141007. lajstromszámú szabadalom • Katódsugároszcillográfos berendezés, legalább két mérőfeszültség egyidejű észlelhetővétételére

Megjelent 1952. évi február hó í-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141007. SZÁM. 21 e 1—13. OSZTÁLY. - P-10608. ALAPSZÁM. Katódsugároszcillögráfos berendezés, legalább két mérőfeszültség egyidejű észleihetővétételére. N. V Philips Gloeilampenfabrieken cég, Eindhoven-ban (Németalföld). A bejelentés napja: 1943. március 17. Németalföldi elsőbbsége: 1942. február 9. * (A 41.700/1948. Ip. M. sz. rendelet 1. §-a alapján.) A találmány berendezés két vagy több, egy­szeri vagy periólusos jelenség egyidejű észlei­hetővétételére, mely berendezésnél az ezeknek ' a jelenségeknek: megfelelő mérőfeszültségek ka­tódsugároszcillográf katódísugárnyalábjának el­térítését egy és ugyanazon irányban gyors egymásutánban felváltva vezérlik. Ezzel kapcsolatosan a mérőfeszültségeket, pl. mechanikai forgó kapcsoló segélyével, felváltva vezethetjük a katódsugároszcillográf egyik el­térítőrendszerébe, míg a másik eltérőrendiszerbe pl. az íidőalapfeszültséget vezetjük, mely perió­dusos jelenségek felvételénél e jelenségek egyi­kével, vagy ennek harmonikusával célszerűen szinkron lefolyású. A jelenségek váltakozó hozzávezetésére az oszcillográfhoz mechanikai kapcsolók helyett előnyösebben tehetetlenségtől mentes kapcsolók­ként működő kisülési pályákat alkalmazunk. Így pl. használhatunk diódákat vagy rekesztő­réteges egyenirányítókat, amelyeket kiváltkép­pen előnyösen szinuszalakú vagy derékszögű segédváltófeszültség periodikusosan rekeszt el. Gyakorlatilag tehetetlenségtől mentes kapcso­lókként gázkisüléses csöveket is alkalmazha­tunk. Kapcsolócsövekül használhatjuk továbbá a szokásos, rácsvezérlésű extrém vákuumos csöveket is. A kisülési pályák alkalmazásánál kapcsolók­ként szükséges segédfeszültséget, mely az idő függvényében célszerűen derékszögű lefolyású, pl. olyan katódsugárcsővel létesíthetjük, mely egymásmelleit elrendezetten több fogóelektró­dát tartalmaz: akként, hogy ezeket a katód­sugárnyaláb egymásután érje, vagy pedig az említett segédfeszültséget multivibrátorkiapcso­lásból vételezhetjük el. Az átváltófrekvenciát, — a jelen esetben a segédfeszültség frekvenciáját —, egyszeri je­lenségek felvételére akként választjuk, hogy az a megfigyelendő jelenségek alapfrekvenciájánál tetemesen nagyobb legyen. Periódusos jelensé­gek felvételénél a kapcsolófrekvencia tetemesen nagyobb lehet az alapfrekvenciánál, de akként is választható, hogy az alapfrekvenciával vagy ennek szubharmonikusával egyezzék. Ebben az esetben a katódsugárcső képernyőjén pontok, míg nem harmonikus kapcsolófrekvencia esetén meg nem szakított görbéik keletkeznek. A jelzett fajtájú ismert berendezéseknek az alkalmazott kapcsolószerkezettől vagy kapcso­lófrekvenciától függetlenül az a hátránya, hogy a kapott többszörös oszcillogrammök nehezen olvashatók, ha az egyidejűleg felrajzolt görbék amplitúdója más-más nagyságú. Ezzel az eset­tel van pl. dolgunk, ha valamely jelenség felvé­telénél a képernyőn egyidejűleg ismert frekven­ciájú, szinuszalakú feszültséget is leképezünk, hogy ez utóbbi feszültség segélyével az osz­cillogramm két tetszőleges pontja közötti idő­távolságot meghatározhassuk. É szinuszalakú vonatkoztatófeszültség amplitúdóját előnyösen aránylag kicsinyre választjuk, hogy a többszö­rös oszcillogrammban keresztezéseket lehetőleg elkerüljünk. A találmány szerint az említett hátrányt ily berendezéseknél azzal hárítjuk el, hogy azokat az időtartamokat, melyek folyamán a mérő­feszültségek közül legalább kettő a katódsugár­nyaláb eltérítését vezérli, egymástól eltérővé tesszük. Ezzel, — pl. kétszeres oszcillogranitn felvételénél —, elérjük azt, hogy á legnagyobb amplitúdójú mérőfeszültség a másiknál hosz­szabb ideig hat. Mivel a katódsugárnyaláb kö­zepes írási sebessége, — vagyis az a sebesség, mellyel a katódsugárnyaláb a képernyőn tova­mozog —, a reprodukálandó mérőfeszültség amplitúdójával növekedik, miértis a kapott kép fényerőssége abban a mérvben kisebb, amely mérvben az amplitúdó nagyobb, a nagyobb írási sebesség hatását a fényerősségre azzal tesszük ártalmatlanná, hogy a legnagyobb amplitúdójú mérőfeszültséget hosszabb ideig hagyjuk hatni. így különböző amplitúdójú mérőfeszültségekkel

Next

/
Oldalképek
Tartalom