141047. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lemezalakú testek, különösen bádoglemezek egymással való összekötésére

2 141047. alkatrészeket tartalmazó csőszakaszt és a hőfokot úgy, választjuk meg, hogy az alkalmazott forraszanyag a kívánt folyós halmazállapotba jusson. Eközben a sajtoló szerszámok alkothatják a villamos érintkező felületet. Dúralumínium vagy más, nehezen forrasztható anyag esetén, vagy amikor a forrasztás nem kívánatos, a varratot a szétnyílástól azzal is megóvhatjuk, hogy valamely ragasztóanyagot vagy idővel megkeményedő kötőanyagot alkalmazunk. Eljárhatunk úgy is, hogy a nyelveiket középütt átfúrjuk olymódon, hogy üreges szegecs keletkezik, amely az egymásra sajtolt nyelveket összetartja. Ha a nyelveket! a 4. ábrában feltüntetett módon hullámos vagy golyvás alakban vágjuk ki, úgyhogy a határoló görbe vonalak a nyelvek hosszirányában vagy harántirányban haladnak, akkor az egymásba kapaszkodó nyelvek 2 vágási felületeinek hajlásszöge a vonalak mentén változik, úgyhogy a varrat még nagyobb terhelés alatt is szétnyílással szemben kellő mértékben biztosítva van. Az összekötő szegélyeket tartalmazó szakasz hossza és szélessége az anyag vastagságának függvénye, amennyiben például vastagabb bádogokból nagyobb alakú összekötő nyelveket vághatunk ki és fordítva. A metszésvonal hullámos alakját úgy választjuk meg, hogy a nyelvek szélessége és keresztmetszete a nyelv egész hossza mentén állandó maradjon, úgyhogy az egyik rész mindegyik nyelve a saját keresztmetszetére eső terhelő erőket teljes inertekben átviszi- á másik részre. Az 1.—5. ábrákban oly nyelveket tüntettünk fel, amelyeknek határoló vonalai körívekből összetett hullámos vonalak. A 6. ábrában sarkos határvonalú nyelveket szemléltettünk, mimellett a sarkokat alkotó szögek nagysága változó. Azonban ez esetben is a sarkok egyenes vagy ívelt szakaszokkal is helyettesíthetők. A 7.—11. ábrákban feltüntetett foganatosítási módnál a 10 és 11 bádoglemezekből azok széleihez közeleső helyeken alakra egymással megegyező 12, illetőleg 13 nyelveket vágtunk ki és azokat a 7. ábrában feltüntetett módon úgy hajlítottuk meg, hogy minden egyes bádoglemezbe a lehajlított nyelveknek megfelelő 14, illetőleg 15 rések keletkeznek. A nyelvek hossza valamivel nagyobb, mint a bádoglemez d! vastagsága, úgyhogy a bádogoknak a 9. ábrában feltüntetett módon való egymásba illesztése után a nyelvek mindkét oldalon a szomszédos- bádoglemez határoló felületén kissé túlnyúlnak. Ezeket a- túlnyúló részecskéket a 9. ábrában 9 hivatkozási jellel jelöltük. Eközben a nyelvek a nekik megfelelő nasítékokba szoros ékek módjára illeszkednek. Ha e kiálló 9 végeket igen nagy nyomással szétlapítjuk, úgy a varrat teljesen tömítővé válik és szétnyílással szemben biztosítva van. A kész varrat keresztmetszetét a 10. ábra szemlélteti. A kötés szilárdsága még fokozható, ha a nyelveket két vagy több sorban egymáshoz képest eltoltan rendezzük el. Az utolsó példában leírt foganatosítási alak mindenfajta kötéshez alkalmas, nem csupán a lemezalakú test szélei mentén kialakított varratokhoz. Ugyancsak előnyösen alkalmazható ez a foganatosítási alak nagy szilárdságú anyagok esetén, amelyek; nehezen alakíthatók és hegesztést nem engednek meg. A 12. és 13. ábrákban két 16 és 17 lemezt tüntettünk fel, amelyek a h él mentén tompán, tehát átlapolás nélkül illeszkednek egymáshoz. Mindkét lemez szegélye mentén 18 és 19 nyelveket alakítottunk ki, amelyek valamennyien ugyanabban az irányban vannak elhajlítva. Ezek egymással való összekötésére 20 bádogszalagot alkalmaztunk, amelynek két sor 21 és 22 nyelve van, amelyek szintén valamennyien, ugyanabban az irányban vannak meghajlítva. A nyelvek kapcsolódása és a varrat szilárdságának módja ugyanaz, mint aminőt a 7. ési 11. ábrák kapcsán már ismertettünk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás lemezalakú testek, különösen bádoglemezek összekötésére, melyre jellemző, hogy az egymással összekötendő lemezek szegélyeiben vagy azok szegélye mentén kimetszéssel egymással egyenlő alakú nyelveket vagy nyelvcsoportokat készítünk, ezeket gyakorlatilag a lemez - vastagságának megfelelő mérettel kihajlítjuk, mindkét lemezszegély nyelveit a szemben fekvő nyelvek kihajlítása következtében előálló résekbe sajtoljuk, úgyhogy mindkét szegély valamennyi nyelve teljes keresztmetszetével vesz részt a húzó, nyomó és nyíró igénybevételekben. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a nyelvek kialakításai végett a lemezalakú testek szegélyeiben a szegély éleiből kiinduló metszést; alkalmazunk és minden egyes szegély mentén, a nyelveket váltakozva felfelé, illetőleg lefelé hajlítjuk ki. 3. Az 1. igénypont szerinti eljáráis foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a lemezalakú testben, célszerűen a lemezalakú test szegélye mentén, de a szegélytől közzel elválasztottan bemetszésekkel nyelveiket alakítunk ki, ezeket mindegyik lemezben ugyanabban az irányban kihajlítjuk, miközben hosszukat úgy szabjuk meg, hogy azok a varrat zárása után a szemben fekvő lemez határfelülete fölé nyúlnak. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a nyelveket határoló metszésvonalak hullámalakúak. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a hullámvonalakat ívek, előnyösen; körívek határolják. 6. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a hullámok sarkosak vagy meander alakúak, mtmellett a csúcsokat egyenes vonalú vagy ívelt részek is helyettesíthetik-