141071. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés burgonya, valamint egyéb termények szárítására, ill. zúzására

2 141071. Amint az 1. ábrából látható, a berendezésnek az önmagukban ismeretes, forgó -1, 2- és -3, 4- szárítódobjai vannak, amelyeket a forró, száraz levegővel, vagy pedig égéstermékekkel pásztázott -5- kamrában rendeztünk el. A részben telt, részben lyuggatott dobokat, velük ismeretes módon együttforgó -1', 2', 3' és 4'szállítócsigákkal látjuk el, melyek az anyagot tengelyirányban előretolják. Az anyag a belső -1 és 3- dobok baloldali végében levő -1" és 3"~ átbuktató nyílásokon át a külső dobokba érkezik, amelyekben visszafelé halad. A felső -2-külső dob nyitott mellső oldalából a -6- csatornába hulló anyag az alsó -4- külső dob nyitott mellső oldalába jut, ahonnan a -4'- csiga viszi tovább balra. A termények az alsó kettős dob pásztázása után szárazok és vagy (a rajzban fel nem tüntetett módon) kibocsájthatók, vagy pedig továbbjuttathatók a zúzóműbe. A szárítódíobok ilyetén elrendezése folytatólag szállítja és szakadatlanul szárítja a terményeket. Az első -1- dob -7- beömlőnyílása és a -8- garat között a szokásos kivitelű, hengeres -9- csatorna és -9'- szállítócsiga van elrendezve, amelyeik a burgonya, stb. etetését szabályozzák. Avégett, hogy a termények a szárítófolyamat befejeztekor, szemnagyságuk különbözősége ellenére is, egyenletesen száradjanak meg, az apróbb szemű terményeknek dobban vezető útja rövidebb, míg a nagyobb szemű 'termények nagyobb hosszaságú és így huzamosabb szárítótartamú utat tesznek meg a dobokon át. Ezt úey eszközöljük, hogy a forgó -1- belső dob -10- köpenyét nyílások törik át, amelyek nagysága, a termények haladóirányába mutató -11- nyil irányában növekszik. Legjobb a köpeny egy darabját szabályosan sorakoztatott -10'- gyűrűkből alkotnunk, amelyek közei a mondott értelemben növekednek. A termények apraja mindjárt az -1- dob elején áthullik a -2-külső dobba, míg az öregebbje távolabbi nyílásokon hullik csak át.- A legnagyobb szeműek végighaladnak az -1- dobon és csak az -1"átbuktató nyíláson hullanak át úgy, hogy ezek teszik meg a leghosszabb utat. A héjon kezdődő, folyamatos szárítás és a dobok forgásával előidézett gördülő mozgás kiszárítja és lehántja a tisztátalanságokat. Ezek a forró légáramban porként tovaszállnak, míg nehezebbjük meggyülemiik az -5- kamra fenekén, ahonnan az -12- nyílásokon át kiszedhető. A kiszikkadt héjak gördülés közben ugyancsak felrepedeznek és apró darabkákban peregnek le, amelyek azután a termények között tovább aprózódnak és a légáramban, jelentéktelen maradék kivételével, ugyancsak tovaszállnak. A forró levegőt ill. égéstermékeket az -5- kamra alatti tűztérben tetszőleges és ezért a rajzban fel sem tüntetett módon állítjuk elő. Az utolsó -3- dob -13- kilépőnyílását csigás -14- zúzómű követi, amelyet előnyösen a berendezés felső részében, a -9, 9'- etetésszabályozó csigával konaxiálisan helyezünk el. Az utolsó -3- szárítódob és a zúzómű -14'- belépőhelye közé az önmagában ismeretes -15- felvonót építjük. A termények még bizonyos nedvességtartalommal érkeznek a -14- zúzóműbe úgy, hogy itt péppé zúzhatok szét. A zúzómű és szárítóműve a 2. és 3. ábrából látható. A zúzómű -16- munkatere élűiről hátrafelé szűkül. Mellső részében van a vágószerszám, amely -17- késekből és a -18- lyuggatott korongból áll. Eme korong belső oldala és a zúzóműnek -19'- csigával ellátott tulajdonképpeni -19- teste között a szűkülő -20- rés van, amelynek határfalai előnyösen ráncosak. A zúzómű eleje megragadja és a -18- korong ellenébe nyomja a terményeket, ahol a -17- kések szétszabdalják azokat. A még a terményeken maradt héjdarabok és egyéb szilárd részek a vágószerszám mentén a -20- hézagba kerülnek, ahol további szétdörgölődés közben még apróbb részekké nyomódnak széjjel. Ezalatt a zúzómű -19- testé mellett továbbhaladnak. A metszőszerszámon túl, a zúzómű helytálló -21- köpenyének alját -22- hasítékok törik át, amelyek lefelé, a -23- szárítókamrába nyílnak. E kamrának lent -23'- belépő, fent pedig -23"- kilépő nyílása van a forró közeg részére. A zúzómű -19'- csigájával péppé nyomott vagdalékot a -22- hasítélkokon át egymással párhuzamos, függélyes lemezekké sajtoljuk ki lefelé, amelyek között az őket tökéletesen kiszárító forró levegő vagy gáz száll fél. A -22- hasítékok között függélyes -22'- választófalak vannak, amelyek megakadályozzák, hogy a kisajtolt lemezek egymáshoz érjenek és összetapadjanak. E -22'- választófalak nem érnek le a -23- szárítókamra fenekéig, amelynek aljában az önmagában ismeretes és a kiszikkadt lemezeket pelyhekké bontó -24- aprítókészülék foglal helyet. A csigás -14- zúzómű végében e műnek szűkülő -16- munkatere recézett -25- kerületi résbe megy át, amely a vele konaxiális, hengeres -26-kamrába nyílik. A -26- kamrának alja szintén el van látva -26'- nyílásokkal vagy hasítékokkal, amelyek ugyancsak forró levegővel vagy gázzal pásztázott, függélyes szárítócsatornákba vezetnek. A zúzómű -19- testének hátsó -19"harántfelülete -28- dörgölőkkel van ellátva, amelyek a -26- kamrában járnak. A -25'- résen át a héjak, valamint egyéb szilárdabb részek nyomulnak a -26- kamrába. Az itt keletkező nyomás ezeket az anyagokat a -26'-> hasítékokon át vékony lemezekké sajtolja ki, amelyek utólag száradnak a -27- csatornában. A -28-dörgölők1

elhárítják a -26'- hasítékok eltömődését. A csigás -14- zúzómű -19- teste a vége felé -29- lyukakkal van áttörve, amelyek a -19-test tengelyirányú és elül radiális -30'- furatokba átmenő -3.0- üregébe vezetnek. A -30-üregben hátrafelé szállító -31- csiga forog. Az az anyag, amely nem zúzódott szét eléggé és nem jutott keresztül a -22- hasítékokon, a -29-lyukakon és a -30- üregen át a zúzómű elejére érkezik vissza, hogy újból szétvágjuk és szétnyomjuk. A csigás zúzómű -19- teste tengelyirányú -30- üregének hátsó végét -32- fedél zárja, amely a -30- üreget elválasztja a henge-