141050. lajstromszámú szabadalom • Mágneses mag
Megjelent 1952. évi március hó' 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNY! HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141950. SZÁM. 21 g, 29—35. OSZTÁLY. — P-l 1095., ALAPSZÁM. Mágneses mag. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken, Eindhoven. A bejelentés napja: 1944. május 6. Németalföldi elsőbbsége: 1943. május 7. A találmány zsugorított" ferritimasszából álló mágneses mag. Egyik korábbi, közzé még nem tett szabadalmi bejelentésünkben ismertettük azt, hogy, ha az ilyen mag előállításával kapcsolatosan a ferrit elegendő oxigéntartalmáról gondoskodunk, olyan magokat kaphatunk,, amelyek csekély indukció mellett igen kicsiny villamos összveszteségeket (örvény-, áram-, hiszterézis- és egyéb veszteségeket) okoznak, még pedig 'nagyfrekvenciákon sem. Az ilyen magok ennélfogva különösképpen alkalmasak rádíiócélokra, távírászati és távbeszélő célokra, így pl. pupincsévék, szűrőcsévék, merülőmagos csévék, stb. előállítására. Elegendően nagy oxigéntartalom 'esetében olyan ferriteket kaphatunk, melyek számára az említett nagy frekvenciáikon, sőt gyakran 1000 kHz-ig terjedő frekvenciákon a tg ä veiszteségszámértéke 0.06-mál kisebb. A tg R érték = , , ahol R a veszteségellenállás, L az önindukció, gyűrűalakú fenritmagra tekercselt csévén mérve, w pedig a körfrekvencia. Azt találtuk, hogy egybezsugorított ferritmasszából álló mágneses magot tartalmazó cséve gyakorlati alkalmazásánál a villamos ellenállások értéke idővel változik és hogy jelentékeny változások mutatkozhatnak, kiváltképpen nagy frekvenciákon. A találmány a jelzett hátrány kiküszöbölését célozza és azon a felismerésen alapul, hogy a villamos ellenállások értékében mutatkozó, említett ingadozások összefüggnek a mag nedvességtartalmával és hogy a villamos ellenállások megnövekednek, há a környező atmoszférából1 a mag nedvességet vesz fel. A találmány szerint a ferritből álló mágneses magot a nedvesség ellen védiő burkolattal látjuk el. Önként; értetődik, hogy e burkolat létesítése előtt a magot jól kiszárítjuk. A nedvesség ellen védő burkolatot például úgy kaphatjuk, hogy a magot nedvesség ellen védő tulajdonságú és folyékony vagy lágy állapotba hozott, villamosan szigetelő anyagba mártjuk, pl. vazelinba vagy bitumen- vagy földviaszbázisú tömítőmasszába. A találmány különösen nagyfontosságú az előbb említett kis veszteségértékű magok esetében, amelyeket rádiócélokra, távírászati és távbeszélő célokra kívánunk alkalmazni. A találmány különösen fontos továbbá olyan mágneses ferritmagok esetében, amelyeknél azzal gondoskodtunk a villamos veszteségek szempontjából kívánatos, elegendően nagy oxigéntartalomról, hogy a ferrittel képződése után oxigént vétetünk fel. A könnyű oxigénfelvétel elősegítése végett kiváltképpen előnyösen az oxigén számára könnyen hozzáférhető, nyitott struktúrát alkalmazunk. Kitűnt, hogy az ilyen lyukacsos anyagszerkezetű magok a nedvességgel szemben különösképpen érzékenyek. A nedvesség ellen védő burkolatnak a találmány szerinti alkalmazása ennélfogva ezekben az esetekben különösen fontos. A-magot ekkor előnyösen könnyen lágyítható, villamosan szigetelő anyaggal, — amilyen a paraffin, vazelin, földviasz, —- akként impregnáljuk, pl. vákuum alkalmazásávial, hogy az impregnálószer a lyukacsokba behatoljon, amennyire csak lehetséges. Az ekként a nedvesség hatása ellen védett mag képes a villamos veszteségek értékeit gyakorlatilag határtalánul állandóan megtartani. A teljesség kedvéért még megjegyezzük, hogy ismeretes mágneses anyag előállítása ferritteí, mint mágneses anyaggal, akként, hogy poralakú ferritet és kötőanyagot, pl. műgyantát hasonló módion sajtolnak össze, amint porakkú vasat és kötőszert szoktak masszamagokká préselni. Az ilyen magoknál a nedvességnek csak csekély káros hatása lehet, ha a ferritet a kötőszer a nedvesség behatása előtt védte. A találmány azonban nem irányul olyan magokra, amelyekben a mágneses ferritrészecskéket kötöszer tartja össze, hanem olyan mágneses magokra, amelyek egybezsugorított ferritmasszából álla-