141015. lajstromszámú szabadalom • Feljegyző és megismétlő sakktábla

141015. 5 Szabadalmi igénypontok: 1. Feljegyző és megismétlő sakktábla, azzal jellemezve, hogy minden egyes mező nyílással van ellátva, melyen át közvetlenül a sakktábla alatt elhelyezett feljegyzési lapra feljegyzések eszközölhetők, mirníellett a feljegyzési lap és a sakktábla egymáshoz képest olykép mozgatha­tók el, hogy az egyes lépésekkor mind a figura által elhagyott, mind az elfoglalt mezőben esz­közölt feljegyzések minden egyes mező számára a feljegyzési lapon elkülönülten láthatók marad­nak és egymást nem fedik el. 2. Az 1. igénypont szerinti feljegyző és 'meg­ismétlő sakktábla kiviteli alakja, azzal jellemez­ve, hogy & feljegyzések eszközlésére való nyí­lások középpontjai az egyes mezőkben az illető mezősorozat középvonalában, a kát sakktábla­széllel párhuzamosan haladó egyenesen feksze­nek. 3. Az 1. igénypont szerinti feljegyző és meg­ismétlő sakktábla kiviteli alakja, azzal jellemez­ve, hogy a feljegyzésekre való nyílások az egyes mezőkben egymáshoz képest olykép el­tolt helyzetűek, hogy az e nyílásokat az egyes mezősorozatokban összekötő egyenes ferde és a mezősorozat egyik végéin a sakktábla sarká­ból kiindulva a sorozat másik végén fekvő mező átellenes sarkába torkollik (14. ábra). 4. Az 1.—3. igénypontok bármelyike szerinti feljegyző és megismétlő sakktábla) kiviteli alak­ja, azzal jellemezve, a hogyi a feljegyzési lap a sakktáblához képest mindem egyes lépéskor csak annyival tolódik el, hogy az előbb eszkö­zölt feljegyzés éppen elfedődik és a mező abla­kocskájába üres hely kerül. 5. Az 1., 2., vagy 4. igénypont bármelyike szerinti feljegyző és megismétlő sakktábla kivi­teli alakja, azzal jellemezve, hogy a sakktábla mezője alatt derékszögű feljegyzési lap fekszik és játék közben a sakktáblára vonatkoztatva ferdén, egyirányban mozgatható, úgyhogy min­den egyes mező feljegyzései egy-egy oszlopot képeznek. 6. Az 5. igénypont szerinti feljegyző és meg­ismétlő sakktábla kiviteli alakja, azzal jellemez­ve, hogy a feljegyzési lapnak a sakktábla mező­jével szemben mutatott hajlása olyan, hogy a sakktábla és a feljegyzési lap kölcsönös mozgá­sának irányában egymás mögött fekvő 8 vagy több mező feljegyzései, pl. pontok, vonalak, lyukak, 8 vagy több, egymás mellett fekvő osz­lopot képeznek. 7. Az 1.—6. igénypontok bármelyike szerinti feljegyző és megismétlő sakktábla kiviteli alak­ja, azzal jellemezve, hogy az egyes mezőkben alkalmazott ablakocskák nagysága olyan, hogy az ezeken át a feljegyzési lapon eszközölt fel­jegyzések mérete egy irányban sem nagyobb, mint a mező oldalának nyolcadrésze, 8. Az 1., 2., valamint a 4.—7. igénypontok bármelyike szerinti feljegyző és megismétlő sakktábla kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a sakktábla lapos szekrényből (B) áll, amely­nek felső játszófelülete alatt a szélein meghajlí­tott lemezen (A), szorosan a játszólemez alatt vezetett feljegyzési lap ferdén (C) mozoghat. 9. A 8. igénypont szerinti feljegyző és meg­ismétlő sakktábla kiviteli alakja, azzal jelemez­ve, hogy a feljegyzési lap két henger között ha­lad át, melyek közül a felsőt a felső szekrény­fal nyílása (10) hordja rugózott csapágyak se­gítségével, míg az alsót (1) forgatható tengely (2) hordozza, amely a sakkszekrény oldalfalain a feljegyzési lapra merőleges hosszanti nyíláso­kon (3) halad át. 10. A 9. igénypont szerinti feljegyző és meg­ismétlő sakktábla kiviteli alakja, azzal jellemez­ve, hogy a tengelyen (2) fogaskerék (6) van, amely kilincs és emeltyűrúd segítségével min­den lépés után egy foggal tovamozog, minek­folytán a feljegyzési lap egyidejűleg megfelelően elmozdul. 11. A 10. igénypont szerinti feljegyző és meg­ismétlő sakktábla kiviteli alakja, azzal jellemez­ve, hogy a tengelyt (2) rugók (4) felfelé nyom­ják, és az előbbi a függőleges hosszanti nyílá­sokban (3) e rugőhatással szemben az előjegy­zési lap kicserélése, vagy visszamozgatása vé­gett süllyeszthető. 12. Az 1. igénypont szerinti feljegyző és meg­ismétlő sakktábla kiviteli alakja, azzal jellemez­ve, hogy a feljegyzési lap alakja és nagysága a sakktáblának felel meg és a sakktábla és a fel­jegyzési lap viszonylagos elmozgiatása csupán egyetlen mező határai között lehetséges olykép, hogy az egy- és ugyanazon mezőn eszközölt feljegyzések különféle elrendezésben, pl. oszlo­pok alakjában az ezen mező alatt fekvő ugyan­olyan nagyságú felületen foganatosíthatók (5. ábra). 13. Az 1. és 12. igénypontok szerinti feljegyző és megismétlő sakktábla kiviteli alakja, azzal jel­lemezve, hogy a tulajdonlképeni sakktáblamező (F), pl. tábla, az alaplemezhez (E) képest, ame­lyen a (D) feljegyzési lap van helytállóan el­rendezve, mozgatható. 14. A 12. és 13. igénypontok bármelyike sze­rinti feljegyző és megismétlő sakktábla kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a sakktábla két egymással szemben fekvő oldalélének közép­pontjai (12) két megfelelő, egyetlen mezővel kb. egyenlő nagyságú vezetésen nyugszanak az alaplapon, e vezetések részvezetésekből; pl. pár­huzamos hornyokból vagy bordákból állanak, mimellet a sakktáblamező közepe (12) olykép mozgatható el, hogy e közép egy részvezetésen való végighaladás után a lemez (F) párhuzamos eltolása után ismét a második vezetés kezdeti helyzetébe tér vissza. 15. Az 1. és 12. igénypontok bármelyike sze­rinti feljegyző és megismétlő sakktábla: kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a helytálló sakk­tábla alatt ugyanolyan ngyságú és alakú fel­jegyzési lap mozgathatóan van elrendezve. 16. Az 1., 12. és 15. igénypontok bármelyike szerinti feljegyző és megismétlő sakktábla kivi­teli alakja, azzal jellemezve, hogy a feljegyzési lap helytállóan a lemezre (G) van feszítve, mely a sakktábla alatt van elrendezve és középen tengelyirányban vezetésen (16a) eltolhatóan fekszik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom