141038. lajstromszámú szabadalom • Fényképészeti tárgylencse
Megjelent 1952: évi február hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141038. SZÁM. 42 h, 1—6, OSZTÁLY, — G-l0523. ALAPSZÁM. Fényképészeti tárgylencse. Gamma Finommechanikai és Optikai Művek N. V., Budapest. A bejelentés napja: 1949. június 23. A találmány tárgya összetett lencse, kiváltképen fényképészeti célokra, amely közel 50°-os képszög mellett teljes nyílással is éles képet ad!, fényereje nagy, mert 1:3,5 relatív nyílással készíthető, kómamentes. A nyíláshibák a középső zónában is kicsinyek, a színikorekció kifogástalan s a képmezőhajlásofk a két fametszetben azonos értelműek és közel egyenlők. E mellett a lencsének az alább ismertetendő szerkezeti-és gyártási előnyei vannak. A rendszer négy lencséből áll, rendi© koronaüvegből, flintüvegből, flintüvegből és koronaüvegből s az utolsó' két lencse ragasztott. Az első lencse hátsó és a harmadik lencse mellső felületének görbületi sugara abszolút értékben egyenlő nagy, ugyancsak, egyenlők a második lencse hátsó, a harmadik lencse hátsó, a negyedik lencse mellső és hátsó felületének görbületi sugarai is. Tehát két egyforma görbületü domboTÚ felület van, továbbá két domború és két homorú felület, tehát további négy felület. egyenlő görbületi sugárral. Lencsék gyártásánál az egyenlő görbületi sugarú felületeknek számottevő előnye van, egyrészt, mert az előállításánál ez a rész nagyobb sorozatot jelent,- aránylag kevesebb szerszámot és kevesebb ellenőrző idomszert kíván s végerelményben e lencse felületek szempontjából szabatosabb gyártást tesz lehetővé. Fokozottan jelentkezik ez az előny az egyenlő görbületü három domború és egy homorú felületnél, mert az összeragasztandó lencsék legfinomabb tűrésti összeválogatását teszi lehetővé. Az ábrán I-II-IH-IV a négy lencse. A görbületi sugarak rendre n, r-i, n, ... re, n, amelyek a fénysugár irányából nézve domború felületeknél + , a homorúaknál — előjelűek, d, d, d, d a lencsevastagságok s éi,. C2 a lencsék távolsága az optikai tengelyben. A találmány szerinti lencserendszer egy példaként! kiviteli példájának adatai a következők: n — H- 0,4254; r2 = — 3,20; nd = 1,61374; v = 56.0 rs = — 0,4876; n = + 0,3836; nd = 1,61367; v = 37.0 rs = + 3,20 ; r« = + 0,3836; nd = 1*54730; v = 53,6 r8 =4-0,3836; r 7 = —0,3836; nd = 1,60627; v = 59,6 di = 0,054; ei = 0,096; d« = 0,030; ea = 0,076; d3 = 0,030; d 4 = 0,080. nd! a D vonalra vett törésmutató, v az Abbeféle szám (a színszórási tényező). A görbület sugaraik egységnyi gyujíótávolságra vonatkoznak. A törésmutatók legalább a harmadik tizedesig, a színszórási együtthatók 0,2 pontossággal betartandók. Szabadalmi igénypontok : 1. Két egyszerű és egy összetett lencsével alkotott fényképészeti tárgylencse, azzal jellemezve, hogy a második és harmadik lencse hátsó és; a negyedik lencse mellső és hátsó felülete abszolút értékben egyenlő görbületi sugarú. 2. Az 1. igénypontban meghatározott tárgylencse kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az első lencsének hátsó és a harmadik, lencsének mellső felülete is egymással egyenlő görbületi sugarú. 3. Az 1. vagy 2. igénypontban meghatározott _ tárgylencse kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a négy lencse anyagának törésmutatója rendre 1,613, 1,613, 1,547 és 1,606. 4. A 3. igénypontban meghatározott tárgylencse kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a négy lencse anyagának színszórási együtthatói 0,2 pontossággal 56, 37, 53,6 és 59,6 értékűek. 1 rajzlap-melléklettel
