141043. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alaktestek előállítására nemezből

Megjelent 1952. évi február hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141043. SZÁM. 41 d. OSZTÁLY. — B-16366. ALAPSZÁM. Eljárás alaktestek előállítására nemezből. Svit, národni podnik, Gottwaldov, mint Bata a. s., zlini cég jogutódja. A bejelentés napja: 1944. július 10. Németországi elsőbbsége: 1943. június 5. A találmány eljárás különböző alakdarabok, különösen téli szövetcipőik, pl. házicipők köz­bülső talpainaik előállítására nemezelhető anya­gokból, kiváltképen állati szőrökből, melyek adalékként növényi vagy mesterséges rostokat is tartalmazhatnak. Az ilyen célra ismeretes eljárás pl. abban van, hogy a közbülső talpakat különleges gépe­ken impregnált nemezlapokból csákózzák ki, amikoris a csákozókés vágóéle a közbülső talp alakjának felel meg. finnek az eljárásnak az a hátránya, hogy az így kialakított közbülső talp szélső rostjait a behatoló csákozókés átvágja és a rövid szőrök vagy rostok kiesnek, aminek következtében a kicsákozott közbülső talp széle szilárdság szem­pontjából nem felel meg a követelményeknek. Ehhez a hátrányhoz még az is hozzájárul, hogy a csákozás következtében keletkező vágó­felület a talp kerülete mentén nincs impreg­nálva, tehát nincs merevítve és a vizet átereszti. Ennek következtében a talp a nedvességet könnyebben veszi fel és mechanikai befolyá­sokkal, valamint hőmérsékletingadozásokkal szemben oly mértékben csökkent ellenállóké­pességű, hogy az eredeti alakját nem tartja meg, hanem arra törekszik, hogy kiterjedjen. E körülmény folytán az egész szövetcipő ér­téke és külseje leromlik. További hátrány abban mutatkozott, hogy a kiszabás és kicsákozás közben az egyes ne­mezlapoknál keletkező hulladék a legügyesebb anyagkihasználás esetében sem volt elkerül­hető, mely hulladék már nem értékesíthető, mert a szőrök vagy rostok előzetes impregná­lása és összepréselése kemény réteget eredmé­nyezett, mely már nem foszlatható szét. A különböző alaktestek, különösen közbülső talpak csákozás útján való előállításához hasz­nált nemezlapok előállítása körülményes és hosszadalmas és számos egymást követő kü­lönböző munkamenetet, mint tisztítást, lazítást, keverést, kártolást, nemezesítést, pácolást, kal­lózást, röpttést, impregnálást, szárítást, prése­lést, kiszabást és a keletkezett hulladék felté­pését igényelte. E nagyszámú munkamenet miatt számos kü­lönleges gépre és berendezésre volt szükség, melyek következtében a beszerzési költségek, a munkaerők száma és a beépíptendő terület és ezzel természetesen az előállítási költség is je­lentősen növekedett anélkül, hogy a kívánt mi­nőség elérhető lett volna. Ezenkívül a meg­adott munkamenetek közül a pácolás és kalló­zás savak alkalmazása következtében az egész­ségre is káros. E hátrányok kiküszöbölése végett és avégből, hogy állati szőrök és növényi vagy műrostok keverékéből különböző alaktesteket lényegesen egyszerűbben és olcsóbban, valamint célszerűb­ben állíthassuk elő, a találmány értelmében az alaktesteket nem lapokból való kicsákozás út­ján állítjuk elő, hanem a szőr, illetve rostkeve­rék szilálását, gőzölését, nemezesítését és pré­selését üreges formatest belsejében foganato­sítjuk, melynek alakja az előállítandó alaktest alakjával egyezik. Ezzel az alaktest végső mé­reteinek pontos betartását biztosítjuk. A keverőfarkasból jövő fellazított szőr-, il­letve rostkeverékből a szőrréteget az üreges formatestben közvetlenül légáram szívóhatása útján alakítjuk ki, majd azt egyező alakú üre­ges formatestbe toljuk és itt egyidejű gőzölés közben a kívánt vastagságra nemezesítjük és préseljük. A találmány szerinti eljárást, pl. előnyösen téli szövetcipők közbülső nemeztalpainak elő­állítására használhatjuk. A találmány szerinti eljárással elérjük továbbá, hogy a szőrráteg szélrostjai az alaktestben a hátrányos pácolás és kallózás nélkül tartósan egymásba hurkolód­nak és kapcsolódnak, tehát jól összenemezesed­nek, mely tulajdonság természetes állati gyapjú alkalmazása esetében különösen előnyösen ér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom