141051. lajstromszámú szabadalom • Kapcsols szabályozófeszültség előállítására vagy erősítésére

2 141051. vázlatosan feltüntetett foganatosítási példái kapcsán magyarázzuk meg. Az 1. ábra erősített szabályozófeszültséggel dolgozó, önműködő hangerőszabályozás kapcsolási vázlata. A 2. ábra szerinti kapcsolásnál a szabályozófeszültséget erősítő cső egyúttal a 'kisfrekvenciás erősítőcső is. ' A 3. ábra kontrasztexpanzióval dolgozó kisfrekvenciás erősítő kapcsolási vázlata. Az 1. ábrán lebegtető rádióvevő közbensőfrekvenciás erősítő fokozata és díódadetektora látható. Az 1 közbensőfrekvenciarészben fellépő közbensőfrekvenciás rezgéseiket, 2 erősítőcsőben való felerősítésük után, oly 3 közbensőfrekvenciakörhöz vezetjük, mely a 4 közbensőfrekvenciaikörrel sávszűrőt alkot. A 4 körön át fellépő közbensőfrekvenciafeszültség, amelyet az 5 dióda egyenirányít, a 7 kondenzátorral áthidalt 6 ellenálláson át oly szabályozóegyenfeszültséget szállít, melyre a kisfrekvenciarezgések szuperponálódnak. A 6' ellenállás 8 csúszókontafctusán és a 9 kondenzátoron át a kisfrekvencifeszültséget a rajzon fel nem tüntetett kisfrekvenciaerősítőbe vezetjük. A 6 ellenálláson fellépő negatív szabályozófeszültséget 10 ellenállásán át 12 cső 11 vezérlőrácsához vezetjük. A 12 csőben olyan 13 segédkatóda van, mely elektronok felcsapódásaikor szekundérelektronokat emittál, amelyek a 14 an óda felé mozognak. A 13 segédkatóda 15 ellenálláson át pozitív feszültséget kap és az elhanyagolható impedanciájú 16 kondenzátoron át földelt. A 13 segédkatóda 17 vezetéken és 18 ellenálláson át a 2 erősítőcső 20 vezérlőrácsával van összekötve. Gyenge jelek vételénél az 5 diódía csupán csekély, negatív egyenfeszültséget szállít, úgyhogy a 12 csőben a katódáról a 13 segédkatódához erős elektronáram folyik. A segédkatóda ennek következtében sok szekunderelektront emittál, úgyhogy a segédkatóda potenciálja nagyobb, mint a 15 ellenállás 19 végének potenciálja, mely a: rajzon fel nem; tüntetett tápforrással van összekötve. A 2 erősítőcső 20 vezérlőrácsa a 13 segédkatódával azonos potenciálú, és a 2 cső katódája pedig a földhöz 'képest valamivel nagyobb, pozitív potenciálú, minthogy a föld és a tápforrás pozitív kapcsa közé kapcsolt 22 feszültségosztó egyik pontjával van összekötve. Gyenge jelek esetében a 2 cső rácsfeszültsége gyengén negatív és erősítése nagy. Erős jeleik vételénél azonban a 12 cső 11 vezérlőrácsa erősen negatív. A 13 segédkatódához kevés áram folyik és e segédkatóda potenciálja a 19 pont potenciáljánál csupán kevéssel nagyobb. A 20 vezérlőrács potenciálja ennek következtében szintén kisebb, úgyhogy a 2 cső erősítése kicsiny. A feltüntetett kapcsolásnál az önműködő hangerőszabályozás csupán a 2 csövöm megy végbe. A 13 segédkatódát azonban, ugyancsak ellenállásokon át, egy,vagy több, a rajzon fel nem tüntetett, megelőző cső vezérlő- vagy szabályozórácsaival is összeköthetjük. A 2. ábra szerint, melyen a megfelelő elemeket azonos hivatkozási számok jelölik, a 12 csövet egyúttal kisfrekvenciaerősítőcsőként használjuk. A 11 vezérlő rácshoz 10 ellenálláson át az erősítendő szabályozófeszültséget és a 9 kondenzátoron át az erősítendő kisfrekvenciawltófeszültséget vezetjük. A felerősített szabályozófeszültséget, akárcsak az 1. ábra esetében, a 13 segédkatódáról vesszük le. A felerősített kisfrekvenciafeszültséget 23 kondenzátoron; át a rajzon fel nem tüntetett kisfrekvenciaerősítőhöz vezetjük. A 12 cső anódakörében 24 ellenállás van. A 3. ábrán kontrasztexpanziós kisfrekvenciaerősítő végfokozata látható. A kontrasztexpanzióval erősítendő kisfrekvenciafeszültséget a 25 és 26 kapcsokhoz vezetjük. A 25 kapocs 28 segédkatódát tartalmazó 27 cső vezérlőrácsához, valamint oly 29 erősítőcsőhöz csatlakozik, melynek anódakörében 30 hangszórótranszformátor primértekercse van. E transzformátor szekundértekercséhez 31 hangszóró csatlakozik. A 29 cső 32 árnyékolórácsot tartalmaz. A 26 kapocs földelt. A 25 és 26 kapcsok között fellépő kisfreikvenciaíeszültséget a 29 csőben való felerősítése után a 31 hangszóróhoz vezetjük. A 29 cső erősítése a 32 árnyékolórács potenciáljától függ. Ez az árnyékolóráQs, valamint a 27 cső 28 segédkatódája 35 feszültségosztó 36 pontjával van összekötve, úgyhogy az árnyékolórács a segédkatódával azonos potenciálú. A 27 cső 33 katódája 34 feszültségosztónak olyan pontjával van összekötve, hogy a 27 cső anódaegyenirányítóként van beállítva. A 33 katódáról a 28 segédfcatódához mozgó elektronáram tehát a 25 és 26 kapcsok között fellépő kisf'rekvenciafeszültség nagyságától függ. Nagy kisfrekvenciafeszültség esetén sok áram, kis kisfrekvenciafeszültség esetén pedig kevés áram folyik a segédkatódához. Nagy kisfrekveneifeszültségnél a 28 segédkatóda potenciálja és ezért a 32 árnyékolórács potenciálja szintén nagy, úgyhogy a 29 cső erősítése is nagy. Kisebb kisfrekvenciafeszültségeknél azonban, a 29 cső erősítése csökken. Ez kontrasztexpanziót idéz elő. Segédkatódát tartalmazó csőnek alkalmazása a kontrasztexpanzióhoz szükséges szabályozófeszültség előállítására azzal az előnnyel jár, hogy diódára és külön megfordítócsőre szükségünk nincs. Szabadalmi igénypontok: 1. Kapcsolás szabályozófeszültség előállítására vagy erősítésére, azzal jellemezve, hogy a kapcsolásban legalább egy vezérlőráesot, szekundéreleiktronokat emittáló segédkatódát és anódái1

tartalmazó olyan cső van, melynek vezérlőrácsára van kapcsolva az erősítendő szabályozófeszültség vagy az a feszültség, amelyről a szabályozófeszültség le van vezetve, és mely cső segédkatóda járói van az előállított vagy felerősített szabályozófeszültség levéve. 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási béren-