141016. lajstromszámú szabadalom • Jelfogó

4 141016. érintkezési nyomást önműködőlég kapjuk, mi­koris utánszabályozás egyáltalán nem, vagy csak kicsiny mértékben szükséges. Fontos, hogy a jelfogónak pormentesen záró fedele legyen és ugyancsak fontos, hogy tudjuk, vájjon a jelfogó működik-e vagy sem. Abból a célból, hogy a 15 jelfogó fedele pormentesen zárion, a jelfogó 23 aljzatának homlokoldalán és oldalsó kerületén 79 perem van, amelynek mentén csökkentett méretű rész és alkalmas anyagból, például gumiból készült 80 tömítés van. A jelfogónak megfelelő anyagból készült 81 fedele üreges test, amelynek keresztmetszete derékszögű négyszög és amelynek feneke nyi­tott, A fedél fenékrészével a 23 aljzatra illik és a 80 tömítéssel kapcsolódik, amelyhez a fedél a következőkben ismertetett módon hozzászorít­ható. A 81 fedél homlokoldalán levő 83 oldalfal furatán a középső 30 nyúlvány csavarmenetes vége megy át, amelyen a rácsavarolt 84 fejes csavaranya ül. Ha a 84 csavart lefelé csavarol­juk, a fedél oldalfalainak szélei a 80 tömítésbe szorulnak és itt tömör zárást eredményeznek. Ugyanilyen tömítés van a fejes csavar és a fedél fala között. A 83 falban az érintkezési rugók fölött 85 ablak van, amelyen át az esetleg kellő színre festett kicsiny 86 jelző látható. A 86 jelző a 44 horgonyrugók közül az egyiknek nyúlványa lehet, amelynek szabad végét az említett célból lehajlítottuk. A 86 jelző alaphelyzetében a látó­mezőn kívül van (2., 7. ábra). A mágnes ger­jesztésekor a 86 jelző a 85 ablak elé mozog, ahol kívülről látható. A 83 falnak középső 87 része van, amely a mágnes horgonyának végéhez haránt fekszik, amely a fedél két oldalfaláig terjed. A középső 87 rész 88 oldalfalai a fedél oldalfalaihoz képest befelé visszaugranak. Az ismertetett szerkezeti kialakítás folytán a fedél középső keskenyebb 87 része fogantyút alkot, amellyel a jelfogó a jelfogók állványáról levehető. Két szomszédos jelfogó fedeleinek keskenyebb részei között levő köz kétszer olyan nagy, mint egy 88 rész szé­lessége. A kiemelkedő középső 87 részben sekély 87a bemélyedés van, amelybe a használt' jelfogószerkezet adatait tartalmazó1 89 címke helyezhető. Sok esetben fontos annak ismerete, hogy melyik jelfogó működött. így például gerjesz­tett számjegyző áramkör számjegyfelhalmozó jelfogóinak kombinációja a hívó fél részéről tárcsázott számot jelzi. Az ismeretes jelfogók­nál a fedelek eltávolítása vagy üvegből való közös fedelek használata volt szükséges, hogy a jelfogó-rugók helyzetét világosan láthassuk. Az előzőkben ismertetett szerkezeti megoldás folytán a használt horgonyrugó színes csúcsa rendszerint a látó mezőn kívül van, de a jel­fogó gerjesztésekor a 85 ablak elé kerül, ahol látható. Ama körülmény folytán, hogy ablakot, jelző alkatelemet és légmentesen záró fedelet hasz­nálunk, a jelfogó a műhelyben állítható össze, a fedél légzáróan helyezhető el és fejes csavar­anyával rögzíthető. Ez az előtt foganatosítható, mielőtt por juthatna a jelfogóba. A jelfogó bár­mely időben a fedél eltávolítása nélkül vizsgál­ható. Ha valamely jelfogó használat közben hibássá válnék, az könnyen kicserélhető. A 85 ablak különböző alakban készülhet. Az 5. és 17. ábra szerint az ablak derékszögű négy­szögű nyílás a 81 fedél 83 falában, amelyben av nyílás körül bemélyedés van. Ebbe a bemélye­désbe átlátszó anyagból, például üvegből való lemez illeszthető és alkalmas ragasztó anyag-» gal rögzíthető. Fontos, hogy dugaszos jelfogók eltávolítása és behelyezése könnyen legyen lehetséges. Az említett célból a 2. ábra szerint a jelfogó ré­szére olyan alapzatot használunk, amelynek szigetelő anyagból készült 90 alapzatában vagy tömbalakú részében 91 kapcsoló rugók vannak, amelyekbe a jelfogó 50 kapcsoló dugaszai ke­rülnek. A 90 alapzat hátsó oldalából 92 vég­érintkezők állanak ki, amelyek a berendezés huzalaival könnyen köthetők össze. A jelfogó a 90 alapzaton a kellő helyzetben rendezhető el, minthogy megfelelő méretű fu­ratai vannak, amelyekbe a mágnes 22 alaple­mezének 78 dugasz-alkatelemei illenek. A 90 alapzat olyan alakban készülhet, hogy azon két 15 jelfogó egymás mellett oldalt rendezhető el. Mindenik 90 alapzatnak sekély 93 hornya van, amelybe a hágcsó- vagy létraszerű 95 haránt tartó helyezhető, amely a 90 alapzattal megfelelő segédeszköz, például a 96 csavar útján köthető össze. A 94 haránt tartó végein azzal egy darab­ban készült és élükre állított 97 lemezek van­nak. Abból a célból, hogy 90 alapzatnak a meg­felelő haránt tartón való elmozgását megaka­dályozzuk, mindenik alapzatnak kivágással készült 98 vállai vannak, amelyek a 97 lemezek élein nyugszanak, míg a 99 vállak a 97 lemezek élein nyugszanak, míg a 99 vállak a 97 lemezek belső felületeivel kapcsolódnak. A 10. ábra szerint mindenik 90 alapzat két 15 jelfogót hord és azokban 100 kivágás van, amelyben 26 rugókarok fekszenek és ezek ho­rogalakú végei a 101 vállakkal kapcsolódnak, aminek következtében kihúzásnak ellenállának, A 90 alapzat szélein 102 kivágások vannak, amelyekbe a 25 szorító rugók 26 karjai kerül­nek és ezek horogalakú 28 végei a külső 101 vállakkal kapcsolódnak. Természetes, hogy csupán egy jelfogó részére való 90' alapzatnak csak külső 101 vállai vannak. A 35 horgony-szerelvény megfelelő rugalmas fémből készül és 36 oldalkarjai előállításkor kissé egymás felé hajlanak. Ezeket a karokat azonban a 41, 47 rugóműködtető alkatelemek behelyezésekor szétfeszítjük és a 41, 47 alkat­elemek a karokat szétfeszített állapotban tart­ják. A 35 alkatelem mozgását a 40 hasíték szé­lessége korlátozza, amely hasitokban a 29 horgonytartó lemez szélesebb hátsó vége fek­szik. A 40 hasíték szélessége a 40 hasíték egyik szélénél levő 39 áthajlított karima vagy perem helyzetének változtatásával szabályozható. Ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom