141064. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aluminiumtárgyak felületének fényesítésére

2 141064. fényesítő oldatokat és ezeknek kb. 70° fölötti hőmérsékleten való alkalmazása javítja meg aluminiumfelületek fényességét és fényvisszaverő képességét. A legjobb eredmények elérésére az oldatot enyhén kavarjuk és 75—120 C° között tartjuk. Előnyös, ha az oldat hőmérséklete a megadott hőmérsékleti körzet felső részében, de 100 C° alatt van, pl. 90 C°. A fürösztés időtartama a kezelendő aluminium mineműségétől és az oldat hőmérsékletétől függ. Rendesen 1/4-től kb. 5 percig terjedő időtartam megfelel a célnak. Gyakran rövidebb időtartamok is elegendők, de hosszabb időtartamok nem szolgáltatnak jobb eredményt. Általában elegendő az egyszeri fürösztés. Ámbár az alumíniumtárgyak minden előzetes kezelés nélkül is bemárthatok az oldatba, kívánatos, hogy azokat, a fényesítő oldatba való mártásuk előtt, oldószerrel alaposan megtisztítsuk, a felületükhöz tapadló idegen anyagoknak, pl. zsírnak, koromnak eltávolítására. A tárgyakat azonban a tisztítás és fényesítő kezelés ©lőtt tárcsával is megmunkálhatjuk, vagy más mechanikai úton kikészíthetjük. Ámbár ipari alumíniumból és aluminiumalapú ötvözetekből készült tárgyak is kedvező eredményeket szóigáltatnak, ha azokat a találmány szerinti eljárásnak vetjük alá, kiváló fényvisszaverő képességű tükröző felületeket nagyon tiszta aluminiumból, vagy 2 S jelű (ipari tis'ztaságú aluminiumból) vagy 3 S jelű (mangántartalmú ötvözetből) vagy 52 S jelű (mangántartalmú ötvözetből) készült tárgyaknak a találmány szerinti kezelése után kapunk. A felületek fényvisszaverő képessége, az oldatban való fürösztés útján, már akkor is érzékelhetően megjavul, ha a kezelt áruik a legnagyobb fényvisszaverő képességű felületek létesítésére egyébként alkalmatlanok. A találmány szerinti eljárással elért hatást az alábbi összehasonlító kísérletek igazolják. E kísérleteknél három fajta oldatot használtunk különbözőképpen előkezelt és egymástól eltérő összetételű aluminiumlapok felületének fényesítésére. Az 1. számú a találmány szerinti, a 2. számú az azonos célra javasolt, ismert, a 3, számú pedig aluminium elektrolites fényesítésénél szokásos oldat. /. számú oldat. Foszforsav 80.5 súly % Salétromsav 3.5 „ ,. Víz 16 „ „ 2. számú oldat. Salétromsav 5 súly % Fluorhidrogén 0.25 „ ., Víz ..... . .... 94.75 „ „ 3. számú oldat. Brómfiuorid . 1.8 súly % Víz 98.2 „ „ A kísérletekhez a következő összetételű próbalapokat használtuk: 2. számú reflektoriapot (melynek felülete *0.03—0.06 % vörösrezet és legfeljebb 0.15% tisztátlanságoti tartalmaz), 2 S jelű alumíniumot (legfeljebb 1% tisztátlanságot tartalmazó ipari aluminium), 3 S jelű aluminiumötvözetet (kb. 2.5% magnézium és 0.25% krómtartalommal). Az egyik próbahpsorozatot, fényesítés előtt, csak oldószerrel tisztítottunk. (Az alábbi táblázaton e-mintalapokat „nem fényesített" lapoknak nevezzük.) A többi próbalapsorozatot fényesítő tárcsával nyersen előfényesítettük, majd kénsav és krómsavoldat keverékével megtisztítottuk, majd színfényesítettük (color buffed). Az alábbi táblázatban az így kezelt lapokat „fényesített lapoknak" nevezzük. A próbalapokat az 1. számú oldatba egyenként bemártottuk és abban, kb. 93 C°-on, 3 percig fürösztöttük. A 2. számú oldatban a mintalapokat kb. 98 C°-on 4 percig fürösztöttük. A 3. számú oldatban a mintalapokat' 10 percig, kb. 32 C°-on, kb. 12 Volt feszültségű áram alkalmazásával anódosan kezeltük. Az elektrolitesen kezelt lapokat foszforsav és krómsav forró keverékével megtisztítottuk. Valamennyi kezelt lapot leöblítettünk és megszárítottunk. Az 1. sz. oldattal kezelt lapok sokkal fényesebbek voltak, mint a 2. sz. oldatba mártottak és fényességük rendesen elérte, sőt némely esetben meghaladta a 3. számú oldatban elektrolitesen kezelt lapok fényességét. Ámbár az egyes lapok fényessége és fényvisszaverő képessége közötti különbségek már szabad szemmel is észlelhetők voltak, a különbségeket méréssel is Dóntosan megállapítottuk. E célra a National Bureai of Standards Journal of Research 25. kötetének 581—618 oldalain ismertetett Hunterféle reflektométert használtuk, mely a fényelnyelést méri. Az e készülékkel végzett mérés alumíniumfelületek fényvisszaverő képessége megállapításának egyik leeiobb módja. Kis értékek nagy. nagy értékek kis fényviszaverő képességet jelentenek. E mérések a következő értékeket szolgáltatták, melyek fényelnyelési tényezőknek is tekinthetők. Oldat száma: Fényelnyelési tényező: 52 S jelű lapok — fényesítő tárcsával meg nem munkáitan. 1 . . . 0.0231 2 _• 0.1000 3 S jelű lapok — fényesítő tárcsával meg nem munkáHan. 1 . . 0.0201 2 ...... 0.0596 2 S jelű lapok — fényesítő tárcsával meg nem munkáitan} 1 u __: 0.0176 2 , . 0.0577