek salaíkrostélyon át a hűtőkamrába juthatnak. Az égési anyagot és levegőt az olvasztókamra zárt végén érintőlegesen vezetjük be és így az csavarvonalban halad a kamra nyitott végéhez. Az 1. ábra szerint minid a faliakat, mind pedig az olvasztókamra fenekét kazáitmövekiőfcfeészítjük, melyek két 1, 2 csőrends^rt, aJkotaak. A két rendszer 1, 2 csövei az 5 helyen egymást keresztezve térnek ki egymás elől. Az olvasztókamra más (pl. négyszögletes) alakja esetén a csöveket természetesen! a fenék egy részén egymás mellett, ellenkező irányokban is vezethetjük. Az égési tér alatt két 3,4 gyüjtőkamra van, melyekbe a kazáncsövek torkollnak. Az olvasztókaimra zárt részében, a salakelvezeto nyílás és az égési termékek kilépőnyílásla kivételével, az 1 rendszer csövei a 3 gyüjtőkamrába, a 2 rendszer csövei pedig a 4 gyüjtőteamrába torkollnak. A két rendszer csövei aiz 1. ábra szerint az 5 helyein egymást keresztezve haliadnak el egymás mellett. Ott, ahol az égési termékek távoznak, vagyis pl. a 4. ábrabeli E—F metszet 7 helyén, az 1, 2 rendszer valamennyi csöve a 3 olvasztőkamirába torkollik. A 2 csövek alkotják a salakrostéiyt, melyen át az égési termékeik a 8 hűtőkamrába jutnak. Az 1 rendszer csövei itt is az égési tér fenekét alkotják. A 6 salakelyezető nyílás helyén (5. ál?ra) az 1 rendszer csövei a 4 gyüjtőkamirába, a 2 rendszer csövei pedig a 3 gyüjtőkamirába haladnak, tehát egymás elől kitérnek és a külön csőrendszerékkel hűtött salakelvezeto nyílást alkotják. A rajzokon szemléltetett megoldás csak példa, mely a találmányt mint ilyent, nem korlátozza. Szabadalmi igénypontok: 1. Kazáncsövekből álló olvasztóbamira, azzal jellemezve, hogy a kamrákat alkotó csövek két vagy több (1, 2) rendszerre oszlanak, melyek csövei egymást keresztezve térnek ki egymás elől, ill. egymás mellett ellenkező irányokban haladnak, kivéve azokat a helyeket, ahol a sáliak, ill. az égési termékek távoznak. 2. Az 1. igénypont szerinti olvasztókarora ki-* -vsteli akfckia, <azzalaelltemezve, hogy az egyes