141047. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lemezalakú testek, különösen bádoglemezek egymással való összekötésére

Megjelent 1952. évi március hő 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141047. SZÁM. 7 c. 24—47. OSZTÁLY. — P-11732. ALAPSZÁM. Eljárás lemezalakú testek, különösen bádoglemezek egymással való összekötésére. Pfistershammer Josef mérnök, Wien. A bejelentés napja: 1949. március 31. Ausztriai elsőbbsége: 1948. apríts 9. A találmány eljárás lemezalakú testek, különösen bádoglemezek egymással való összekötésére, amely különösen előnyösen alkalmazható hengeres és kúpos csövek1

előállításánál. Ismeretes ily testek szegecseléssel való összekötése, amikor azonban a szegecsvarratok készítése egyrészt anyagveszteséggel, másrészt keresztmetszetcsökkentéssel jár. Ilyen lemezalakú testeiket táncolással vagy hegesztéssel is összekötnek egymással, azonban ezek az eljárások nagy szilárdságú anyag, például nagymértékben ötvözött acél esetén, vagy nagy széntartalom mellett, továbbá ötvözött nemesített aluminiumnál nem lehetségesek, mert ezek az anyagok nem hegeszthetők és csekély nyujthatóságuk miatt nem is láncolhatok. A találmány szerinti eljárásnál ezeket a hátrányokat azzal kerültük ki, hogy az egymással összekötendő lemezalakú testek szegélyében vagy szegélye mentén egymással alakra megegyező nyelveket vagy nyelvcsoportokat alakítunk ki. Ezután mindkét lemezalakú test nyelveit közelítően a lemez vastagságának megfelelő mérettel kihajlítjuk, majd minidkét lemezalakú test nyelveit pontosan illeszkedően azokba a hasítékokba nyomjuk, amelyeik a szemben fekvő lemezalakú test nyelveinek kihajlítása következtében keletkeztek. Ezzel azt érjük el, hogy minidkét szegély valamennyi nyelve egész keresztmetszetében húzásra, nyomásra és nyírásra vehető igénybe. A rajz 1.—5. ábráiban feltüntettük a találmány szerinti eljárás egyik foganatosítási módját. A 6. ábrában sarkos kialakítású nyelvsorozatot szemléltettünk. A 7.—11. ábrákban a tar lálmány egy másik foganatosítási módját tüntettük fel. A 12. és 13. ábrák két oly bádoglemez egymással való összekötésének módját tüntetik fel, amelyeknek élei tompán ütköznek egymással. Az 1.—5. ábrákban feltűnteiéit foganatosítási módnál 1 bádoglemez, amelyből a találmány szerinti eljárással a keresztmetszetben az 5. ábrában feltüntetett R csövet kívánjuk előállítani. Evégből a bádoglemez mindkét élén nyelveket alakítunk ki azáltal, hogy a lemez szélét 2 vonaliak mentén bevágjuk. Ilymódon egymással egyenlő alakú nyelvek keletkeznek. Ezek közül a baloldali nyelveket az ábrában váltakozva A és a, a jobboldalon váltakozva B és b hivatkozási jelekkel jeröltük. A legközelebbi munkamenetben valamennyi A és B nyelvet közelítően a lemez d vastagságának megfelelő mértékben felfelé, valamennyi a és b nyelvet ugyancsak közelítően a lemez d vastagságának* megfelelő mérettel lefelé kihajlítjuk, amint azt a 2. ábra szemlélteti. Ha ezután a lemezt csővé hajlítjuk, akkor mindkét bádogszegély nyelvei a 3. ábrában feltüntetett módon egymás közé tolódnak, anélkül, hogy a nyelvek egyelőre egymással kapcsolódlnának. Ha az ilymódon egymás közé tolt nyelvcsoportokat a P alapra helyezzük és azokra a p nyíl irányában nyomást fejtünk ki, akkor a baloldali bádo'gszegély -a- nyelvei a jobboldali bádogszegély b nyelvei közötti, nékik pontosan megfelelő résekbe illeszkednek és ugyanígy helyezkednek el a baloldali bádogszegély Ä nyelvei a jobboldali bádtogszegély B nyelvei közötti résekben. Ilymódon tehát a varrat zárul és annak keresztmetszeti alakját az 5. ábra felülnézetét a 4. ábra szemlélteti. A varrat vastagsága 2d. A varrat teljesen biztos kötést eredményez. A cső anyaga az összekötés tartományában gyengítetlen, mert sem annak keresztmetszetét nem csökkentettük, sem pedig oly mechanikus igénybevételt nem alkalmaztunk, amely az anyag szilárdságát számbavehetően befolyásolná. Ha az ilyen kötéseket tűzben ónozzuk vagy merítő eljárásban forrasztjuk, úgy a szilárdság fokozódik és a kötés gyakorlatilag tökéletesnek mondható. A járulékos forrasztás az egymással kapcsolódó nyelvek egymásba való nyomása közben is foganatosítható', ha a forrasztóanyagot előzetesen a belül fekvő nyelvekre kenjük, vagy azt szalag! vagy huzal alakjában közbefektetjük. A nagy nyomás alatt a forrasztóanyag szétnyomódik és egyidejű felmelegítés közben minden hézagba behatol. A felmelegítéshez villamos ellenálláshegesztés módjára felhasználhatjuk a sajtoló szerszámokat is, vagy magát az egymással összekötendő