141023. lajstromszámú szabadalom • Akusztikus hívóberendezés különösen távbeszélő résztvevő állomásokhoz
Megjelent 1952. évi február hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141023. SZÁM. 21 a2 , 1—14. OSZTÁLY. — U-1238. ALAPSZÁM. * Akusztikus hívóberendezés különösen távbeszélő résztvevő állomásokhoz. Dr. Udvarhelyi Ödön ny. postavezérigazgató, Budapest. A bejelentés napja: 1948. szeptember 14. Távbeszélő résztvevő állomások, valamint más hasonló állomások akusztikus hívóberendezéseiben rendszerint csengőt vagy berregőt ' szoktak alkalmazni. Az éles, berregő csengőhang az emberi idegrendszerre pszichikailag kellemetlen hatású impulzus, ha akár munka közben, akár alvás közben mint ébresztő jelzés éri a hallószerveket. A csengőjelzésnek ez az idegeket kifárasztó hatása különösen vezető helyen dolgozó embereiknél arra is visszavezethető, hogy ezeknél a hívás rendszerint egy újabb megoldásra váró feladat kezdetét jelenti. Az öntudat alatt kialakuló idegenkedést, nem egyszer félelemérzetet, az éles, berregő hang rendkívüli módon fokozza. Mivel egy élet folyamán a hívások száma az üzleti életben sok százezerre tehető, az idegrendszert érő e behatások összessége végeredményben alig 'vitathatóan káros hatású. Ezeket a hátrányokat a találmány értelmében azzal szüntetjük meg, hogy a hívás jelzésére a fülnek kellemes zenei hangot, vagy zenei hangok keverékét, előnyösen zenei motívumokat vagy akkordokat adó berendezést alkalmazunk, amely jelzést a résztvevő állomáson a beérkező csengőáram váltja ki. Az akusztika a hangjelenségeket három csoportba osztja; ezek: a tiszta hang, amelyet egyetlen, sinusalákú nyomásingadozás kelt, a zenei hang-keverékek és a zörej. A zenei hangkeverék vagy csupán valamely alaphangból és az alaphang frekvenciájának egész számú sokszorosaiból — ez a tisztán csengő hang — vagy több konszonáns vagy disszonáns alaphangból és ezek harmonikusaiból áll. Disszonancia akkor keletkezik, ha a hangspektrumban egyes részhangok összeesnek. Minél nagyobb a ballható hangok körzetében fekvő részhangok száma, annál nagyobb a disszonancia és a hang jellege mindinkább zörejszerű. Éles határvonal tehát a zenei hangkeverékek és a zörej között nem vonható, mert a zörej is egy vagy több alaphangból és nagyszámú felső harmonikusból áll, viszont zenei hangoknál és zörejeknél is a hang keltésekor és elhalkulásakor a fentieken kívül még zöngejelenségek és járulékos zörejek, például zongoránál a kalapácsok ütése, hegedűnél a vonó és a húrok közötti súrlódás, a szóban lévő jelzőcsengőknél pedig a mozgó elemek ütközéseiből és súrlódásaiból, valamint rezonanciákból eredő hangok egész sorozatai keletkeznek. Ügy találtuk, hogy a hívást jelző hang okozta fenti kellemetlen benyomások elkerülhetők, tehát a találmány szerinti cél már elérhető, ha a jelzőkészülékkel olyan hangot keltünk, amelynél a hangspektrumban a vonalak, illetőleg energiacsomók sűrűsége 25 Hz-nél kisebb. Ez a kritérium ismert harmonikus analizátorokkal, a Grützmacher-féle eljárással, vagy frekvenciasáv-spektrométerrel ellenőrizhető. Ennek megfelelően a leírásban és az igénypontokban egy vagy több zenei hangból álló hangkeverék alkotta jelzőhatig alatt a fenti- feltételnek megfelelő hangkeverőket vagy tiszta hangot értünk, Ide tartozik az emberi hang, példáiul ének is. Zörejeknél határesetben az alaphang frekvenciája nulla felé tolódik, amikor a zörejspektrum folytonossá válik. Ez zenei hangikeverék esetén is előfordulhat, amely a fent érintett okokból zörejhangokat is tartalmaz. Ekkor a spektrumban a zenei hangot és hangkeveréket az jellemzi, hogy a folytonos alapot alkotó zörejspeiktrumban az energia csekély számú frekvencia helyén halmozódik. Ha ezeknek az energiacsomóknak a száma 25 Hz-nél kevesebb, úgy ez esetben! is a fül számára kellemes, zenei hangot, illetőleg hangkeverőket hallunk. A találmány szerinti berenlezés egyik példaként! kiviteli alakját a rajzban tüntettük fel. -A- a résztvevő távbeszélő állomás, mely önmagában ismert kivitelű és részletezésre nem szorul. A vonalon beérkező csengető hívóáram hatása alatt a -G- jelfogó meghúzza az -1- horgonyt, mely a -2- akaszt vezérli. A rajzolt üzemen kívüli helyzetben a -2- akasz a -3- tengelyen forgathatóan elrendezett -4- tárcsa kerülete mentén elrendezett -5- büyökkoszorú két szomszédos bütyke közé nyúl és így a -4- tárcsát rögzíti. A -4- tárcsa kerületén készült -6-fogazás a -7- fogaskerékkel, ez pedig a -8-kilincses fogasikerékkel kapcsolódik. A -8- fogaskereket a -9- rugó feszített állapotában az %
